MNB: már csak a devizaárfolyam a kérdés

Az inflációs mutatók

A fogyasztói árindex júliusban pozitív értéken állt: 0,1%-kal nőtt. Az éves maginfláció sem mutatott jelentős emelkedést, 2,6%-on áll. A júniusi inflációs jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4%-os, a jövő évben pedig 3 százalékos maginflációval számol, tehát a jegybank inflációs célja nincs veszélyben. A 2013. novemberi rezsicsökkentések kifutása miatt az év végére az inflációs mutató 1% körüli értékre emelkedhet, jövőre pedig 2.5-3%-ra gyorsulhat.

A közeljövőben három hatásra számítunk, amely befolyásolja az inflációt:

- az újabb rezsicsökkentések szeptemberben (áram -5,7%) és októberben (gáz – 3,3%) lefelé hatnak,

- az orosz tilalmi listán lévő élelmiszerek túlkínálata enyhén csökkenti az árnyomást;

- a gyengülő forint az importtermékek árán keresztül alacsony mértékben, de emeli az inflációt.

Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA hozam 2,14%-en áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők jelenleg nem áraznak további kamatvágást.

Forintpiaci várakozás

A júliusi döntés után láttunk egy kisebb korrekciót a 10 éves magyar kötvényhozamokban, de azóta ismét az abszolút rekordokat közelíti meg az állampapír-piac. Az EUR/HUF árfolyam a múlt havi elemzésünkben várt 310 körüli EUR/HUF kurzus körül mozog. A forint piaca számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra.

Mi változott az elmúlt hónapban?

Negatív hatásra nem számítunk a külső környezet vonatkozásában: A múlt heti Jackson Hole-i konferencia tanulsága, hogy a Fed még bizonytalan a munkaerőpiaci-fellendülés tartósságában és inkább óvatos stratégiát folytat a közeljövőben. Az Eurózóna gazdasági mutatói negatív tendenciát mutatnak: ez további monetáris lazítást indukálhat az EKB részéről, ami növeli az MNB mozgásterét.

A hét végén megjelenő európai és az amerikai inflációs adatok jelentik majd az érem másik oldalát. A HICP és PCE eltérő képet festhet a két gazdaságról: európai fogyasztói árindex csökkenő, a személyi kiadások inkább emelkedő inflációs nyomásra utalnak. Rizikófaktorként még mindig meg kell említenünk, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódása törékennyé teszi az országkockázati megítélést: egy újabb, a fejlődő piacokon végigsöprő válság kamatemelési hullámot indíthat el a régióban. Ugyanígy kockázati tényező, hogy a fejlett piaci vállalati kötvények, ezen belül is a kockázatosabb szegmens piaca a túlérettség jeleit mutatja. Ezek a kötvények jelentenek alternatívát a kelet-európai államkötvényekkel szemben, tehát korrekció esetén közvetett hatással lehetnek a magyar hozamokra is.

Az MNB nem véletlenül elkötelezett amellett, hogy alacsony kamatszintet tartson: a devizahitelek kivezetése után a forinthitelek kamata a fontos, mind a kinnlevő állomány, mind a várhatóan felfutó hitelezés szempontjából. Ha nincs devizahiteles állomány, az EUR/HUF árfolyama is gyengébb lehet. A fő kérdés az, hogy milyen forintárfolyam mellett tartható fenn az államadósság csökkenő pályája.

forrás: Equilor elemzés