Magyarországról tárgyalt az EP alapjogi bizottsága

Az alaptörvény-módosítás parlamenti elfogadása előtt összeállított munkadokumentum az alkotmánymódosítás kapcsán két olyan rendelkezést emelt ki, amelyek "súlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait; azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható - áll a dokumentumban, amely szerint ezzel az Ab megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is. Súlyosan aggályosnak tartja emellett az irat azt a passzust is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait.
    

A munkadokumentumban Rui Tavares, a téma jelentéstevője megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét; a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják.
    

Rui Tavares a bizottságban három kérdést fogalmazott meg a magyarországi változásokkal kapcsolatban. Egyrészt választ keresett arra, vajon rendszerszintűek ezek a változások; összhangban vannak-e az Európai Unió szerződésében lefektetett alapértékekkel, illetve jelentenek-e azoktól távolodó trendet; harmadrészt pedig milyen mechanizmusra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.
    

A munkadokumentum vitájában több magyar képviselő is felszólalt.  A fideszes Hankiss Ágnes a bizottság szeptemberi, budapesti tényfeltáró missziójának munkáját tette szóvá. Úgy vélte, hogy a küldöttség olyan dolgokat kért számon, amelyekben az uniónak semmilyen kompetenciája nincs, valamint olyanokkal folytatott beszélgetést, akik nem legitim, reprezentatív képviselői a magyar társadalomnak. Hankiss elmondta, bohózatnak tűnt számára, ami történt, nem tényszerű és átlátható tájékozódás zajlott, hanem a magyar jobbközép kormány elleni, politikai forgatókönyv alapján felépített hecckampány.
   

Hankiss Ágnes állításaival a bizottság több képviselője sem értett egyet. A szintén néppárti Frank Engel szerint kiegyensúlyozott párbeszédet sikerült folytatniuk Budapesten. Visszautasította az előre megírt politikai forgatókönyv, a prekoncepció vádját Anthea McIntyre brit konzervatív képviselő is.
    

A Magyar Szocialista Párt EP-képviselője, Göncz Kinga pozitívként értékelte, hogy az alaptörvénybe a márciusi módosítással bekerült a gyűlöletbeszéd tilalma. Sérelmezte ugyanakkor, hogy az alaptörvény a magyar nemzet méltóságának megsértését is szankcionálhatóvá teszi, mert annak fogalma nem eléggé körülhatárolt. A szocialista politikus emlékeztetett, hogy a munkadokumentumokat újra és újra át kellett dolgozni a folyamatos magyarországi változások miatt, és ezt is a probléma egyik tünetének nevezte. Ha mi nem tudjuk követni az eseményeket, hogyan követhetné a lakosság, a nép? - tette fel a kérdést a bizottságban Göncz.
    

A fideszes Gál Kinga, aki a szakbizottság alelnökeként a bizottsági ülést is vezette, rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen olyan esetet sem sikerült bizonyítani, amelyben a jogállamiság, a demokrácia vagy alapjog sérült volna. A felmerült problémákat a rendszer maga korrigálta, amit Gál  az intézményrendszer és a jogállamiság működésének bizonyítékaként értékelt. "A magyar parlamentben azért kapott kétharmadot a Fidesz, mert a magyar nép úgy látta 2010-ben, hogy probléma volt a jogállamisággal és a demokráciával, (...) és gondolom, hogy ha úgy látja, hogy tényleg ilyen veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság, akkor ezt a parlamenti felhatalmazást 2014-ben megvonná. Elég érettek a magyar választók ehhez" - fogalmazott Gál.
    

A német Baloldal képviselője, Cornelia Ernst nem vitatta, hogy a magyar törvényhozás kétharmados többségét demokratikusan választották meg, de - mint mondta - "ez nem jelent felhatalmazást arra, hogy azt csináljon, amit akar".
    

Rui Tavares jelentéstevő zárszavában kifejtette, hogy az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló eljárás nemcsak Magyarországról szól, hanem az egész Európai Unióról. Hankiss Ágnesnek válaszolva megismételte, hogy cél a tényszerűség és az átláthatóság, Budapesten pedig sokakkal találkoztak, többek között az Országos Bírósági Hivatal képviselőivel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és civil szervezetekkel is. (MTI)