Markáns profitot eredményezett a tavalyi év az EBRD számára
A közép-kelet-európai, illetve az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására éppen húsz éve létrehozott pénzintézet 2010-ről szóló éves eredménybeszámolója szerint a bank tavalyi - tartalékolás után számolt - nettó eredménye 1,4 milliárd euró volt. Az EBRD egy évvel korábban 746 millió euró, két éve - a pénzügyi válság elhatalmasodásának évében - 602 millió euró nettó veszteséggel működött.
Az 1998-as orosz fizetési válság óta 2008 volt a bank első veszteséges éve. A tavalyi javulás a szerdai beszámoló szerint elsősorban a térségi befektetések értéknövekedésének eredménye. Manfred Schepers, az EBRD pénzügyekért felelős alelnöke szerint a tavalyi eredmény emellett a bank kinnlevőségi portfoliójának minőségét is tükrözi. Schepers elmondta, hogy az EBRD teljes kinnlevőségi portfolióján belül mindössze 3 százalék a nem teljesítő követelésállomány értéke.
A beszámoló szerint a bank megőrizte erőteljes tőkehelyzetét, és a hitelminősítők által egyöntetűen "AAA" besorolással ellátott pénzintézetként kedvező kamatfeltételekkel tud hitelhez jutni. Tavaly rekordot döntött az EBRD által a közép-kelet-európai és közép-ázsiai kedvezményezett térségben végrehajtott befektetések száma és értéke is.
A szerdai eredménybeszámolón megerősítették a tavalyi finanszírozásokról néhány hete már közzétett adatokat: a működési terület számára aláírt új programok száma 2010-ben csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra - minden eddiginél magasabbra -, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról ugyancsak példátlan szintre, 9 milliárd euróra emelkedett.
Magyarországnak a bank tavaly 11 programra összesen 168 millió euró új folyósítást írt alá. Az átalakulás korai szakaszában járó - főleg az egykori szovjet térséghez tartozó közép-ázsiai - országok EBRD-finanszírozása ugyanakkor 80 százalékkal 920 millió euróra emelkedett. Az EBRD szerdán közölte, hogy az idén is "robusztus", 8-9 milliárd euró összértékű befektetési és hiteltevékenységgel számol a működési térség egészében.
A tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesültek volna új finanszírozásban a londoni pénzintézet részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóvá is hagyták.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új hitelt tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig összesen folyósított.
A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban. Manfred Schepers alelnök a szerdai eredménybeszámolóban kiemelte, hogy továbbra is az EBRD a legnagyobb egyedi befektető a közép-kelet-európai országcsoportban. (MTI)
