Megjelentek az MNB legfrissebb inflációs alapmutatói
A KSH által számított fogyasztóiár-index, összhangban a nemzetközi gyakorlattal, az infláció általános mérőszáma. A fogyasztóiár-indexben ugyanakkor számos olyan tényező hatása tükröződhet, amelyek átmenetiek vagy olyan relatív árváltozásokat tükröznek, amelyek a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásolják. Az árindex ezen komponensei a gazdaságban érvényesülő tényleges inflációs nyomás, az inflációs alapfolyamat értékelésekor figyelmen kívül hagyhatók. Ezen alapvető inflációs folyamatok mérésére a jegybankok a hivatalos fogyasztói árstatisztika adataiból különféle inflációs alapmutatókat számítanak.
Az MNB az ún. inflációs alapfolyamatok megragadására több mutatót használ. A teljes fogyasztóiár-index mellett alternatív, az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatókat is ábrázolja: a feldolgozatlan élelmiszerek, az energiaárak és a szabályozott árak kiszűrésével előállított maginflációt, az indirekt adók hatásától szűrt maginflációt, valamint a ritkán változó árú termékek és a kereslet-érzékeny termékek inflációját. Ugyanakkor a keresletérzékeny termékek inflációja a januári 1,5, és a februári 1,6 százalék után márciusban 1,7 százalékra emelkedett.
A fogyasztóiár-index márciusban 2,2 százalékra csökkent a februárban mért 2,8 százalékról. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció márciusban a februárival megegyező szinten, 1,7 százalékon maradt, januárban 1,9 százalékot mértek. A keresletérzékeny infláció a februári 1,8 százalékról márciusban 1,7 százalékra mérséklődött.
Az indirekt adók hatásától szűrt maginfláció számításánál a KSH által publikált maginflációból indul ki a jegybank. Ezután az áfa, a jövedéki adók és egyéb indirekt adók változásának becsült hatásától is megtisztítják a maginflációt.
A ritkán változó árú termékek inflációja egy olyan, lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja, ami a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előrejelezni. A mutató kiszámításához a fogyasztói kosár részletes csoportjai közül csak azokat használják fel, amelyeknek egyedi, bolt szinten megfigyelhető árainak legfeljebb 15 százaléka változik átlagosan havonta. A szabályozott árak eleve nincsenek figyelembe véve, mert azok meghatározása hatósági döntés eredménye. A mutatóból az indirekt adók hatása szintén kiszűrésre kerül.
A keresletérzékeny termékek mutatója az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulását is kiszűri, amit az indokolhat, hogy utóbbi termékkör árváltozásai nagyban függnek a feldolgozatlan élelmiszerek jellemzően erősen volatilis áralakulásától. Így a keresletérzékeny termékek inflációja az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az alkohol és dohány termékek inflációját mutatja, az indirekt adók hatása nélkül.
