Magyarország nem ússza meg a recessziót a GKI szerint

A GKI legfrissebb felmérésében a továbbra is alacsony belföldi kereslettel és hitelezéssel indokolja a gazdasági teljesítmény csökkenését. Hozzáteszik: nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem. A kutatók az év során az áremelkedési ütem további enyhe lassulását, 5,3 százalékos éves inflációt és a reálkeresetek 2,5 százalék körüli visszaesését várják. Megjegyzik: a reáljövedelem és a fogyasztás hasonló ütemű mérséklődése valószínű.

A beruházások pedig a prognózis szerint 4 százalék körül eshetnek vissza. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalék lehet. A piacok számára a GKI szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 bevétel-centrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul.

"Emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t" - fogalmaznak. Kérdésnek nevezik, hogy az IMF-tárgyalások során e témák milyen mélységben kerülnek terítékre.

Az IMF-megállapodás elhúzódása, illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg - figyelmeztetnek. Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac - például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában - nem kényszerít ki valódi fordulatot - fűzik hozzá. (MTI)