Orbán: a következő év viharos lesz Európában és Magyarországon is

A kormányfő vízválasztónak nevezte, hogy az eurózóna tizenhét tagállama új szerződést köt, a közös pénz bevezetése után elkötelezve magát a költségvetési unió létrehozása mellett, amelyet gazdasági, majd akár politikai unió követhet. Szavai szerint a brüsszeli megállapodás érinti a nemzeti szuverenitást, hatásköröket von el a tagállami törvényhozásoktól, és lehetőséget ad arra, hogy kívülről beleszóljanak az országok költségvetésébe, például a hiány megállapításával kapcsolatban.
    

Az egyezség alapján az eurózóna tagállamainak be kell számolniuk az állampapír-kibocsátási terveikről; azért akarnak a tagállamok összehangolt államkötvény-kibocsátási tervet elfogadni, hogy a piacon ne torlódjanak össze az ajánlatok - mondta Orbán Viktor, kiemelve, ez nagyon fontos, hiszen Magyarország is a piacról újítja meg lejáró adósságait, és ha nem jó ütemben lépünk ki a piacra, akkor "ennek a torlódásnak mi is áldozatai lehetünk".
    

A tanácskozásról szólva úgy fogalmazott: az uniós csúcson volt törekvés, "hadd ne mondjam, nyomás" annak érdekében, hogy az összegyűlt állam- és kormányfők "azon melegében csatlakozzanak" a megállapodáshoz. De ezt a magyar alkotmányos felfogás nem engedte, mert nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vita és döntés szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi színtéren nemzeti álláspontot lehessen képviselni - mondta a miniszterelnök, akinek szavait taps fogadta a kormánypárti sorokból.
    

A kormányfő - aki többször is az uniós csúcson elfogadott, az ülésteremben kiosztott dokumentumok tanulmányozására biztatta a képviselőket - ezért felkérte a parlament európai uniós nagybizottságát, hogy vegye kézbe az országgyűlési viták előkészítését. Jelezte, hogy a kormány ehhez minden segítséget megad.
    

Orbán Viktor beszédében a döntéssel kapcsolatban főszabálynak nevezte, hogy "nekünk a magunk és nem mások fejével kell gondolkodnunk". Szavai szerint nem szabad belemenni abba, hogy mások szempontjai szerint ítéljünk, mert akkor a döntések nem a magyarok érdekeit fogják szolgálni.
    

A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyarok ma két nagy, nem összekeverendő küzdelemben vesznek részt: a múlt - leginkább az elmúlt nyolc év - hibáinak kijavításában és abban a harcban, amelyet Európa folytat az euróövezet válságával. Utóbbiról szólva kijelentette: az eurózóna válsága nem Magyarország válsága. A válság a közös pénz válsága, de ez Magyarországot is rosszul, sőt fájdalmasan érinti, tehát "elemi érdekünk, hogy sikerüljön kilábalni belőle Európának". De "nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, és nem is mi tudjuk megoldani" - hangsúlyozta.
    

A kormányfő azt mondta: az euróválság súlyosan nehezíti az ország céljainak megvalósítását, ám a célokon nem szabad változtatni, még akkor sem, ha "nagy szélviharban próbálunk eljutni a célunkhoz, ami azzal jár, hogy eszközeinket a viharhoz kell igazítani". Megerősítette: a cél az, hogy a válság után Magyarország legyen az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító állama.
    

Szavai szerint a legnagyobb akadályt a múlt hibái jelentik, így például az az "irtózatos" államadósság, amelyet az előző kormányok halmoztak fel, továbbá az egekbe szökött munkanélküliség és az nemzetgazdaság általános gyengülése. Ha most a 2002-es 52 százalékos államadósság környékén lennénk, akkor "jóformán csak a hírekből értesülnénk arról, hogy Európa más részein válság van" - magyarázta.
    

A miniszterelnök szerint ugyanakkor az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogyan eddig mondták. Elmondta: a gyors válságkezelés - nem kockázatmentes - eszközeit a brüsszeli csúcstalálkozón elvetették, az eurózóna országai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem adnak össze annyi pénzt a válságalapba, ami megnyugtatná a piacokat.
   

 Véleménye szerint mindebből az következik, hogy a következő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában "és viharos lesz nekünk is". Csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést - amit elsősorban a német gazdaság növekedési lehetőségeihez kell igazítani -, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni a korábban kalkuláltnál - jelentette ki, utalva a 2012-es büdzsé várható átalakítására, úgy fogalmazva: az országvédelmi költségvetést újabb elemekkel kiegészíteni.
    

A kormányfő hozzátette, hogy eközben - ez euróválsággal szembeni védekezés részeként - pénzügyi védőhálót kell kifeszíteni, és erre ma "nem tud jobb megoldást ajánlani", mint új típusú biztonsági megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti, az akcióterv pedig a tervek szerint hamarosan a Ház elé kerül.

Orbán Viktor kifejtette: a múlt hibáinak kijavítását a kormány az elmúlt időszakban a tehermegosztás, a felelősség és az átszervezés politikája alapján kezdte meg. iemelte a terhek megosztását az állam, az üzleti szféra és a családok között, a bankadót, különadókat és a végtörlesztést, amellyel kapcsolatban megjegyezte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a megegyezés irányába haladnak.
    

A felerősítés politikájába elmondása szerint az alulról nyitott középosztály megerősítése tartozik, amit a Startmunka-program, az arányos adórendszer, a családtámogatás és az Új Széchenyi Terv segít.  Az átszervezés politikájának eredményeként kevesebb bürokráciát, ésszerűbb területi rendszert, egészségügyet, színvonalasabb oktatást, hosszú távú biztonságot nyújtó nyugdíjrendszert, felzárkóztató, a "potyázókat kiszűrő" szociális rendszert és biztonságos igazságszolgáltatást ígért.
    

A miniszterelnök szerint a megújulás eddigi eredményei kézzelfoghatók: Magyarország megáll a maga lábán, 3 százalék alatti a hiány, csökken az államadósság, "az adósrabszolgaságból tíz- és százezrek szabadulnak ki", és ha lassan is, de apad a munkanélküliség, a bérek és a nyugdíjak értékét sikerül megőrizni. "Az európai válság negatív, ha úgy tetszik, lassító hatása éppen az, hogy a sikeres erőfeszítéseinknek köszönhetően ma még annak kell örülnünk, hogy állunk a saját lábunkon, és nem annak, hogy egyre jobban élünk. (...) Ahhoz, hogy mindenki közvetlenül érezze egy kedvezőtlen európai közegben a javulást, a válság viharai közepette még nagyon sok erőfeszítésre lesz szükségünk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "hullámverésben a remegő kezű kormányos nem jó előjel, a legfontosabb tehát ma a nyugodt és biztos kéz", a 2010-ben született összefogás fenntartása, "kapkodásra semmi okunk".
    

Arról is beszámolt: a brüsszeli tanácskozáson az a vélemény alakult ki, létezik jogi megoldás arra, hogy az eurózóna tizenhét tagállama az Európai Unió felbomlása nélkül megállapodjon egymással.
    

Ugyanakkor arra is kitért, hogy Nagy-Britannia elutasítja a franciák és németek által kezdeményezett együttműködést. Ezzel kapcsolatban azt javasolta: az Országgyűlés érdemben fontolja meg, van-e bármi kivetnivaló a brit álláspontban. "A brit javaslat arról szól, hogy bizonyos feltételek esetén a huszonhetek körében is kezelhető lenne ez a válság. Ezt a javaslatot minimum megfontolásra érdemesnek kell tekinteni" - fogalmazott.
    

Szólt arról is, a csúcstalálkozón világossá vált, hogy "a görög példa" egyszeri volt, azaz a magánbefektetőket - a hitelezőket - többé nem vonják be a teherviselésbe az államcsődök elhárítása érdekében. Mint mondta: ma már sokan "műhibának" tartják Európában, hogy ez megtörténhetett, ha ugyanis a hitelezők úgy érzik, hogy nem kapják vissza a pénzüket, nem adnak többet.
    

Orbán Viktor - ugyancsak a brüsszeli találkozóról tájékoztatva a képviselőket - elmondta továbbá, hogy a kollektív bűnösség eszméjéből kiinduló szerb kárpótlási törvény miatt Magyarországnak kétségei voltak felőle, hogy Szerbia teljesíti-e az európai uniós csatlakozás feltételeit. A törvény korrigálásával ugyanakkor elhárult annak akadálya, hogy Magyarország továbbra is erőteljes támogatója és szószólója legyen Szerbia uniós tagságának.
    

Hozzátette: fontos lett volna, hogy a szerbek - azzal egyidejűleg, hogy aláírják Horvátország csatlakozási szerződését - a múlt heti csúcstalálkozón megkapják a tagjelölti státuszt. Szavai szerint ezt a célt nem tudták elérni, ugyanakkor a magyar kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy Szerbia és Montenegró mielőbb megkezdhesse a tárgyalásokat az uniós tagságról.
    

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban közölte: aktív, "hogy ne mondjam, agresszív" magyar diplomáciai fellépés kellett ahhoz, hogy a külügyminiszterek tanácsa februárban elkészítse erre vonatkozó javaslatát. (MTI)