Őszi előre hozott választással számol a luxemburgi kormányfő
A tisztséget 18 esztendeje betöltő Jean-Claude Juncker ezt a csütörtöki rendkívüli kormányülés után közölte újságírókkal. Mint mondta, az előállt helyzetben a további lépésekről kíván beszélni Henri nagyherceggel. Az államfő döntését Juncker nem kívánta megelőlegezni, de a luxemburgi politikai naptár és határidők ismeretében október 20. az egyik lehetséges dátum arra, hogy urnákhoz szólítsák a félmillió lakosú gazdag nyugat-európai ország lakosságát. Az eredeti menetrend szerint csak jövő tavasszal lett volna esedékes a választás.
Guy Schiller kormányszóvivő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormány egyelőre nem mondott le, a miniszterek őszig ellátják hivatalukat. Ezt megerősítette Etienne Schneider, a koalíciót felmondó szocialisták gazdasági minisztere is, aki azt mondta: "addig minden marad a régiben". A szocialisták azután vonták meg szerdán a bizalmat a keresztényszociális pártállású Junckertől, hogy a múlt pénteken egy parlamenti vizsgáló bizottság megállapította: az elmúlt években számos törvénytelenséget követtek el a luxemburgi titkosszolgálat emberei.
Jogellenesen hallgattak le beszélgetéseket, korrupcióra utaló, gyanús luxusautó-adásvételi ügyletekbe bonyolódtak (állami beszerzés után ezek a kocsik rövid időn belül a magánpiacon találtak gazdára), pedofília vádját igyekeztek rábizonyítani egy főügyészre, illetve nem egyértelműen beigazolódott, ám komolyan felmerült gyanú szerint - bár ez még a nyolcvanas években, tehát jóval Juncker miniszterelnöksége előtt történt - milliós károkat okozó, kisebb pokolgépes merényleteket is elkövethettek annak érdekében, hogy "alátámasszák" a növekvő rendvédelmi költségvetési igényeket.
Az ő hivatali ideje alatt történt visszaélésekért Junckernek, akinek kormányfőként a titkosszolgálatok felügyelete is a feladata, vállalnia kell a politikai felelősséget - mondták ki a szocialisták.Ezzel - bármennyire ékesszólóan is védekezett szerdán Juncker a témának szentelt parlamenti vitában - a "fekete-vörös" koalíció sorsa megpecsételődött. A miniszterelnök még azzal zárta bő két órás szónoklatát, hogy nem lát okot arra, miért kellene távoznia, ám a fagyosan elutasító reakciókat érzékelve estére bejelentette: tudomásul veszi, hogy nem csupán a liberálisok, a zöldek és a jobboldali populisták, hanem a szociáldemokraták is megvonták tőle a bizalmat.
Juncker beszámolója szerint egyébként 2000 óta összesen öt illegális beszélgetésrögzítés történt. Ezek egyikének ő maga volt a szenvedő alanya: 2007-ben Marco Mille, a luxemburgi titkosszolgálat akkori főnöke a Junckerrel folytatott beszélgetését vette fel titokban, egy karórának álcázott készülékkel. Erről ő csak jóval később szerzett tudomást, de akkor sem azonnal távolította el beosztásából a túlságosan "önjáróvá" vált kémfőnököt.
Az 58 éves Jean-Claude Juncker az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Több mint hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain. Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője csütörtökön nyilatkozatban méltatta Juncker érdemeit, kiemelve a luxemburgi politikus mély elkötelezettségét Európa közös ügyei mellett.
Juncker a franciaországi Strasbourgban folytatott jogi tanulmányokat. A megszerzett ügyvédi képesítését azonban soha nem használta, hanem rögtön politikával kezdett foglalkozni. Már 1984-ben, harminc éves korában megválasztották parlamenti képviselőnek. Most, háta mögött 18 évi miniszterelnöki tapasztalattal, ő az EU-országok legrégebben hivatalban levő kormányfője.
Az európai politikai porondon vívott csatái közül a legemlékezetesebb az volt, amikor békített, mégpedig eredményesen: 1996-ban egy tanácskozáson sikerrel elsimította Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök nézeteltérését az úgynevezett stabilitási paktum kérdésében. A nemzetközi sajtó akkor "Dublin hőseként" ünnepelte. Az idén ősszel várható előre hozott választások lehetséges kimenetele - különböző nyilatkozatokból és közvélemény-kutatási felmérésekből kiolvashatóan - teljesen nyitott, és egyáltalán nem biztos, hogy Juncker politikai pályafutásának ezzel befellegzett.
Többen felhívják a figyelmet arra, hogy bármennyire is fontos a titkosszolgálati visszaélések feltárása, a leglényegesebb teendő most akkor is a gazdasági válság leküzdése, és ezen a területen nehéz lenne Junckerrel versenyképes kormányfőjelöltet találni. Juncker maga közölte: reméli, hogy a választások után visszatérhet a kormányfői székbe. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes luxemburgi alelnöke abban bízik, hogy a keresztényszociálisok - akiknek a táborához mind Juncker, mind Reding tartozik - megnyerik az előre hozott választásokat. "Jean-Claude Junckernél jobbat Luxemburg nem tud felmutatni" - fogalmazott Reding.
A brüsszeli bizottsági alelnök kijelentése annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy Juncker hazai pozíciójának megingásával párhuzamosan az utóbbi napokban egyre több spekulációt lehetett olvasni arról, miszerint Reding nem az Európai Néppárt jelöltje szeretne majd lenni a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások után az Európai Bizottság elnöki tisztségére, hanem szívesebben visszatérne a luxemburgi politikába. Juncker korábban egyszer úgy fogalmazott Redinggel kapcsolatban, hogy "Luxemburg túl kicsi" kettőjük számára. (MTI)
