Padlóra küldték a búzapiacot
Ezzel egyetértett Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára is kiegészítve a GOSZ elnökének véleményét azzal, hogy a búzát csak a malmok veszik napi szükségleteik kielégítésére. Készleteik feltöltésére pedig általában nincs pénzük, a hitel ugyanis drága mind forintban, mind devizában.
Emellett nincs kereslet külföldön sem a magyar búza iránt. Mind a vevők, mind az eladók kivárnak. Kereslet hiányában pedig a tőzsdei jegyzések is folyamatosan tovább csökkennek. A búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában 28-29 ezer forintot kell fizetni. A tavalyi ár viszont 38-40 ezer forint volt tonnánként. A fekete-tengeri kikötői ár pillanatnyilag 31 ezer forint körül alakul, azaz a 30 ezer forint körüli tonnánkénti magyar induló ár magas. Így itt gyakorlatilag nincs a magyar búzára külföldi kereslet.
A GOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a kikötői árban benne van a szállítási költség is, ami tonnánként 7-8 ezer forint, vagyis a termelő ténylegesen a terményért tonnánként 20-22 ezer forinthoz jut. Korábban Pótsa Zsófia már utalt arra is, hogy a gazdálkodók pedig azért várnak ki, és tartják a magtárakban az árut, mivel a 30 ezer forintos tonnánkénti jelenlegi búzaár még a jó minőségű búza előállítási költségét sem fedezi. Emellett a múlt évről maradt, úgynevezett átmenő készlet is jelentős, 800 ezer és 1 millió tonna közzé tette a szakember.
Az őszi búzából az idén 1,138 millió hektárról 4,31 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag pedig elérte a 3,82 tonnát. Ez mintegy 20-25 százalékkal kevesebb a tavalyi termésnél.
