Rosszul jöhet az európai olajcégeknek az észak-afrikai politikai káosz
Egy másik nagy citybeli ház, a JP Morgan szerint még korai a világgazdasági növekedést félteni a megugró olajáraktól, mivel az eddigi drágulás egyelőre néhány század százalékpontnyi lassulást okozhat az év egészében. A Commerzbank csütörtöki elemzése szerint az euróövezeti pénzügypolitika a jelenlegi kockázati helyzetben előnyösebb, mint az amerikai.
A Fitch csütörtöki elemzése szerint az európai nagy olajcégek közül különösen az ENI, az OMV, a Repsol és a BG Energy Holdings van jelentős mértékben kitéve a líbiai és/vagy az egyiptomi fejleményeknek. A hitelminősítő szerint az ENI, az OMV és a Repsol tevékenységének földrajzi megoszlása arra vall, hogy e cégek szénhidrogén-kitermelésének 9-14 százaléka ered Líbiából, a BG Energy teljes nyersolaj- és földgáztermelésének negyedét pedig az egyiptomi mezők adják.
A Fitch szerint két fő kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulásának lehetnek érdemi következményei a térségben tevékenykedő olaj- és gázipari cégek üzleti és pénzügyi profiljára rövid és középtávon: az egyik a kitermelés hosszabb ideig elhúzódó fennakadása, a másik az, ha az érintett országokban a külföldi cégekkel szemben "ellenséges" működési környezet alakul ki.
A hitelminősítő szakértői úgy látják, hogy ezek az aggályok elsősorban Líbiával kapcsolatban merülnek fel, mivel "a hatalomváltás mechanizmusai itt a legkevésbé fejlettek". Hasonló következtetésre jutottak más nagy londoni házak stratégiai elemzői is. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport citybeli szakértőinek minapi helyzetértékelése szerint míg Egyiptomban, Tunéziában és Bahreinben legalább valamilyen formában eddig is működtek politikai pártok, velük ellentétben Líbiában még kezdetleges fejlődési szinten sincs nyoma ellenzéki politikai szerveződéseknek.
Ez még tovább erősíti a "Kadhafi utáni" időszak kockázatait, mivel ez azt jelenti, hogy az egyetlen "egyesítő" tényező a hadsereg. Tekintettel azonban a tüntetők elleni brutális fellépésre, valószínűtlen, hogy a líbiai hadsereg ugyanolyan népszerű lenne a lakosság körében, mint Tunéziában és Egyiptomban - állt az RBS legutóbbi elemzésében.
A Fitch Ratings csütörtöki londoni előrejelzésében ugyanakkor közölte, hogy az olaj- és gázipari érdekeltségek teljes körű líbiai államosítását nem tartja valószínűnek, tekintettel a líbiai gazdaság erős függésére az olajexport-bevételektől, valamint a külföldi cégek technikai szakértelmétől és a lelőhelyek kiaknázásához szükséges pénzügyi forrásaiktól. A Fitch adatai szerint a szénhidrogénszektor adja a líbiai állami bevételek 80-90 százalékát. A hitelminősítő szakértői szerint a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) jelenleg napi 4,7 millió hordó kitermelési kapacitásfeleslege van, ami védelmet nyújt a líbiai kitermelés jelentős visszaesése esetére, a Fitch azonban ezzel együtt is az olajárak további szeszélyes kilengéseit jósolja, "elsősorban felfelé".
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének csütörtöki elemzése szerint az olajárak jelenlegi átlaga még éppen elmarad a ház által a világgazdaság szempontjából "veszélyzónaként" azonosított 120-130 dolláros sávtól. A ház árupiaci stratégáinak számítási modellje azt mutatja, hogy 10 százaléknyi olajár-emelkedés az adott negyedévben 0,08-0,25 százalékpont között mértékben lassíthatja az éves szintre vetített globális GDP-növekedést, és egy adott naptári év egészében 0,02-0,08 százalékponttal csökkentheti a világgazdaság bővülési ütemét.
A cég szakelemzői közölték, hogy nem akarják ugyan kisebbíteni sem a politikai bizonytalanság, sem az azzal járó olajdrágulás jelentőségét, de a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség egy hónap alatt bekövetkezett 10 százalékot meghaladó eddigi drágulását még nem tartják veszélyesnek. A JP Morgan közölte, hogy változatlanul 4 százalékos éves világgazdasági növekedést vár az idei első negyedévben. A cég szerint a magasabb olajárak jelenleg inkább inflációs, semmint növekedési kockázatot jelentenek.
A Commerzbank csütörtökön Londonban kiadott elemzése szerint ugyanakkor a gyenge növekedés kevésbé káros egy-egy adott valutára, mint a jegybankok által kezeletlenül hagyott infláció. A cég szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az euró ebből a szempontból jelenleg vonzóbb befektetési célpontnak tűnik, mint a dollár, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve még mindig ragaszkodik a gazdaság- és munkapiac-élénkítő célú mennyiségi enyhítési programjához, miközben az euróövezeti jegybank (EKB) a jelek szerint inkább arra koncentrál, hogy az olajár-infláció milyen mértékben fog átszivárogni más termékek inflációjába.
Az amerikai pénzügypolitika hátrányai közé tartozik, hogy az olajársokkok hirtelen szoktak bekövetkezni, és gyors pénzügypolitikai válaszlépéseket igényelnek (a másodlagos inflációs hatások kivédése érdekében). Azonban ha a Fednek szándékában állna is a gyors reakció, képtelen lenne a mennyiségi enyhítési program hatásainak visszafordítására ilyen rövid idő alatt, lehetetlen lenne ugyanis a program során felhalmozott - és még felhalmozandó - jelentős kötvényportfolió likvidálása - fejtegetik a Commerzbank devizapiaci elemzői. A ház szerint az EKB monetáris enyhítése hagyományosabb pénzügypolitikai intézkedésekre épült, ezért ezt könnyebb visszafordítani. (MTI)
