Történelmi mélypontra zuhant a kínai feldolgozóipar teljesítménye
A pénteken közölt adatok szerint a nemzeti statisztikai hivatal, valamint a kínai logisztikai és beszerzési szövetség (CFLP) által számított beszerzésimenedzser-index (BMI) 35,7 pontra csúszott vissza februárban az előző hónapban mért 50,0 pontos adathoz képest. Elemzők 46,0 pontra számítottak. Ezt megelőzően a legalacsonyabb adatot 2008 novemberében, a gazdasági világválság kezdetekor jelentették, amikor a kínai feldolgozóipari BMI 38,8 pontra ereszkedett.
A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index februárban jóval a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb alá süllyedt. A feldolgozóipari BMI-t alkotó öt részindex mindegyike az 50 pontos küszöb alá került.
A termelésre vonatkozó részmutató februárban a múlt hónaphoz képest 23,5 ponttal 27,8 pontra esett vissza, míg az új megrendelések állománya januárról 22,1 ponttal csökkenve 29,3 pontra zuhant, ami a kereslet jelentős zsugorodását tükrözi.
A feldolgozóiparon kívüli, főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő szektorban februárban szintén szembetűnő visszaesést mértek. A gazdaság több mint felét biztosító szektor beszerzésimenedzser-indexe a múlt hónapban számított 54,1 pontról 29,6 pontra süllyedt.
A szolgáltató szektor teljesítménye a múlt hónaphoz képest 23,0 ponttal 30,1 pontra csökkent. A teljesítmény bővülését csupán a pénzügyi- és tőkepiaci szolgáltatásokkal foglalkozó szektor tudta megtartani februárban. Az építőipari szektor teljesítményét tükröző alindex januárról 33,1 ponttal 26,6 pontra zsugorodott az év második hónapjában.
Az üzleti várakozások részindexe a múlt havi 59,6 pontról 40,0 pontra mérséklődött, ami azt mutatja, hogy a feldolgozóiparon kívüli vállalkozások megingott bizalommal tekintenek a piac jövőjére a járvány következtében.
A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokat is magában foglaló kompozit beszerzésimenedzser-index januárhoz képest 24,1 ponttal 28,9 pontra esett vissza.
A januári és a februári adatok összehasonlításakor azért is különösen szembetűnő az eltérés, mert az előző havi számítások alapját képező felmérés január 20-a előtt készült, vagyis még nem tükrözhette kellő mértékben az új koronavírus-járvány gazdasági hatásait. Kínában január 23-ától kezdve vezettek be szigorú korlátozásokat a járvány megfékezésére. A gyárak ráadásul jellemzően bezárnak a kínai holdújév idejére, ami idén január 24-én kezdődött. A járvány miatt a munkaszünetet országszerte meghosszabbították, a különféle karanténintézkedések és utazási korlátozások miatt pedig sok dolgozó nem tudott időben visszatérni a munkába. A kormányzat csupán február második felétől kezdte el arra bíztatni a vállalatokat, hogy kezdjék meg ismét tevékenységüket, miután a vírusfertőzések napi adatai csökkenő tendenciát mutattak.
A kínai gazdasági fejlődést a várakozások szerint jelentősen meggyengíti a járványhelyzet az első negyedévben. A kínai vezetés mindazonáltal rövid távúnak tartja a járvány gazdasági hatásait, és úgy véli, hogy az ország képes lesz megvalósítani a 2020-ra kitűzött gazdasági és társadalmi célokat. A Kínai Kommunista Párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt, vagyis 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, és ezáltal a "mérsékelten gazdag" nemzetek közé emelkedik. Ennek a célnak az eléréséhez pedig idén is tartani kellene a 6 százalék körüli növekedést.
Kína bruttó hazai terméke 2019-ben 6,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta. 2019 utolsó negyedévében azonban már 6,0 százalékos növekedést mértek a világ második legnagyobb gazdaságában 2018 azonos időszakához képest, ami szintén az elmúlt harminc év legalacsonyabb ütemének számít.
