Újabb pénzügyi törvényeket módosító csomag a parlament előtt
A biztosítási törvény módosítására vonatkozó javaslat meghatározza azt is, hogy ki lehet a biztosító fióktelep általános képviselője: felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves biztosítási, vagy állami pénzügyekben szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie. Új elem a biztosítási törvényben az a megkötés, hogy a biztosító nem teheti függővé az ügyfelével történő elszámolást sem jogerős bírósági, sem pedig -szabálysértési eljárás lezárultától.
A biztosítási törvény javasolt módosítása megtiltja, hogy biztosító társaság, -fióktelep, -szövetkezet, vagy -egyesület ellen csődeljárás induljon. Ezek ellen csak felszámolás indulhat, amelyet a biztosító egyesületnél vagyonelszámolási eljárásnak hívnak, és a csődtörvényt kell alkalmazni erre is. Minderre azért kerül sor, mert a megszűnt MÁV ÁBE csődje esetén az volt az egyik probléma, hogy nem voltak szabályok a biztosítási egyesület felszámolására.
A szeptember elsejével módosított csődtörvény újra változik, ezúttal a pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás kapcsán. Az exportáló cégek a pénzintézetekkel keretmegállapodás alapján tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, továbbá nem teljesítés esetére különféle biztosítékokat kötnek. Az ezekből eredő követeléseket és tartozásokat egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá lehet alakítani. A csődtörvény módosítása, az ilyen követelést - a csődeljárás alatti fizetési haladék ellenére - érvényesíthetővé teszi. Az indoklás ezt azzal magyarázza, hogy a korábbi fizetés miatt kamatot lehet megtakarítani.
A hitelintézeti törvénybe bekerül az a korábban bejelentett szabály, amely kimondja, hogy semmis minden olyan hitel- és kölcsönszerződés, amelynek az éves teljes hiteldíj mutatója (thm) meghaladja - a szerződéskötés időpontjában érvényes - jegybanki alapkamat tízszeresét. Ezen túlmenően felsorolja, hogy a fogyasztási hitel-, illetve pénzügyi lízingszerződéseknél a kamatot, a díjat és a költséget miképpen emelheti a bank egyoldalúan. Először is szerződésbe kell befoglalni azokat a feltételeket, amelyek változása magával hozhatja a kamat, díj és költség emelését. A növelés azonban csak a változással arányos lehet.
A módosítást 60 nappal a hatályba lépése előtt hirdetményben kell közzétenni, az ügyfelet pedig postai levélben, vagy tartós adathordozón (e-mailben) értesíteni kell erről. Az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Ha a kamatláb referencia kamathoz kötött, akkor nem kell alkalmazni a 60 nappal korábbi tájékoztatási kötelezettséget, illetve nincs mód ingyenes felmondásra sem. Egy újabb változás szerint az állami kamattámogatású lakáskölcsönnél 15 nappal a hatályba lépés előtt kell a változást a hirdetményben közzétenni, illetve lehetővé kell tenni azt, hogy a módosításról az ügyfél elektronikus úton tájékozódhasson.
Az ilyen hitelek teljes hiteldíjának felső határát havonta teszi közzé az Államadósság Kezelő Központ, így a 60 nappal korábbi értesítés nem jöhet szóba. Annak ellenére, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény csak a jövő év első napján lép hatályba, a törvényjavaslat több szakaszát módosítja ennek is. Pontosításként kerül be a törvénybe, hogy ha az ügyfél nem fizet, akkor a késedelem 30. napjának lejárta előtt a biztosító felszólítja arra, hogy az eredeti fizetési határidőt követő 45. napon belül fizesse be a díjat.
Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a biztosítás az eredeti fizetési határidőtől számított 60. napon szűnik meg. Ha a biztosító ellen felszámolás indult, akkor a károsult a felszámolónak jelenti be a kárát. Új szabály, hogy a biztosítónak értesítenie kell a közlekedési hatóságot arról, ha a kárrendezés során azt tapasztalja, a jármű - közlekedésbiztonsági szempontból - nem vehet részt a forgalomban. A járműflottákra vonatkozó előírásokat csak 2011-től kell alkalmazni a módosító javaslat szerint.
