Vagyontervezés a családi vállalkozásokban
A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a 2009-ben elfogadott új Ptk. vezette volna be és 2011. január 1-jétől lépett volna életbe. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a jogszabály sajátos, két lépésben történő hatályba lépését a jogbiztonság követelményének sérelme miatt alkotmányellenesnek minősítette, így 2010. május 1-jén a törvény részben sem lépett életbe. Jelenleg az új kormányon múlik, hogy lehet-e majd számolni a bizalmi vagyonkezelés intézményével, és ha igen, mikor.
Addig pedig maradnak az eddig alkalmazott eszközök és lehetőségek. A családi vállalkozás leköszönő vezetője rábízhatja a menedzsmentre vállalkozását, átörökítheti azt a gyerekei részére, illetve értékesítheti is azt. Nagy Boldizsár, a BNP Paribas ügyvezető igazgatója rámutat: a lényeg minden esetben a tudatos vagyontervezés, azaz hogy hogyan lehet mindenki számára előnyösen rendezni az új viszonyokat úgy, hogy a vezetőváltás ténye ne legyen negatív hatással a cég működésére.
Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy családon belül örökíti tovább vállalkozását, akkor - az új kormány tervezett intézkedésének értelmében - várhatóan örökösödési illetékfizetési kötelezettség nélkül teheti ezt. Ez a változás könnyebbséget jelenthet, hiszen e nélkül akár 40 százalékos illetékfizetési kötelezettséggel kellene számolni. Egy nagy értékű részesedés öröklése esetén az örökös nem feltétlenül rendelkezett elegendő készpénzzel, így a közteher teljesítése érdekében az örökösnek vagyont kellett kivonnia a cégből, vagy akár annak értékesítésére is kényszerülhetett.
Sok esetben nem egyértelmű a leendő vezető személye, vagy nem biztos, hogy az adott személy - például kiskorú örökös - készen áll a vállalat átvételére. Az ilyen esetekben lehet megoldás a bizalmi vagyonkezelés intézménye. A bizalmi vagyonkezelő feladata az elkülönült vagyontömeg kezelése a vagyonrendelő vagy más kedvezményezett javára. Felelősségének jogköre pontosan behatárolható, biztosítékokkal korlátozható - hangsúlyozza a közleményben Szűcs Bálint az RSM DTM Hungary partnere.
A vállalat továbbörökítése nem minden esetben alkalmazható, ha nincs megfelelő jelölt, vagy a vállalat értékének pénzre váltása a cél, akkor lehet megoldás az értékesítés. Ebben az esetben kardinális kérdés az adott vállalat piaci értékének pontos meghatározása, amelyben érdemes lehet a szektort ismerő tanácsadó véleményének kikérése, aki egyfajta értékbecslőként meghatározza az adott vállalat piaci értékét.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye nem csak kiskorú örökös esetén lenne alkalmazható. Egy megfelelően felkészült vagyonkezelő személye alkalmas lehetne arra is, hogy a leköszönő vezetőtől szakértő módon átvegye akár egy egész vállalat irányítását is egészen addig, amíg a piaci környezet kedvez az értékesítésnek. Ez idő alatt a vállalkozásból származó nyereség a kedvezményezettek javára lenne fordítható és az ár alatti értékesítés is elkerülhető – teszi hozzá Szűcs Bálint.
