A bevándorlás kérdése mint politikai fegyve

A bevándorlás kétségkívül az egyik legégetőbb politikai kérdés Európában.

A bevándorlás kérdése mint politikai fegyve

Valamennyi szinten és rendszeresen viták folynak arról, hogy hány embernek kellene menedéket keresnie a kontinensen, nem is beszélve arról, hogy mi történjék azokkal, akiket Európa elutasít. Voltaképpen az unió valamennyi országában a migráció hevesen vitatott téma, a médiajelentések és a politikai döntéshozók gyakran az illegális migránsokkal szembeni negatív közvélemény-attitűdökhöz igazítják a kérdést. A különböző tagállamok különböző érvekkel és módszerekkel igyekeznek válaszolni az illegális bevándorlás kihívására. A francia radikális konzervatív jobboldal egyik prominens képviselője, Philippe de Villiers, az elmúlt hetekben népszavazást követelő petíciót terjesztett honfitársai elé, amelyet közel 2 millióan írtak alá. Ez az esemény alkalom annak vizsgálatára, hogy a bevándorlás kérdése milyen szerepet játszik a mai francia, illetve általában az európai közéletben.

A bevándorlás kérdése és az európai közvélemény

A legutóbbi Eurobarometer megerősíti, hogy a tagállamok polgárainak döntő többsége (10-ből 7) közös európai fellépést szeretne az illegális bevándorlás megfékezésének érdekében. Az Európai Tanács kiemelten kezeli a kérdést, hangoztatván, hogy „az Unió és tagállamai minden eddiginél intenzívebben dolgoznak azon, hogy hatékony, emberséges és biztonságos európai migrációs politikát alakítsanak ki”. A migrációs áramlások számos ország lakosai számára az első 5 leginkább aggodalomra okot adó jelenségként szerepel. A 2024 májusában elfogadott Migrációs és menekültügyi paktumugyanakkor egyesek megítélése szerint nem ad elégséges választ a problémára.

Az Európa-szerte egyre erőteljesebben és egyértelműbben előretörő radikális, szélsőjobboldali pártok érvrendszerének a bevándorlás megfékezésének a kérdése alappillérét jelenti. Szeptember második hétvégéjét két jelentős politikai esemény fémjelezte Európában: egyrészt az a 150 000 fős londoni tüntetés, amely a brit szélsőjobboldal egyik vezető személyiségének, Tommy Robinsonnak a felhívására szerveződött, másrészt pedig az Alternatíva Németországért (AfD) német radikális jobboldali párt eredménye az észak-rajna-vesztfáliai önkormányzati választások első fordulójában, amelyen a párt megháromszorozta szavazóinak számát. Ez az áttörés, amelyet egy olyan nyugat-németországi régióban értek el, amely eddig ellenségesen viszonyult az AfD által propagált eszmékkel szemben, emlékeztet a Rajna túloldalán zajló politikai elmozdulásra, amelyet Franciaországban és Nagy-Britanniában már évek óta tapasztalunk.

A szélsőjobb hatalomra kerülése e három európai demokráciában minden eddiginél egyértelműbben a küszöbön áll. A bevándorlás pedig az a közös szál, ami legfőképpen összeköti őket egymással. Az AfD a közvélemény-kutatásokbanjelenleg a tavaly május óta hatalmon lévő német konzervatív párt, a CDU/CSU szintjén áll, míg a Nigel Farage nevével fémjelzett brit Reform UK 14 ponttal előzi meg a 2024 júliusában megválasztott Munkáspártot. A Nemzeti Tömörülés eközben folyamatosan tartja domináns pozícióját a francia politikai színtéren, a szavazók közel 33%-ával. A radikális nacionalista mozgalmak természete abban gyökerezik, hogy szüntelenül szükségük van egy ellenségre, akit a nemzettel szembenállóként képzelnek el, és ez lehetővé teszi számukra, hogy egyszerű, mindenki által érthető válaszokat adjanak a honfitársaikat leginkább érdeklő kérdésekre.
Népszavazást követelő petíció a bevándorlásról Franciaországban

Ebben a kontextusban kell értelmeznünk azt az indítványozást is, amelyet a szuverenista, euroszkeptikus konzervatív volt EP képviselő, Philippe de Villiers kezdeményezett szeptember elején, „Mentsük meg Franciaországot: követeljünk népszavazást a bevándorlásról” címen. A petíció minden bizonnyal a napokban eléri a 2 millió aláírást. Ezt a számot nem lehet figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha – amint ezt számos médium kiemeli – egy személy többször is aláírhatja a szóban forgó petíciót.

Maga az a tény, hogy de Villiers kezdeményezése ilyen nagy port kavart, az azt aláíró számos jobboldali politikus üdvözlő szavai, illetve a magában az indítványban szereplő érvek mindenképpen indokolttá teszik, hogy foglalkozzunk vele, és hogy górcső alá vegyük annak szövegét. Annál is inkább, mert ez a rövid szöveg magába tömöríti mindazokat az elgondolásokat, amelyek a radikális jobboldal koncepciójának és érvrendszerének alapját képezik.

Kétségtelenül de Villiers jó stratégiai érzékének tudható be a népszavazási forma, mint a közvetlen demokrácia kifejezésmódjának bevetése. A képviseleti demokrácia válsága figyelmeztet arra, hogy a demokráciának új kifejezési módozatokra van szüksége, amelyek közül a népszavazás az egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb eszköz. Ezt a formát sürgeti az a júliusban Franciaországban benyújtott petíció, amely az egyes rovarirtószerek mezőgazdasági újraalkalmazását engedélyező Duplomb törvény elleni népszavazást követel.  Ez az indítványozás alig 2 hét alatt elérte a 2 millió aláírást, ezzel mintegy precedenst teremtve (nb: 500 000 aláírás szükséges ahhoz, hogy az érintett kérdésben parlamenti vitát kezdeményezzenek).

De térjünk vissza a bevándorlással kapcsolatos népszavazást sürgető indítványhoz. „Vészhelyzetben vagyunk. A bevándorlás már nem csupán egy probléma a sok között: ez a központi kérdés, amely minden másnál fontosabb. Hazánk lakossága lecserélődik. Az életmódunk (l’art de vivre) átalakulóban.  Civilizációnkat felcseréljük egy másikra. Ha semmit nem teszünk, Franciaországnak vége” – ezzel a drámai felütéssel indul a petíció szövege. Igencsak egyértelmű, hogy ezt a retorikát az indítványozó de Villiers Renaud Camus „Nagy felcserélés” elméletére alapozza.

„Veszélyben az európai civilizáció” – azaz a „Nagy felcserélés” (Grand remplacement) vitatott teóriája

A „nagy felcserélés” kifejezés az utóbbi években valósággal belopakodott a bevándorlással kapcsolatos politikai vitákba. A kifejezés először 2011-ben jelent meg Franciaországban Renaud Camus író írásaiban. A szerző szerint a „nagy felcserélés” arra a tényre utal, hogy „az Afrikából és a Maghreb országokból bevándorló népesség felváltott egy másikat, az őshonos franciákat”.

Camus a kifejezéssel arra utal, hogy szerinte az uralkodó elitek módszeresen cserélik fel a tősgyökeres európai lakosságot nem európai eredetű népcsoportokkal. A Nagy Felcserélés fogalmát hamar magáévá tette a francia jobboldal jelentős része, így például a Nemzeti Front egyes politikusai, Jean-Marie Le Pennel az élen (Marine Le Pen ugyanakkor tartózkodik a kifejezés használatától).

Camus elmélete nemzetközi visszhangot kapott 2019 márciusában, a Új-Zélandon történt christchurchi terrortámadás kapcsán. Brenton Tarrant, az 51 ember halálát okozó mészárlás elkövetője kiáltványt tett közzé „A nagy felcserélés” címmel. A baloldal kihasználta ezt az eseményt, hogy hiteltelenítse a „nagy felcserélés” koncepcióját, és Camus tézisét szélsőséges ideológiával társítsa, azzal vádolva, hogy az a felsőbbrendűséget hirdető terrorizmus inspirációjának forrása. Camus közvetlenül a terrorcselekményt követően kategorikusan kijelentette, hogy semmilyen összefüggés nincs az ő írásai és a terrorista akciója között, akinek tettét azon nyomban elítélte. Ezt 2021-ben a francia bíróság is megerősítette.

Camus teóriája (bár ő maga azt állítja, hogy nem egy elméletről, hanem napjaink leginkább szembeötlő valóságáról van szó) tehát egy igencsak megosztó jelenség, az író maga pedig egyesek által iszonyattal, mások által rajongással fogadott figura. Egyesek a szélsőjobboldali, identitárius reneszánsz, az elharapódzó idegengyűlölet központi alakját látják benne; mások a korunkat meghatározó folyamatok – és legfőképpen: a migráció – legkíméletlenebb elemzőjeként, szinte prófétaként tekintenek rá.

A politikusok és a médiumok túlnyomó többsége számára a „nagy felcserélés” teóriája fikció,  összeesküvés-elmélet, afféle rasszista vízió, amely nem támasztható alá semmilyen tudományos, történelmi vagy számszerű ténnyel. Az elmélet kritikusai a számadatokra és a bevándorló népesség országos területen élő százalékos arányára mutatnak rá. A „nagy felcserélés” elméletének hívei ugyanakkor rámutatnak, hogy a koncepció egy olyan folyamatról szól, amelyet a bevándorlók országos népességen belüli folyamatosan növekvő aránya is alátámaszt.

Mit mondanak a számok?

A francia Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet (INSEE) szerint a bevándorló népesség teljes népességen belüli aránya 1946-ban 5%-ról 1975-re 7,4%-ra, 1999-re 7,3%-ra, 2021-re pedig 10,3%-ra emelkedett. A tényleges adatok tehát némiképp ellentmondanak a migráció előrejelzett hullámát előtérbe helyező fantazmagóriájának. Az EU nettó migrációs egyenlege az elmúlt tíz évben körülbelül egymillió fő körül maradt, kivéve 2022-t az ukrán menekültek beáramlása miatt. Ezt a stabilitást az EU-ba illegálisan belépők számának 38%-os csökkenése kíséri 2024-ben, ami a legalacsonyabb adat 2021 óta, amikor a népességmozgásokat a COVID korlátozta. Ami pedig Franciaországot illeti, nem tartozik a legvonzóbb célpontok közé a potenciális bevándorlók számára; épp ellenkezőleg: 2024-ben Nyugat-Európában a tizenhetedik helyen áll a bevándorlók népességen belüli arányát tekintve.

Végsősoron a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak egy globálisabb kontextus részét képezik, amelyben a bevándorlók valójában nem az okozói, hanem annak sokkal inkább a megtestesítői. A gazdasági kihívások, az infláció, a csökkenő vásárlóerő mind olyan helyzetet teremtenek, amelyben hajlamosabbak vagyunk ezeknek az érveknek a meghallására. Mindezekhez társul az identitásvesztés (képzelt vagy valós) réme, amelyet egyre több szerző és politikus vizionál.

Esetünkben nyilvánvaló, hogy egy, csupán a számadatok függvényében elvégzett elemzés nem tekinthető kielégítőnek. Egyértelmű, hogy más értékekkel (esetünkben pedig pontosan azok elvesztésével) kapcsolatos reakciók tükröződnek a fentebb említett megnyilvánulásokban. És pontosan ezek azok az érzelmek, amelyekre az érzékelhetően előretörő radikális jobboldali pártok Európa, sőt világszerte építenek programjaik megfogalmazásakor.

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás:

A 4iG Space and Defence az Axiom Space stratégiai befektetőjévé válhat

A 4iG Space and Defence („4iG SDT”) előzetes, nem kötelező érvényű kötelezettségvállalási nyilatkozatot írt alá az amerikai Axiom Space vállalattal, amely a kereskedelmi űrrepülés és az alacsony Föld körüli pályán működő (LEO) űrinfrastruktúrák fejlesztésének globálisan meghatározó szereplője. A megállapodás értelmében a 4iG SDT 100 millió USD összegű tőkebefektetés lehetőségét vizsgálja az Axiom Space-ben való tulajdonszerzés céljából. A tranzakció megvalósulása többek között pénzügyi, jogi és technikai átvilágításhoz, valamint a vonatkozó szabályozási feltételek teljesüléséhez kötött. A felek emellett megerősítették elkötelezettségüket a Föld körüli adatközpont-rendszerek (Orbital Data Center - ODC) fejlesztésében is: a projekt keretösszege elérheti a 100 millió dollárt. A megállapodás értelmében a 4iG SDT az első európai technológiai vállalatként csatlakozhat az ODC-programhoz, továbbá részt vesz az Axiom Space globális űripari piactereinek fejlesztésében is. Az együttműködés elmélyítése új szintre emeli a két vállalat közötti kapcsolatot, és hozzájárul a Magyarország és az Egyesült Államok közötti technológiai és űripari együttműködés bővítéséhez. A szándéknyilatkozat megalapozza a későbbi végleges szerződések előkészítését, amelyek hosszú távon növelhetik a 4iG Csoport technológiai portfóliójának nemzetközi értékét, valamint új piacokra nyithatnak kaput a magyar űripar számára.
2025. 10. 03. 13:30
Megosztás:

Pár nap alatt hitelhez juthat, aki az Ersténél igényel Otthon Start Lakáshitelt

Élénk az érdeklődés az Ersténél az Otthon Start Lakáshitel iránt. A támogatott konstrukciónak köszönhetően a banknál a befogadott lakáshitelek száma az előző hónapok átlagának négyszeresére ugrott szeptemberben. A legtöbb ügyfél Budapestről és Pest vármegyéből érkezett. Az Otthon Start Lakáshitelek többségét önállóan veszik fel, ugyanakkor minden ötödik ügylethez kapcsolódik valamilyen egyéb hitel vagy állami támogatás, például CSOK Plusz.
2025. 10. 03. 12:30
Megosztás:

Újabb milliárdok áramlanak a kriptóba – a Bitcoin árfolyama közel 11%-os emelkedése újabb lökést adhat a piacnak

Miközben a hagyományos pénzügyi piacokat a bizonytalanság és a kötvénypiaci eladási hullámok uralják, a digitális eszközök – élükön a Bitcoinnal – újra a befektetők figyelmének középpontjába kerültek. Friss adatok szerint csak a múlt héten közel 3 milliárd dollár áramlott a kriptovalutákba, miközben a Bitcoin több mint 10%-ot erősödött. Mi áll a háttérben, és mit üzen ez a trend a piac számára?
2025. 10. 03. 12:00
Megosztás:

NAV: 202 milliós SZÉP-kártyás készpénzváltást lepleztek le

A SZÉP-kártyás elfogadóhelyek mögé bújva folytatott illegális pénzváltást az a csoport, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei buktattak le; a "vállalkozás" jogsértő módon több mint 202 millió forintnyi SZÉP-kártyás összeget váltott át készpénzre - közölte a hivatal pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 11:30
Megosztás:

Egyre keményebb harc dúl a vállalkozói bankszámlapiacon

Az első magyar fintech pénzügyi szolgáltató, a BinX indulása felrázta a vállalkozói számlák piacát. Úgy tűnik ez jót tett, mert nem csak a díjak, hanem a kedvezmények terén is mind nagyobb a verseny, amiből Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint végül a vállalkozások profitálnak.
2025. 10. 03. 11:00
Megosztás:

Milliókat hozott a szeptember a Napi Mázli játékosainak

Kiemelkedően szerencsés volt az elmúlt 4 hét a Napi Mázli játékosainak. Kilenc alkalommal 20 millió forintot vihettek haza a jó tippekkel. Mindez azért is jó arány, mert idén eddig összesen 15 telitalálatos szelvény volt, sőt egy játékos elvitte a maximálisan elérhető főnyereményt, a 100 millió forintot is. A Szerencsejáték Zrt. tavaly március 4-én bevezetett új számsorsjátéka továbbra is igen kedvelt a játékosok körében.
2025. 10. 03. 10:30
Megosztás:

Jelentős érdeklődés volt a magyar kötvények iránt az ÁKK aukcióján

Nem volt jelentős mozgás tegnap a fejlett gazdaságok kötvény- és devizapiacain.
2025. 10. 03. 10:00
Megosztás:

Emelkedtek a Wall Street vezető indexei

Az amerikai részvénypiacok csütörtökön újabb történelmi csúcsokat értek el, miközben a befektetők egyelőre nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az amerikai kormányzati leállásnak.
2025. 10. 03. 09:30
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a mértékadó nyugat-európai indexek

Vegyesen zártak tegnap a főbb európai piacok, miközben a legnagyobb európai vállalatokat tömörítő STOXX600 index új csúcson fejezte be a kereskedést. amit az ipari és technológiai szektorok emelkedése, valamint az amerikai kamatcsökkentési várakozások támogattak.
2025. 10. 03. 09:00
Megosztás:

Még a fiatalok is az államtól várják a nyugdíjbiztonságot

A magyarok döntő többsége még mindig az államtól várja az időskori anyagi biztonság garanciáját – ráadásul ez éppúgy igaz a fiatalabb korosztályokra is, mint az idősebbekre. Ugyanakkor az NN Biztosító kutatása szerint majdnem ugyanennyien aggódnak is amiatt, hogy nem lesz elég nyugdíjuk. Az Idősek Világnapja emlékeztet rá, hogy a méltó időskor nem csupán egészség, hanem anyagi biztonság kérdése is.
2025. 10. 03. 08:30
Megosztás:

Uniós projekt segíti a szegedi Tatra villamosok felújítását

Az uniós támogatással zajló Interreg CE4CE projekt keretében fejlesztenek új ajtóműködtető elektronikai rendszert a Szegeden futó Tatra villamosok számára - tájékoztatta a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) az MTI-t.
2025. 10. 03. 08:00
Megosztás:

Minimális forintmozgás reggel

Minimálisan mozdult el a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 03. 07:45
Megosztás:

Kenyértörés: közös agrárpolitika vagy uniós védelmi ipar legyen?

Az EU többéves pénzügyi kerete kiemelten fektetne a védelmi iparba, miközben a közös agrárpolitikára évtizedek óra egyre kevesebb támogatás jut.
2025. 10. 03. 07:00
Megosztás:

Agrometeorológia: jó állapotban a talaj az őszi vetésekhez

Az őszi gabonák vetését megelőző talajelőkészítéshez leginkább a középső országrész déli tájain van szükség csapadékra, az ország nagy részén elegendő nedvességet tartalmaz a felső talajréteg - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 10. 03. 06:00
Megosztás:

A magyar kormány folytatni kívánja a vajdasági gazdaságfejlesztési programot

A kormány folytatni kívánja a nagy sikertörténetnek minősülő vajdasági gazdaságfejlesztési programot, ennek azonban fontos előfeltétele, hogy a nemzeti erők folytathassák a kormányzást Magyarországon - közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Szabadkán.
2025. 10. 03. 05:30
Megosztás:

Kizöldülő okosvasúttól a digitális ikrekig

Október 2–án és 3-án Budapesten rendezik meg a Kognitív Mobilitás 2025 nemzetközi konferenciát, mely az emberközpontú, fenntartható, valamint intelligens közlekedés jövőjére keres és kínál válaszokat. A konferencia a magyarországi Bosch csoporttal szakmai partnerségben valósul meg, a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampusz ad otthont. Globális közlekedési kihívások, kizöldülő okosvasút, digitális ikrek a katasztrófák ellen, hóesésben is látó önvezetés, ritkaföldfém-mentes elektromos hajtás, fenntartható városokat szolgáló sportlétesítmények – ezekkel és további jövőbe mutató megoldásokkal foglalkozik a Kognitív Mobilitás 2025 konferencia. Prof. Dr. Zöldy Máté, BME: „A Budapesten immáron negyedik alkalommal megrendezett Kognitív Mobilitás konferencia célja, hogy a különféle szakterületek egymással összehangoltan, minél hatékonyabban működjenek együtt a jövő intelligens, kognitív mobilitásának fejlesztésében. Ez a kulcsa annak, hogy a jövő mobilitása fenntartható legyen.” Dr. Szászi István, Bosch: „A technológiai fejlesztések akkor teremtenek valódi értéket, ha figyelembe veszik a társadalmi igényeket és a környezeti következményeket. A Boschnál mindent megteszünk azért, hogy más szakterületekkel kooperálva, innovációs ökoszisztémában gondolkodva forduljunk a jövő felé.”
2025. 10. 03. 05:00
Megosztás:

A magyarok többsége az államtól várja időskori anyagi biztonságának garanciáját

A magyarok döntő többsége még mindig az államtól várja időskori anyagi biztonságának garanciáját, és ez igaz a fiatalabb korosztályokra is az NN Biztosító kutatása szerint.
2025. 10. 03. 04:30
Megosztás: