Adózási határidők: most még elkerülheti a bírságot
A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) előírja, hogy a naptári éves adózók a társasági adóbevallás benyújtásának napjáig (2022. május 31.) kötelesek elkészíteni a transzferár-nyilvántartást is. Ez azokra az adózókra vonatkozik, akik bármely kapcsolt vállalkozásukkal legalább egy olyan csoporton belüli ügyletet folytatnak, amelynek adóévi összesített értéke eléri az 50 millió Ft-ot, figyelembe véve a szükséges összevonásokat és kivételszabályokat.
A transzferár dokumentációs kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet értelmében a nyilvántartás a fődokumentumból („Master file”) – ami a teljes vállalatcsoport értékteremtési folyamatait és transzferár politikáját mutatja be átfogóan –, és a helyi dokumentumból („Local file”) áll, ami a magyarországi tagvállalatok dokumentáció-köteles csoporton belüli tranzakcióira fókuszál.
Ha a végső anyavállalat nem magyar illetőségű, akkor a fődokumentum elkészítése a végső anyatársaságra vonatkozó határidőig, de legfeljebb az adóévet követő 12. hónap utolsó napjáig tolható ki, a naptári éves adózók esetében ez december 31-et jelent. A fődokumentum és a helyi dokumentum elkészítésének elmulasztása vagy késedelmes elkészítése mulasztási bírsággal sújtható, amelynek összege 2 millió Ft-ig terjed, ismételt jogsértés esetén ez az összeg pedig már 4 millió Ft-ig emelkedhet. Az ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság négyszereséig terjedő bírsággal sújtható.
„Az adózó nem mentesül a mulasztási bírság alól amiatt, ha az anyavállalat nem készítette el a fődokumentumot, mert annak megléte helyi szinten ugyanúgy a magyar társaság felelőssége.” – figyelmeztet Nagy Gabriella, a Mazars nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.
A transzferár kiigazítás és a kettős adóztatás kockázata
A transzferár nyilvántartás helyi dokumentuma alapján megállapítható, hogy az érintett felek a szokásos piaci ár elve mentén folytatták-e az ügyleteket, illetve, hogy mekkora az esetleges különbözet a ténylegesen alkalmazott és a szokásos piaci mértékű díjazás, illetve a nyereség között. Amennyiben az alkalmazott árazás nem bizonyult szokásos piacinak, úgy felmerül a transzferárak miatti kiigazítás.
Ha az éves könyvviteli zárás még nem fejeződött be és a csoporton belüli szerződés ezt lehetővé teszi, úgy az érintett felek módosíthatják a kapcsolt ügylet eredeti értékét a szokásos piaci és a transzferár közötti különbözettel. Amennyiben azonban ezzel a lehetőséggel nem élnek, úgy felmerül a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapjának kiigazítása azzal, hogy nem feltétlenül biztosított, hogy a kapcsolt ügyletben érintett másik ország(ok)ban lehetőség van az adóalap ellentétes irányú módosítására. Mivel Magyarországon is az adóalap-csökkentése összetett jogszabályi feltételekhez kötött, ezért a magyar társaságnál történő adóalap-emelés ellentételezéseként nem csökkent(het)ik az adóalapot a külföldi kapcsolt(ak)nál, akkor az kettős adóztatást eredményez.
„A kettős adóztatás elkerülhető, ha a transzferár-nyilvántartás konklúziója még könyvviteli zárlat előtt rendelkezésre áll, és így a cégcsoport mérlegelni tudja, hogy miként hajtja végre a transzferár kiigazítást, ha szükséges.” – hívta fel a figyelmet Nagy Gabriella, a Mazars nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.
Adókockázat
Ha az adózó elmulasztja a bevallásban a szokásos piaci ár miatti adóalap-kiigazítást, úgy azt önellenőrzés keretében még rendezheti egy esetleges adóhatósági vizsgálat megkezdéséig. Ilyen esetben, ha adóalap-emelése szükséges, akkor az önellenőrzési pótlék megfizetésével mentesül a további jogkövetkezmények alól – feltéve, hogy a kiigazítás összege helyesen kerül meghatározásra.
Amennyiben azonban az állami (vagy önkormányzati) adóhatóság tárja fel, hogy az adózó nem szokásos piaci áron folytatta kapcsolt tranzakcióit és emiatt az adózó terhére adóhiány mutatkozik, úgy a társaság a megállapított adóhiány 50 százalékáig, megbízható adózói státusz esetén 25 százalékig terjedő adóbírsággal sújtható, továbbá az adóhatóság késedelmi pótlékot is megállapít.
