Akkor most minden oké? Vagy van okunk félni az újabb tőzsdezuhanástól?
Szóval bekövetkezett, amire alapvetően számítottunk. A vezető amerikai indexek, az S&P500, a Nasdaq és a Dow Jones megérkezett a 20-30 napos mozgóátlagokhoz. Korábban azt vizionáltuk, hogy innen valószínűleg megint egy lefordulás fog következni, s továbbra is ez tűnik a legvalószínűbb mozgásnak, még annak ellenére is, hogy az MACD indikátorok vételi jelzéseket készülnek adni, de a negatív tartományban.
Ez általában kisebb relevanciával szokott bírni. Ebbe persze beleszólhat a ma megjelenő inflációs adat.
Mindeközben a fundamentálisan – általunk jónak és olcsónak értékelt – magyar piac nem tudott megküzdeni a 20-30 napos mozgóátlagokkal. Tovább csordogálunk lefelé. Pedig árazás tekintetében még mindig az egyik, ha nem a legattraktívabb piac vagyunk a „fejlett, fejlődő” világban.
Hogy mi lesz most?
Azt nem tudjuk, de a továbbra is az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, a korábbi nagy beleadást követően, hogy kisebb emelkedő és csökkenő hullámok követhetik egymást.
Viszont az, hogy a jobbak az emelkedő hullámokban jobban teljesítenek, sérülni látszik. Példa rá a magyar piaci mozgás. Szóval kíváncsian és óvatos hozzáállással várjuk a délutánt. Még valami. A nagy japán jen kitettség csökkenést követően ugyan visszaépülhetnek pozíciók, s ezek generálhatnak újra vételeket az fejlett piacokon, de azért azt gondolom, hogy ezen szereplők egy köre komolyan megégethette magát az elmúlt hetek árfolyammozgásainak betudhatóan.
Azaz ez a visszaépülés – ugyan még mindig attraktív a japán jen kamata – valószínűleg jóval óvatosabb. Kisebb és kevesebb hitelpozícióval jár. Vagyis az innen érkező felhajtőerő is kisebb valószínűleg. (forrás: ERSTE)