Az ÁSZ a fenntartható fejlődés egyes céljainak mérésére a magyar gyakorlatot javasolja
Az elemzésről kiadott közleményben emlékeztetnek a dokumentum 2030-ig 17 elérendő célt és 169 részcélt fogalmaz meg. Az ÁSZ elemzői azt vizsgálták: a számvevőszék ellenőrzési hatókörébe tartozó részcélok megvalósulását lehet-e mérni megbízható módszertannal, objektív indikátorokkal.
Megjegyezték: a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) saját stratégiai céljaként is megfogalmazta a fenntartható fejlődési célok elérésének objektív értékelését az eredményeket mérő teljesítményellenőrzésekkel. Az ÁSZ az általa kidolgozott, nemzetközileg elismert mérési eszköztár révén aktívan járul hozzá e stratégiai cél eléréséhez.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals, SDGs) közül a 16. a "Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten", ennek két részcélja "A korrupció és vesztegetés minden formájának jelentős csökkentése" és a "Hatékony, elszámoltatható és átlátható intézmények kialakítása". Ezeket a hazai kormányzati stratégiák más megfogalmazásban ugyan, de a lényeget tekintve tartalmazzák - mutat rá az ÁSZ.
Az ÁSZ elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a fenti részcélok terén elért javulás előfeltétele annak, hogy a közszféra szervezetei a többi cél elérését szolgáló programokat eredményesen tudják megvalósítani.
Az elemzés szerint e részcélok megvalósításának méréséhez az ENSZ szakértői által rendelt indikátorok objektív mérhetőségének feltételei nem biztosítottak. Ugyanis a korrupció kiterjedtségét annak érzékelési szintje alapján tervezik értékelni. Ennyire szubjektív és a megkérdezettek társadalmi összetételétől, korrupcióval kapcsolatos vélekedéseitől nagymértékben függő indikátor bázisán viszont nem lehet objektív mérésre alapozott teljesítményellenőrzést folytatni.
Ezzel szemben az ÁSZ a magyar közszféra valamennyi intézménye integritási helyzetére kiterjedő felmérései és ellenőrzései során olyan értékelési rendszert dolgozott ki, amely - a gyakorlati tapasztalatok szerint - objektíven képes megállapítani a szervezetek korrupcióval szembeni ellenálló-képességét meghatározó kontrollrendszerek meglétét, illetve részleges vagy teljes hiányát.
Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ÁSZ kidolgozott integritás felmérés és szervezeti integritás ellenőrzési módszerek alkalmasak arra, hogy a legfőbb ellenőrző szervezetek az említett részcélok megvalósítását ellenőrzéseikkel előmozdítsák. Ezért indokolt folytatni ÁSZ integritás felmérés és szervezeti integritás ellenőrzési módszertanainak, gyakorlatának nemzetközi megismertetését. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több számvevőszék kötelezze el magát a közszféra szervezetei korrupcióval szembeni ellenálló-képességének - más kifejezéssel élve, integritás kontrolljai kiépítettségének - értékelése mellett - írták.
A közszféra intézményei hatékonyságának javítása szempontjából előremutató, hogy a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia (2014-2020) több mérhető indikátort is megfogalmazott a stratégiában meghatározott céljai nyomon követésére. Kiemelendő a teljesítménymenedzsment rendszert alkalmazó közszolgáltató szervezetek aránya indikátor, amely jól kapcsolódik az ÁSZ - Országgyűlés által megerősített - kiemelt feladatához a közszolgáltatások teljesítményének méréséhez, ellenőrzéséhez - írták.
A közlemény szerint az ÁSZ megkezdte más számvevőszékek ezzel kapcsolatos tapasztalatainak összegyűjtését, a velük való együttműködést is. Ezáltal az ÁSZ és a résztvevő számvevőszékek a jövőben egyre inkább hozzá tudnak járulni a hatékony, elszámoltatható és átlátható intézmények kialakítása részcél megvalósulásához is.
