Az építési engedélyek száma további visszaesést vetít előre

Erős visszaesést mutat a lakásépítések és a lakásépítési engedélyek száma 2023-ban a korábbi évekhez képest. Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.

A jövő évtől életbe lépő átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, falusi csok, babaváró – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

Mára körvonalazódott a CSOK támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

Ezek az intézkedések várhatóan valamennyire képesek lesznek ellensúlyozni a lakásépítések drasztikus visszaesését, csökkentve ezzel az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

A lakásépítési, lakásfelújítási program elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.