Az európai védelmi szektor finanszírozási kérdései és lehetőségei

Európa területi védelmének alapját elsődlegesen a NATO katonai ereje képezi, amelyet a tagállamok biztosítanak azáltal, hogy vállalják a GDP-jük meghatározott százalékának megfelelő védelmi költségvetési hozzájárulást. Jelenleg 2 százalék az elvárás, de a tagországok a 2025 júniusában tartandó NATO csúcstalálkozón vélhetően ennek megemeléséről fognak dönteni, és nem kizárt az akár 5 százalékos elvárás elfogadása sem.

Az európai védelmi szektor finanszírozási kérdései és lehetőségei

A Deloitte számításai alapján a védelmi kiadások a GDP 3,5 százalékra történő emelése 2024-ben az európai NATO tagállamoknak 357 milliárd euró többletköltést jelentett. Ahhoz, hogy elérjék az 5 százalékos elvárást, még további 351 milliárd euró elköltésére lett volna szükség.

Emelkedő védelmi kiadások

Míg a NATO feladata elsősorban a kollektív védelmi készültség megteremtése és fenntartása, addig az Európai Unió védelmi területen ellátott feladatai inkább a tagállami koordinációt, a kutatás-fejlesztés elősegítését, a beszerzések összehangolását célozzák meg.

Ugyanakkor az EU is ösztönzi a tagállamokat védelmi kiadásaik emelésére. A 2025 márciusában bejelentett Rearm/Readiness 2030 kezdeményezés célja az európai védelmi képességek megerősítése és az Európai Unió biztonságának hosszú távú garantálása.

A program részeként a tagállamok évente maximum a GDP 1,5 százalékával növelhetik a védelmi kiadásaikat anélkül, hogy a többletköltés beleszámítana költségvetési deficit kalkulációjába. Szintén a Rearm/Readiness 2030 része a SAFE (Security and Defence Fund for Europe) instrumentum, melynek keretében 150 milliárd euró hosszú lejáratú, kedvező hitel lesz elérhető a tagállamok számára védelmi célok megvalósítására.

„Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az európai biztonsági rendszert, felszínre hozva a katonai felkészültség súlyos hiányosságait, valamint a védelmi szektor hosszú éveken át tartó alulfinanszírozásának következményeit.

Az Európai Unió felismerte, hogy biztonságának megteremtésében nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra, stratégiai autonómiájának megerősítéséhez a haderő és védelmi képességek megerősítésére és a védelmi iparág átfogó fejlesztésére van szükség. A tagállamok részéről a politikai támogatás adott, viszont kérdéses, hogy milyen források állnak rendelkezésre a fenti célok fenntartható finanszírozásához” – összegezte a védelmi szektor finanszírozásának fő kérdéseit Csűrös Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.

Célzott támogatási programok az Európai Unióban

A tagállami költések ösztönzése mellett az Európai Unió számos támogatási programot vagy finanszírozási eszközt vezetett vagy jelentett be az uniós védelmi képességek fejlesztésére. Az átfogó Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS, European Defence Industrial Strategy) ernyője alatt 2025 áprilisáig 4 programot jelentettek be:
K+F támogatására, a versenyképesség növelésére és a tagállami együttműködés élénkítésére létrehozott Európai Védelmi Alap (European Defence Fund, EDF);

A védelmi beszerzések terén történő együttműködést támogató Európai Védelmi Ipar Fejlesztése Közös Beszerzéssel elnevezésű program (European defence industry reinforcement through common procurement act, EDIRPA);

A kritikus hadiipari termékek (kifejezetten lőszer és rakéta) gyártásának támogatására elfogadott Lőszergyártás Támogatásáról Szóló Jogszabály (Act in Support of Ammunition Production, ASAP);

Az EDIRPA és az ASAP egyaránt az orosz agresszió okozta veszélyhelyzetre reagálva indult el. Ezeket a kezdeményezéseket az Európai Unió védelmi ipari felkészültségének elérését célzó strukturáltabb, hosszabb távú megközelítésbe, az Európai Védelmi Beruházási Programba (European Defence Industry Program, EDIP) fogják becsatornázni.

Ahhoz, hogy a vállalatok részesülni tudjanak ezekből az uniós támogatásokból, pályázatukban megfelelően demonstrálni kell, hogy a projekt, amire a támogatást igénylik, illeszkedik az EU védelmi stratégiájának célkitűzéseibe. Emellett előnyt jelent, ha más tagállamból származó partnerekkel közösen, konzorcium formájában pályáznak, megfelelve ezzel a kollaborációra irányuló elvárásoknak. A források megítélésekor általában előnyben részesülnek a kettős felhasználású (dual-use) technológiák fejlesztésére irányuló projektek. Azok a termékek és technológiák minősülnek kettős felhasználásúnak, amelyek katonai és polgári célokra egyaránt alkalmazhatóak.

Fókuszban a KKV-k

A politikai akarat adott, a tagállami költségvetés is biztosított, ugyanakkor ahhoz, hogy a védelmi ipar szereplői eleget is tudjanak tenni a tagállamok által támasztott elvárásoknak, elengedhetetlen a megfelelő tőkeellátottság.

Miközben a nagy tőzsdei cégek könnyen hozzáférnek a tőkepiacokhoz és állami vagy uniós finanszírozási forrásokhoz, a védelmi ágazatban működő kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozási lehetőségei erősen korlátozottak. A hosszú ideig tartó kutatás-fejlesztés és a speciális, főleg állami vevőkör következtében a kormányzati költéseknek és politikai környezet változásának való erős kitettség egyaránt olyan tényezők, amelyek megnehezítik a szükséges finanszírozás biztosítását. Ugyanakkor a KKV szektor kiemelt szerepet tölt be a védelmi ellátási láncban, egyrészt mint az iparági óriáscégek, például a Rheinmetall vagy az Airbus beszállítója, másrészt mint az innováció fő hajtóereje.

Az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űripari Főigazgatósága (Directorate General for Defence Industry and Space, DG DEFIS) 2024-es tanulmánya szerint a védelmi iparágban aktív KKV-k kielégítetlen forrásigénye tőkeágon 1 milliárd és 3 milliárd euró között van, emellé pedig akár 2 milliárd eurónyi hitelt is fel tudnának venni. A szektort sújtó forráshiány korlátozza az innovációs és kapacitásbővítési lehetőségeiket, ezáltal komolyan veszélyeztetve az EU stratégiai autonómiáját és az uniós védelmi ipar versenyképességét. Megfelelő finanszírozás hiányában fennáll a veszélye, hogy ígéretes tech cégek Európából inkább az USA-ba települnek át, ahol a védelmi ipari befektetéseket kiszolgáló ökoszisztéma jóval fejlettebb.

Forrásbevonás a tőkepiacról

Az uniós programok mellett a tőzsdei bevezetés is egy lehetőség lehet a védelmi szektor szereplőinek új forrás bevonására, ugyanakkor a közelmúltbeli IPO-k (nyilvános elsődleges részvénykibocsátás) tapasztalata azt mutatja, hogy egyelőre ez még csak mint egy kiegészítő finanszírozási elem jöhet számításba. 2019 óta Európában összesen 13 védelmi ipari vállalat ment tőzsdére, összesen 1 milliárd euró értékben bocsátva ki részvényt.

Ha ebből kivesszük a három legnagyobb tőzsdei kibocsátást, akkor a fennmaradó összeg már csak 187 millió eurót tesz ki, ami jelentősen elmarad a DG DEFIS tanulmányában számszerűsített 1-3 milliárd euró hiányzó tőkétől. Az IPO-k száma a védelmi szektorban emelkedhet a jövőben az Euronext tőzsdecsoport IPOready Defence programjának köszönhetően, ami kimondottan a védelmi iparági szereplők részvénykibocsátását hivatott támogatni.

A védelmi ipari cégek számára egy tőkeerős befektető belépése is megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges tőke előteremtésére. Az elmúlt 10 évben összesen 117 olyan M&A-tranzakciót (merger and acquisition, vagyis vállalatfelvásárlás és -összeolvadás) regisztráltak Európában, ahol a céltársaság a védelmi iparágban volt érintett, ezek közel 60 százaléka az elmúlt négy évben zárult. A közelmúlt emelkedő tranzakciószáma bizonyítja, hogy a növekvő kormányzati költések és a dual-use technológiákban rejlő potenciál a befektetők figyelmét is felkeltették.

A 117 tranzakció több mint felében a vevő egy hadiipari szektorból érkező stratégiai befektető volt, ugyanakkor jelentős a kockázatitőke-befektetők aránya is. Utóbbiak nagyon ritkán fektetnek kizárólag védelmi iparban aktív társaságba, kockázataik csökkentéséhez és egy majdani nyereséges továbbértékesítés (exit) megalapozásához fontos, hogy a céltársaság termékei vagy az általa kifejlesztett technológia a hadiipari felhasználás mellett a civil szektorban is eladható legyen.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az M&A aktivitást a védelmi szektorban erősen korlátozzák a külföldi közvetlen befektetéseket (FDI) szabályozó tagállami rendelkezések vagy egyéb nemzetbiztonsági szempontok, melyekkel az országok a stratégiai integritásukat igyekeznek megőrizni, gátat szabva a külföldi tulajdonszerzésnek. A védelmi szektor iránt érdeklődő tőkebefektetők helyzetét tovább nehezítette, hogy korábban a bankok vonakodtak hitelt nyújtani hadiipari tranzakció finanszírozására.

Aktivizálódó hitelezés a védelmi szektorban

A kereskedelmi bankok a korábbiakban elzárkóztak a védelmi szektor finanszírozásától, elsősorban ESG és reputációs kockázatra hivatkozva. Ugyanakkor az állami költségvetési forrásokat kiegészítendő szükség lenne a bankszektor erősebb szerepvállalására a finanszírozásban. Ehhez a kereskedelmi bankoknak kockázatkezelési előírásaik és hitelezési politikájuk felülvizsgálatára lenne szükség, melyhez iránymutatásul szolgálhat az Európai Beruházási Bank (EIB), amely 2 milliárd euróra emelte meg a védelmi ipari projektek finanszírozására szánt 2025-re vonatkozó keretösszegét, egyúttal jelentősen kibővítve a támogatható projektek körét. Az EIB lépése jelzés a kereskedelmi bankok felé, hogy a védelmi ipar finanszírozása már nem elutasított a finanszírozói szektor számára. 

Az egyes állami tulajdonban lévő fejlesztési bankok, mint a lengyel BGK vagy a Cseh Export Bank, jól kiegészítik az EIB nyújtotta finanszírozási lehetőségeket, célzottan támogatva a védelmi ipari ellátási lánc stratégiai vállalatait, valamint a kutatás-fejlesztési kezdeményezéseket, akár régiós szinten is.
Emellett napirenden van egy új multilaterális intézmény, a DSR (Defence, Security and Resilience, vagyis Védelmi, Biztonsági és Reziliencia) Bank (korábbi nevén NATO Bank) létrehozása is, amely közös európai védelmi célokat szolgálna alacsony kamatozású hitelek és garanciák nyújtásával. 

A NAV-Mobilban már nyomon követhetők az egyszerűsített foglalkoztatás adatai

A NAV-Mobilban egyszerűen nyomon követhetők az egyszerűsített foglalkoztatás adatai. Az adóhivatal legújabb fejlesztése segít a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt - hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2025. 07. 03. 11:00
Megosztás:

Mire számíthatnak most a befektetők?

Oldalaztak az ázsiai piacok reggel, a Nikkei 0,1%-kal csökkent, a dél-koreai Kospi egy százalék felett bővült, a kínai blue chipek indexe pedig 0,1%-kal emelkedett, a hongkongi Hang Seng index viszont 0,6%-ot esett, miután a Caixin szolgáltatási beszerzésimenedzser-indexe a májusi 51,1-ről 50,6-ra csökkent, ami 2024 szeptembere óta a leggyengébb bővülést jelzi, bár továbbra is az 50-es határ felett maradt.
2025. 07. 03. 10:30
Megosztás:

Emelkedtek a fejlett gazdaságok hozamai, ismét 400 felett a forint az euróval szemben

Bár az ADP felmérése szerint júniusban több mint egy éve először csökkenhetett az USA magánszektorában a foglalkoztatottak száma, a Vietnámmal szembeni vámszint megduplázása, és Trump elnök 3300 milliárd dolláros csomagjának szenátusi jóváhagyása után kissé emelkedtek a hozamok a fejlett gazdaságok kötvénypiacain.
2025. 07. 03. 10:00
Megosztás:

Vietnámi megállapodásra emelkedtek a tőzsdék

Az S&P 500 és a Nasdaq szerdán rekordmagasan zárt, amit a technológiai részvények emelkedése és az USA és Vietnám közötti kereskedelmi megállapodás segített, enyhítve a kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatos aggodalmakat.
2025. 07. 03. 09:30
Megosztás:

Megújulóenergia- és luxuscégek húzták az európai tőzsdét szerdán

Az európai részvénypiacok emelkedéssel zárták a szerdai napot, amit főként a megújulóenergia-szektor húzott felfelé, miután az Egyesült Államok Szenátusa elfogadott egy, a szélenergia számára a vártnál kedvezőbb költségvetési törvényjavaslatot.
2025. 07. 03. 09:00
Megosztás:

11 fontos kérdés és válasz a 3%-os lakáshitelről

Bombaként robbant a hír, hogy hamarosan 3%-os lakásitel lesz igényelhető az első saját tulajdonú lakás vagy ház megvásárlásához. A BiztosDöntés.hu szakértői összegyűjtötték a hitellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és ahol erre volt mód, a válaszokat is megadták.
2025. 07. 03. 08:30
Megosztás:

200 millió forintból újítanak fel utakat Mezőhegyesen

Csaknem 200 millió forintból újítanak fel uniós támogatásból hat belterületi utat a Békés vármegyei Mezőhegyesen - közölte az önkormányzat az MTI-vel.
2025. 07. 03. 08:00
Megosztás:

Minimális forintmozgás reggel

Az euró hét órakor 400,13 forinton állt a szerda esti 400,25 forint után.
2025. 07. 03. 07:30
Megosztás:

Zsebünkben a pénztárgép - ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása

Zsebünkben a pénztárgép, ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 03. 06:30
Megosztás:

A szélsőséges időjárás milliárdos károkat okoz Európának

A szélsőséges időjárási és éghajlati események évente több milliárd euró kárt okoznak Európában, a gazdasági veszteség 1980 és 2023 között meghaladta a 790 milliárdot - közölte szerdán kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
2025. 07. 03. 06:00
Megosztás:

Brüsszeli célkitűzés: Európa kvantumhatalom lehet 2030-ra

Az Európai Bizottság stratégiát terjesztett elő szerdán, amely szerint induló vállalkozások növekedésének ösztönzésével ellenálló és szuverén kvantumökoszisztémát hozna létre azzal a céllal, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén.
2025. 07. 03. 04:30
Megosztás:

Első lakásvásárlókat támogató program indul – de milyen árak várják a fiatalokat?

A lakáspiacon jelentős drágulás ment végbe 2015 óta, a lakásárak több mint 3,5-szeresükre nőttek, ami jelentősen megnehezítette az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok helyzetét. A miniszterelnök bejelentése alapján újabb támogatási program indulhat az első lakásvásárlást tervező fiatalok számára, amelyről a legutóbbi kormányülésen születhetett döntés. A 18-35 éves korosztály adta a lakásvásárlók 30 százalékát 2020 és 2023 között; ők elsősorban lakótelepi lakásokat kerestek a nagyobb városokban, míg a kisebb településeken inkább családi házat vásároltak. A jelenlegi kínálatban az első lakásvásárlók célkeresztjében lévő 45 négyzetméternél kisebb használt budapesti garzonok átlagára 55 millió forint. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a legdrágább 45 millió forintos átlaggal, de Győrben, Egerben, Szegeden és Székesfehérváron is legalább 40 millió forint a használt garzonlakások átlagára.
2025. 07. 03. 04:00
Megosztás:

Megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett

Az elvárásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett idén; az öntözővizet a kormány a továbbiakban is biztosítja a gazdálkodóknak - mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatóján az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2025. 07. 03. 03:30
Megosztás:

Tovább nő az online platformokon foglalt szállások népszerűsége Európában

Stabil növekedést mutat az uniós tagországok rövid távra kiadott szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
2025. 07. 03. 03:00
Megosztás:

Felfordulás a brit pénzügyekben: megkérdőjeleződött Rachel Reeves jövője

Jelentősen emelkedett szerdán a brit államadósság hozama, miután a munkáspárti kormány és a Labour-frakció között kirobbant heves vita nyomán kérdésessé vált, hogy Rachel Reeves pénzügyminiszter meddig maradhat tisztségében.
2025. 07. 03. 02:30
Megosztás:

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan román miniszterelnök.
2025. 07. 03. 02:00
Megosztás:

Voltál katonai szolgálatban? Akkor a nyugdíjad másképp alakul!

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek számít nyugdíjjogosultság és -összeg megállapításakor.
2025. 07. 03. 01:30
Megosztás:

Brutál hőség jön Magyarországon!

Csütörtökön 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet az ország nagy részén - derül ki a HungaroMet Zrt. szerdai veszélyjelzéséből.
2025. 07. 03. 01:00
Megosztás:

Már az alku előtt is hajlandók engedni a hirdetési árból az eladók

Harmadával drágább ma egy budapesti panellakás, mint 2024-ben ugyanekkor - derül ki a zenga.hu hirdetési portál adataiból. A magas ingatlanárak és a lassuló kereslet miatt nagyobb mértékben csökkentettek azok az eladók, akik változtattak a hirdetési áraikon.
2025. 07. 03. 00:01
Megosztás:

Megerősítette az AutoWallis hitelminősítését a Scope Ratings

Elvégezte a Scope Ratings az AutoWallis Nyrt. hitelminősítésének éves felülvizsgálatát, melyet követően a független intézet a magyar tőzsde autós vállalatának és adósságának besorolását stabil kilátások mellett erősítette meg. A minősítés során a Scope a tavaly kiadott minősítésből indult ki, mely már figyelembe vette az AutoWallis frissített növekedési stratégiáját és annak finanszírozási terveit tartalmazó üzleti terveit és vizsgálta a vállalat 2024-es teljes évi, valamint 2025. első negyedéves eredményét is.
2025. 07. 02. 23:00
Megosztás: