Az európai védelmi szektor finanszírozási kérdései és lehetőségei

Európa területi védelmének alapját elsődlegesen a NATO katonai ereje képezi, amelyet a tagállamok biztosítanak azáltal, hogy vállalják a GDP-jük meghatározott százalékának megfelelő védelmi költségvetési hozzájárulást. Jelenleg 2 százalék az elvárás, de a tagországok a 2025 júniusában tartandó NATO csúcstalálkozón vélhetően ennek megemeléséről fognak dönteni, és nem kizárt az akár 5 százalékos elvárás elfogadása sem.

Az európai védelmi szektor finanszírozási kérdései és lehetőségei

A Deloitte számításai alapján a védelmi kiadások a GDP 3,5 százalékra történő emelése 2024-ben az európai NATO tagállamoknak 357 milliárd euró többletköltést jelentett. Ahhoz, hogy elérjék az 5 százalékos elvárást, még további 351 milliárd euró elköltésére lett volna szükség.

Emelkedő védelmi kiadások

Míg a NATO feladata elsősorban a kollektív védelmi készültség megteremtése és fenntartása, addig az Európai Unió védelmi területen ellátott feladatai inkább a tagállami koordinációt, a kutatás-fejlesztés elősegítését, a beszerzések összehangolását célozzák meg.

Ugyanakkor az EU is ösztönzi a tagállamokat védelmi kiadásaik emelésére. A 2025 márciusában bejelentett Rearm/Readiness 2030 kezdeményezés célja az európai védelmi képességek megerősítése és az Európai Unió biztonságának hosszú távú garantálása.

A program részeként a tagállamok évente maximum a GDP 1,5 százalékával növelhetik a védelmi kiadásaikat anélkül, hogy a többletköltés beleszámítana költségvetési deficit kalkulációjába. Szintén a Rearm/Readiness 2030 része a SAFE (Security and Defence Fund for Europe) instrumentum, melynek keretében 150 milliárd euró hosszú lejáratú, kedvező hitel lesz elérhető a tagállamok számára védelmi célok megvalósítására.

„Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az európai biztonsági rendszert, felszínre hozva a katonai felkészültség súlyos hiányosságait, valamint a védelmi szektor hosszú éveken át tartó alulfinanszírozásának következményeit.

Az Európai Unió felismerte, hogy biztonságának megteremtésében nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra, stratégiai autonómiájának megerősítéséhez a haderő és védelmi képességek megerősítésére és a védelmi iparág átfogó fejlesztésére van szükség. A tagállamok részéről a politikai támogatás adott, viszont kérdéses, hogy milyen források állnak rendelkezésre a fenti célok fenntartható finanszírozásához” – összegezte a védelmi szektor finanszírozásának fő kérdéseit Csűrös Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.

Célzott támogatási programok az Európai Unióban

A tagállami költések ösztönzése mellett az Európai Unió számos támogatási programot vagy finanszírozási eszközt vezetett vagy jelentett be az uniós védelmi képességek fejlesztésére. Az átfogó Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS, European Defence Industrial Strategy) ernyője alatt 2025 áprilisáig 4 programot jelentettek be:
K+F támogatására, a versenyképesség növelésére és a tagállami együttműködés élénkítésére létrehozott Európai Védelmi Alap (European Defence Fund, EDF);

A védelmi beszerzések terén történő együttműködést támogató Európai Védelmi Ipar Fejlesztése Közös Beszerzéssel elnevezésű program (European defence industry reinforcement through common procurement act, EDIRPA);

A kritikus hadiipari termékek (kifejezetten lőszer és rakéta) gyártásának támogatására elfogadott Lőszergyártás Támogatásáról Szóló Jogszabály (Act in Support of Ammunition Production, ASAP);

Az EDIRPA és az ASAP egyaránt az orosz agresszió okozta veszélyhelyzetre reagálva indult el. Ezeket a kezdeményezéseket az Európai Unió védelmi ipari felkészültségének elérését célzó strukturáltabb, hosszabb távú megközelítésbe, az Európai Védelmi Beruházási Programba (European Defence Industry Program, EDIP) fogják becsatornázni.

Ahhoz, hogy a vállalatok részesülni tudjanak ezekből az uniós támogatásokból, pályázatukban megfelelően demonstrálni kell, hogy a projekt, amire a támogatást igénylik, illeszkedik az EU védelmi stratégiájának célkitűzéseibe. Emellett előnyt jelent, ha más tagállamból származó partnerekkel közösen, konzorcium formájában pályáznak, megfelelve ezzel a kollaborációra irányuló elvárásoknak. A források megítélésekor általában előnyben részesülnek a kettős felhasználású (dual-use) technológiák fejlesztésére irányuló projektek. Azok a termékek és technológiák minősülnek kettős felhasználásúnak, amelyek katonai és polgári célokra egyaránt alkalmazhatóak.

Fókuszban a KKV-k

A politikai akarat adott, a tagállami költségvetés is biztosított, ugyanakkor ahhoz, hogy a védelmi ipar szereplői eleget is tudjanak tenni a tagállamok által támasztott elvárásoknak, elengedhetetlen a megfelelő tőkeellátottság.

Miközben a nagy tőzsdei cégek könnyen hozzáférnek a tőkepiacokhoz és állami vagy uniós finanszírozási forrásokhoz, a védelmi ágazatban működő kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozási lehetőségei erősen korlátozottak. A hosszú ideig tartó kutatás-fejlesztés és a speciális, főleg állami vevőkör következtében a kormányzati költéseknek és politikai környezet változásának való erős kitettség egyaránt olyan tényezők, amelyek megnehezítik a szükséges finanszírozás biztosítását. Ugyanakkor a KKV szektor kiemelt szerepet tölt be a védelmi ellátási láncban, egyrészt mint az iparági óriáscégek, például a Rheinmetall vagy az Airbus beszállítója, másrészt mint az innováció fő hajtóereje.

Az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űripari Főigazgatósága (Directorate General for Defence Industry and Space, DG DEFIS) 2024-es tanulmánya szerint a védelmi iparágban aktív KKV-k kielégítetlen forrásigénye tőkeágon 1 milliárd és 3 milliárd euró között van, emellé pedig akár 2 milliárd eurónyi hitelt is fel tudnának venni. A szektort sújtó forráshiány korlátozza az innovációs és kapacitásbővítési lehetőségeiket, ezáltal komolyan veszélyeztetve az EU stratégiai autonómiáját és az uniós védelmi ipar versenyképességét. Megfelelő finanszírozás hiányában fennáll a veszélye, hogy ígéretes tech cégek Európából inkább az USA-ba települnek át, ahol a védelmi ipari befektetéseket kiszolgáló ökoszisztéma jóval fejlettebb.

Forrásbevonás a tőkepiacról

Az uniós programok mellett a tőzsdei bevezetés is egy lehetőség lehet a védelmi szektor szereplőinek új forrás bevonására, ugyanakkor a közelmúltbeli IPO-k (nyilvános elsődleges részvénykibocsátás) tapasztalata azt mutatja, hogy egyelőre ez még csak mint egy kiegészítő finanszírozási elem jöhet számításba. 2019 óta Európában összesen 13 védelmi ipari vállalat ment tőzsdére, összesen 1 milliárd euró értékben bocsátva ki részvényt.

Ha ebből kivesszük a három legnagyobb tőzsdei kibocsátást, akkor a fennmaradó összeg már csak 187 millió eurót tesz ki, ami jelentősen elmarad a DG DEFIS tanulmányában számszerűsített 1-3 milliárd euró hiányzó tőkétől. Az IPO-k száma a védelmi szektorban emelkedhet a jövőben az Euronext tőzsdecsoport IPOready Defence programjának köszönhetően, ami kimondottan a védelmi iparági szereplők részvénykibocsátását hivatott támogatni.

A védelmi ipari cégek számára egy tőkeerős befektető belépése is megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges tőke előteremtésére. Az elmúlt 10 évben összesen 117 olyan M&A-tranzakciót (merger and acquisition, vagyis vállalatfelvásárlás és -összeolvadás) regisztráltak Európában, ahol a céltársaság a védelmi iparágban volt érintett, ezek közel 60 százaléka az elmúlt négy évben zárult. A közelmúlt emelkedő tranzakciószáma bizonyítja, hogy a növekvő kormányzati költések és a dual-use technológiákban rejlő potenciál a befektetők figyelmét is felkeltették.

A 117 tranzakció több mint felében a vevő egy hadiipari szektorból érkező stratégiai befektető volt, ugyanakkor jelentős a kockázatitőke-befektetők aránya is. Utóbbiak nagyon ritkán fektetnek kizárólag védelmi iparban aktív társaságba, kockázataik csökkentéséhez és egy majdani nyereséges továbbértékesítés (exit) megalapozásához fontos, hogy a céltársaság termékei vagy az általa kifejlesztett technológia a hadiipari felhasználás mellett a civil szektorban is eladható legyen.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az M&A aktivitást a védelmi szektorban erősen korlátozzák a külföldi közvetlen befektetéseket (FDI) szabályozó tagállami rendelkezések vagy egyéb nemzetbiztonsági szempontok, melyekkel az országok a stratégiai integritásukat igyekeznek megőrizni, gátat szabva a külföldi tulajdonszerzésnek. A védelmi szektor iránt érdeklődő tőkebefektetők helyzetét tovább nehezítette, hogy korábban a bankok vonakodtak hitelt nyújtani hadiipari tranzakció finanszírozására.

Aktivizálódó hitelezés a védelmi szektorban

A kereskedelmi bankok a korábbiakban elzárkóztak a védelmi szektor finanszírozásától, elsősorban ESG és reputációs kockázatra hivatkozva. Ugyanakkor az állami költségvetési forrásokat kiegészítendő szükség lenne a bankszektor erősebb szerepvállalására a finanszírozásban. Ehhez a kereskedelmi bankoknak kockázatkezelési előírásaik és hitelezési politikájuk felülvizsgálatára lenne szükség, melyhez iránymutatásul szolgálhat az Európai Beruházási Bank (EIB), amely 2 milliárd euróra emelte meg a védelmi ipari projektek finanszírozására szánt 2025-re vonatkozó keretösszegét, egyúttal jelentősen kibővítve a támogatható projektek körét. Az EIB lépése jelzés a kereskedelmi bankok felé, hogy a védelmi ipar finanszírozása már nem elutasított a finanszírozói szektor számára. 

Az egyes állami tulajdonban lévő fejlesztési bankok, mint a lengyel BGK vagy a Cseh Export Bank, jól kiegészítik az EIB nyújtotta finanszírozási lehetőségeket, célzottan támogatva a védelmi ipari ellátási lánc stratégiai vállalatait, valamint a kutatás-fejlesztési kezdeményezéseket, akár régiós szinten is.
Emellett napirenden van egy új multilaterális intézmény, a DSR (Defence, Security and Resilience, vagyis Védelmi, Biztonsági és Reziliencia) Bank (korábbi nevén NATO Bank) létrehozása is, amely közös európai védelmi célokat szolgálna alacsony kamatozású hitelek és garanciák nyújtásával. 

Az ÁKK aukcióin erős kereslet mutatkozott

Az alapvetően kedvező hangulatban emelkedtek a nemzetközi kötvényhozamok.
2025. 07. 11. 11:00
Megosztás:

Rekorddöntés az amerikai tőzsdéken

Újabb rekordokat produkáltak az amerikai részvényindexek csütörtökön, miközben a befektetők Donald Trump újabb vámdöntéseinek hatásait mérlegelték.
2025. 07. 11. 10:30
Megosztás:

Vegyes európai tőzsdenap Trump vámintézkedései közepette

Vegyesen zárták csütörtököt az európai tőzsdék, miközben a befektetők Trump legújabb kereskedelmi intézkedéseit emésztették. A Stoxx 600 0,5%-kal emelkedett, de a piacok vegyes képet mutattak a Nyugat-Európában és régió szerte.
2025. 07. 11. 10:00
Megosztás:

Rekordszinten a bitcoin

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.
2025. 07. 11. 09:30
Megosztás:

Gyengült a forint péntek reggelre

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 07. 11. 09:00
Megosztás:

Shanghai újraértékeli a kriptodevizák jövőjét – közeledik a jüanalapú stabilcoinok kora?

Meglepő fordulat látszik körvonalazódni a világ egyik legnagyobb gazdaságában: Kína pénzügyi központja, Shanghai, hivatalos szinten kezdett el stratégiai válaszokat keresni a stablecoinok és a digitális devizák jelentette kihívásokra. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy az országban hivatalosan továbbra is tilos a kriptokereskedelem. Vajon közeledik a szabályozói nyitás időszaka?
2025. 07. 11. 08:30
Megosztás:

Ausztria ipari termelése csökkent májusban

Az osztrák ipari termelés csökkent májusban éves szinten, és havi összevetésben ugyancsak zsugorodást jegyeztek fel az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich - STAT) csütörtökön közzétett adatai szerint.
2025. 07. 11. 07:30
Megosztás:

Európa élmezőnyében a magyar albérlet-drágulás üteme, pedig most jön még csak a roham

Már megszokhattuk az elmúlt években, hogy az Európai Unióban Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben a lakásárak, az Eurostat friss adatai szerint 2010 és 2025 első negyedéve között sem volt egyetlen ország sem, ahol nagyobb drágulást mértek volna. Az albérletárakban is a kontinens élmezőnyében van a magyar piac, csak két ország – Észtország és Litvánia – mutatott a magyarnál nagyobb növekedést a vizsgált időszakban a bérleti díjakban, annak ellenére, hogy az emelkedés üteme most éppen lassul.
2025. 07. 11. 06:30
Megosztás:

Folyamatosan bővül az elektromos és hibrid használt autók piaca

Folyamatosan bővül az elektromos és hibrid használt autók piaca - közölte a Használtautó.hu hirdetési portál csütörtökön az MTI-vel.
2025. 07. 11. 05:30
Megosztás:

Országszerte mérséklődött az aszály, nagy területen meg is szűnt

A hét első felében hullott csapadék nyomán az aszály országszerte mérséklődött, nagy területen meg is szűnt, felfrissült a vegetáció - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 07. 11. 05:00
Megosztás:

Kétmilliárd forintot fektet egy magyar digitális játékipari szereplőbe a Focus Ventures

A Nemzeti Tőkeholding koordinációjában működő Focus Ventures Zrt. kétmilliárd forintot fektet a magyar videójáték-ipar vezető szereplőjébe, a NeocoreGames Csoportba. A tőkebefektetés hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztő tovább erősítse nemzetközi jelenlétét, továbbá felhelyezi a magyar szereplőket a digitális gazdaság és kreatív iparág dinamikusan növekvő térképére.
2025. 07. 11. 04:30
Megosztás:

Így javíthatod a hitelképességed az Otthon Start előtt

A várhatóan ősszel induló Otthon Start Program új lehetőséget kínál az első lakásukat vásárlóknak, ám a kedvezményes hitel csak azok számára lesz elérhető, akik nemcsak a jogszabályi, hanem a banki hitelképességi feltételeknek is megfelelnek. A money.hu szakértői szerint az igénylés sikerét jelentősen befolyásolja a tudatos pénzügyi felkészülés: egy rendezett bankszámlakivonat vagy egy időben megszüntetett, kihasználatlan hitelkártya akár milliós előnyt is jelenthet a hitelfelvétel során.
2025. 07. 11. 03:30
Megosztás:

A Bitcoin árfolyama új történelmi csúcsra emelkedett 113 000 dollár fölé

A kriptopénzpiac új lendületet vett: a Bitcoin áttörte a 113 000 dolláros álomhatárt, és ezzel ismét reflektorfénybe került. A technológiai szektorral szoros összefonódása, valamint a közelgő amerikai szabályozási döntések még nagyobb figyelmet irányítanak az eszközre. Vajon ez csak az első lépés a következő nagy raliban?
2025. 07. 11. 03:00
Megosztás:

Törvényi változás! Az özvegyi nyugdíjról döntöttek másképp

2025 március 14-én változás lépett életbe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szabályaiban. Nézzük, mit jelent a változás a gyakorlatban.
2025. 07. 11. 02:00
Megosztás:

Drámai húsár-emelkedés 2025-ben – Ennyit fizetsz majd egy kiló húsért!

Elképesztő áremelkedés rázta meg a húsimádók világát! Ha azt hitted, a tojás- és tejárak már elérték a csúcsot, most kapaszkodj meg: a marhahús ára olyan szintre kúszik, hogy a pénztárcád fogja kérni a kegyelmet. Az EU-s statisztikák és a hazai piaci jelentések alapján a húsárak robbanása már elindult – és ez még csak a kezdet!
2025. 07. 11. 01:00
Megosztás:

A Bitcoin már harmadszor dönt csúcsot 2025-ben! Folytatódhat a rali?

A Bitcoin ára július 9-én 111.999 dollárig emelkedett a Binance-en, ami már a harmadik csúcsa volt fél év leforgása alatt. Bár a kriptovaluta erősen indította az évet, és Trump beiktatásának napján megdöntötte a korábbi csúcsát, amikor majdnem elérte a 109.600 dollárt, a csúcspont után több hetes esésbe kezdett.
2025. 07. 11. 00:01
Megosztás:

Felszámolják az első román fapados légitársaságot, a Blue Airt

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról - írta a profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
2025. 07. 10. 23:30
Megosztás:

A Balatonnál is elérhető a Mol Limo szolgáltatása

A Mol Limo szolgáltatása már a Balatonnál, Balatonfüreden és Siófokon is elérhető tesztjelleggel, az újítással az autómegosztó cég a felhasználók egyre erősödő, többnapos utazási igényeire reagál - közölte a Mol Limo csütörtökön az MTI-vel.
2025. 07. 10. 23:00
Megosztás:

Vállalati tömegközlekedésre szoktatnák át a dolgozókat

Autó helyett céges busszal munkába járni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb lehet, hanem mérhetően környezetkímélőbb is - ezt bizonyítja az Audi Hungaria példája, ahol már el is indult az a program, amelyben a dolgozókat a vállalati közösségi közlekedés felé terelik. A teljesen magyar fejlesztésű MyBusDirect szoftver nemcsak optimalizálja a céges járatokat, de pontos adatokkal is szolgál a fenntarthatósági jelentésekhez.
2025. 07. 10. 22:30
Megosztás:

Megvilágosodott a lámpakereskedő, jelentős bírságcsökkentést kapott a GVH-tól

13,5 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a Lutec lámpakereskedő céget, mivel a specializált szakkereskedők részére történő forgalmazása során meghatározta a fogyasztói árakat, sőt szankciók alkalmazását is kilátásba helyezte, amennyiben azokat egy vállalkozás nem alkalmazta. A cég az eljárás során végig együttműködött a GVH-val, elismerte a jogsértést és megfelelési program végrehajtását is vállalta, így végül jelentős bírságcsökkentésben részesült.
2025. 07. 10. 21:30
Megosztás: