Bosznia-Hercegovina: intézményi válság és biztonsági kockázatok
A bosznia-hercegovinai ügyészség Milorad Dodikkal szemben – a politikai tevékenységtől való eltiltás mellett – hosszabb börtönbüntetés kiszabását és további biztonsági intézkedések bevezetését indítványozta, míg Miloš Lukić esetében az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte.
Dodik védője, Goran Bubić ugyanakkor azzal érvelt, hogy védence választói felhatalmazással rendelkezik az RS lakossága körében, és a közte, valamint Christian Schmidt főképviselő között fennálló konfliktus politikai természetű. Álláspontja szerint ennek rendezése nem az igazságszolgáltatás hatáskörébe, hanem a politikai térbe tartozik.
A konfliktus Christian Schmidt nemzetközi főképviselő és Milorad Dodik között a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága belső működési szabályzatának módosításával kezdődött. A változtatás értelmében az Alkotmánybíróság akkor is határozatképes marad, ha valamelyik államalkotó nemzet nincs jelen a döntéshozatalnál, ami ellehetetlenítette a bojkott lehetőségét. Erre reagálva Dodik törvényjavaslatokat terjesztett elő, amelyek megtiltották az Alkotmánybíróság döntéseinek automatikus kihirdetését és alkalmazását az RS területén; a javaslatokat az entitás parlamentje kétharmados többséggel elfogadta. Schmidt ezt követően, élve bonni jogosítványaival, 2023. július 1-jén hatályon kívül helyezte a törvényeket, mivel azok ellentétesek voltak Bosznia-Hercegovina alkotmányával, és módosította a büntető törvénykönyvet is: büntethetővé tette mindazokat, akik akadályozzák az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtását, illetve erre utasítást adnak. Hasonlóképpen szankcionálhatóvá vált a nemzetközi főképviselő határozatainak figyelmen kívül hagyása is.
A bosznia-hercegovinai ügyészség azzal vádolta Dodikot, hogy amikor július 7-én aláírta és kihirdette a vitatott törvényeket, tudatosan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi főképviselő döntéseit. Ennek következményeként az ügyészség 2023. augusztus 11-én vádat emelt Milorad Dodik, az RS elnöke, valamint Miloš Lukić, az entitás Hivatalos Közlönyének igazgatója ellen.
A folyamat 2025 februárjában újabb fordulatot vett: az RS Nemzetgyűlése február 27-én olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek közvetlenül korlátozzák az állami intézmények működését az entitás területén. Az elfogadott törvények kimondják négy központi állami intézmény működésének tilalmát az RS-ben. Ezek: a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, az Ügyészség, az országos Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA). A jogszabályok szerint ezen intézmények nem gyakorolhatnak hatáskört az entitás területén, helyettük a RS saját igazságügyi és jogalkalmazó szervei működnek. Válaszul a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette a vitatott törvények végrehajtását.
Ezt követően, 2025. március 13-án Milorad Dodik bejelentette, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene, valamint Nenad Stevandić, a boszniai szerb házelnök és Radovan Višković miniszterelnök ellen. A boszniai ügyészség szerint az entitás vezetői az alkotmányos rend aláásására készülnek, ezért büntetőeljárást indítottak ellenük. Ugyanezen a napon az RS Nemzetgyűlése két kulcsfontosságú napirendi pontot tárgyalt: a Boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint az alkotmányos rend védelméről szóló törvényjavaslatot. A javasolt alkotmánytervezetet a kormánykoalíció 50 képviselője támogatta, míg az ellenzék többsége távol maradt az ülésről. Mivel az alkotmány elfogadásához kétharmados többség szükséges, a jelenlegi kormánypárti többség önmagában nem elegendő a jogszabály megszavazásához.
Az elfogatóparancs nemzetközi szintre emelésére tett kísérlet eredménytelen maradt. A bosznia-hercegovinai hatóságok 2025. március 27-én hivatalosan kezdeményezték az intézkedés nemzetközi érvényesítését, azonban az Interpol nem adta ki a körözést. Április 23-án a boszniai állami nyomozóhatóság, a SIPA kísérletet tett Milorad Dodik őrizetbe vételére egy szarajevói boszniai szerb kormányépület közelében, azonban az RS fegyveres rendőri egységei felléptek a beavatkozás ellen. A szerb entitás biztonsági erői határozottan elutasították az állami szervek jelenlétét, és fizikai fellépéssel kényszerítették visszavonulásra a boszniai nyomozókat, demonstrálva, hogy az entitás határai a gyakorlatban is működési korlátot jelentenek az állami rendvédelmi szervek számára. Az incidens tovább mélyítette az intézményi megosztottságot, és rávilágított arra, hogy a jogállamiság és a szuverenitás kérdése Bosznia-Hercegovinában nem csupán elméleti, hanem egyre inkább operatív konfliktusokat eredményez.
Az incidens kapcsán az EUFOR bosznia-hercegovinai missziója leszögezte, hogy nem avatkozik bele a belpolitikai konfliktusokba, és megbízatásának keretein belül pártatlanul cselekszik. Az EUFOR hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és a nemzetközi jog előírásait, továbbá elkötelezett amellett, hogy tevékenységét átlátható módon folytassa. Megerősítette: elsődleges feladatának a biztonságos és stabil környezet fenntartását, valamint a civil lakosság védelmét tekinti, s készen áll fellépni, ha a helyzet azt megköveteli.
Mindezek fényében különös jelentőséggel bír, hogy az ENSZ Közgyűlése 2024-ben hivatalos határozatban július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az idei, harmincadik évfordulóra több mint háromezer fő regisztrált a hagyományos békemenetre, amelyet a Boszniai Szerb Köztársaság területén található Srebrenicában tartanak. A jelenlegi feszült politikai helyzet, valamint az etnikai és intézményi feszültségek tükrében az esemény biztonsági kockázatokkal is járhat. Az emléknap különösen érzékeny időszakra esik, hiszen a Milorad Dodik szembeni másodfokú ítélet hivatalos kihirdetésének határideje éppen július 12-e. E két dátum közelsége nem csupán szimbolikus, hanem potenciálisan mobilizáló tényező is lehet egy amúgy is polarizált társadalmi-politikai térben.
forrás: Ludovika.hu
