Bosznia-Hercegovina: intézményi válság és biztonsági kockázatok

A Bosznia-Hercegovinai Bíróság Fellebbviteli Tanácsa tárgyalást tartott Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke ügyében. Dodikot február 26-án a bíróság első fokon egy év szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte a nemzetközi főképviselői határozatok végrehajtásának elmulasztása miatt. A másodfokú eljárás során a Fellebbviteli Tanács június 12- ülésén megállapította, hogy az ügydöntő határozatot legkésőbb 30 napon belül, tehát július 12-ig kézbesítik a felek számára.

Bosznia-Hercegovina: intézményi válság és biztonsági kockázatok

A bosznia-hercegovinai ügyészség Milorad Dodikkal szemben – a politikai tevékenységtől való eltiltás mellett – hosszabb börtönbüntetés kiszabását és további biztonsági intézkedések bevezetését indítványozta, míg Miloš Lukić esetében az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte.

Dodik védője, Goran Bubić ugyanakkor azzal érvelt, hogy védence választói felhatalmazással rendelkezik az RS lakossága körében, és a közte, valamint Christian Schmidt főképviselő között fennálló konfliktus politikai természetű. Álláspontja szerint ennek rendezése nem az igazságszolgáltatás hatáskörébe, hanem a politikai térbe tartozik.

A konfliktus Christian Schmidt nemzetközi főképviselő és Milorad Dodik között a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága belső működési szabályzatának módosításával kezdődött. A változtatás értelmében az Alkotmánybíróság akkor is határozatképes marad, ha valamelyik államalkotó nemzet nincs jelen a döntéshozatalnál, ami ellehetetlenítette a bojkott lehetőségét. Erre reagálva Dodik törvényjavaslatokat terjesztett elő, amelyek megtiltották az Alkotmánybíróság döntéseinek automatikus kihirdetését és alkalmazását az RS területén; a javaslatokat az entitás parlamentje kétharmados többséggel elfogadta. Schmidt ezt követően, élve bonni jogosítványaival, 2023. július 1-jén hatályon kívül helyezte a törvényeket, mivel azok ellentétesek voltak Bosznia-Hercegovina alkotmányával, és módosította a büntető törvénykönyvet is: büntethetővé tette mindazokat, akik akadályozzák az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtását, illetve erre utasítást adnak. Hasonlóképpen szankcionálhatóvá vált a nemzetközi főképviselő határozatainak figyelmen kívül hagyása is.

A bosznia-hercegovinai ügyészség azzal vádolta Dodikot, hogy amikor július 7-én aláírta és kihirdette a vitatott törvényeket, tudatosan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi főképviselő döntéseit. Ennek következményeként az ügyészség 2023. augusztus 11-én vádat emelt Milorad Dodik, az RS elnöke, valamint Miloš Lukić, az entitás Hivatalos Közlönyének igazgatója ellen.

A folyamat 2025 februárjában újabb fordulatot vett: az RS Nemzetgyűlése február 27-én olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek közvetlenül korlátozzák az állami intézmények működését az entitás területén. Az elfogadott törvények kimondják négy központi állami intézmény működésének tilalmát az RS-ben. Ezek: a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, az Ügyészség, az országos Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA). A jogszabályok szerint ezen intézmények nem gyakorolhatnak hatáskört az entitás területén, helyettük a RS saját igazságügyi és jogalkalmazó szervei működnek. Válaszul a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette a vitatott törvények végrehajtását.

Ezt követően, 2025. március 13-án Milorad Dodik bejelentette, hogy a bosznia-hercegovinai bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene, valamint Nenad Stevandić, a boszniai szerb házelnök és Radovan Višković miniszterelnök ellen. A boszniai ügyészség szerint az entitás vezetői az alkotmányos rend aláásására készülnek, ezért büntetőeljárást indítottak ellenük. Ugyanezen a napon az RS Nemzetgyűlése két kulcsfontosságú napirendi pontot tárgyalt: a Boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint az alkotmányos rend védelméről szóló törvényjavaslatot. A javasolt alkotmánytervezetet a kormánykoalíció 50 képviselője támogatta, míg az ellenzék többsége távol maradt az ülésről. Mivel az alkotmány elfogadásához kétharmados többség szükséges, a jelenlegi kormánypárti többség önmagában nem elegendő a jogszabály megszavazásához.

Az elfogatóparancs nemzetközi szintre emelésére tett kísérlet eredménytelen maradt. A bosznia-hercegovinai hatóságok 2025. március 27-én hivatalosan kezdeményezték az intézkedés nemzetközi érvényesítését, azonban az Interpol nem adta ki a körözést. Április 23-án a boszniai állami nyomozóhatóság, a SIPA kísérletet tett Milorad Dodik őrizetbe vételére egy szarajevói boszniai szerb kormányépület közelében, azonban az RS fegyveres rendőri egységei felléptek a beavatkozás ellen. A szerb entitás biztonsági erői határozottan elutasították az állami szervek jelenlétét, és fizikai fellépéssel kényszerítették visszavonulásra a boszniai nyomozókat, demonstrálva, hogy az entitás határai a gyakorlatban is működési korlátot jelentenek az állami rendvédelmi szervek számára. Az incidens tovább mélyítette az intézményi megosztottságot, és rávilágított arra, hogy a jogállamiság és a szuverenitás kérdése Bosznia-Hercegovinában nem csupán elméleti, hanem egyre inkább operatív konfliktusokat eredményez.

Az incidens kapcsán az EUFOR bosznia-hercegovinai missziója leszögezte, hogy nem avatkozik bele a belpolitikai konfliktusokba, és megbízatásának keretein belül pártatlanul cselekszik. Az EUFOR hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és a nemzetközi jog előírásait, továbbá elkötelezett amellett, hogy tevékenységét átlátható módon folytassa. Megerősítette: elsődleges feladatának a biztonságos és stabil környezet fenntartását, valamint a civil lakosság védelmét tekinti, s készen áll fellépni, ha a helyzet azt megköveteli.

Mindezek fényében különös jelentőséggel bír, hogy az ENSZ Közgyűlése 2024-ben hivatalos határozatban július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az idei, harmincadik évfordulóra több mint háromezer fő regisztrált a hagyományos békemenetre, amelyet a Boszniai Szerb Köztársaság területén található Srebrenicában tartanak. A jelenlegi feszült politikai helyzet, valamint az etnikai és intézményi feszültségek tükrében az esemény biztonsági kockázatokkal is járhat. Az emléknap különösen érzékeny időszakra esik, hiszen a Milorad Dodik szembeni másodfokú ítélet hivatalos kihirdetésének határideje éppen július 12-e. E két dátum közelsége nem csupán szimbolikus, hanem potenciálisan mobilizáló tényező is lehet egy amúgy is polarizált társadalmi-politikai térben.

forrás: Ludovika.hu

A digitális térben előforduló veszélyekre hívja fel a fiatalok figyelmét a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy felhívja a fiatal korosztály figyelmét a digitális térben előforduló veszélyekre - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 04. 03:00
Megosztás:

Ha Ön 1949-1975 közötti születésű, akkor van oka a félelemre

Az 1949 és 1975 között világra jött nemzedéket gyakran a baby boom korszakhoz, illetve annak későbbi hullámához sorolják. Ez a generáció életútja során jelentős társadalmi és gazdasági változások tanúja volt, most pedig újabb kihívások elé kerül, miközben fokozatosan belép az időskorba. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb kockázatokat, amelyek különösen jellemzőek erre a korosztályra.
2025. 10. 04. 02:00
Megosztás:

Itt az időpont! Magyarország így vezeti be az eurót

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vállalta az euró bevezetését, de 2025. október 3-án még nincs hivatalos céldátum, és a forint nem tagja az ERM II-nek (az euró előszobájának). A 2024–2025-ös konvergenciaértékelések alapján több maastrichti kritérium sem teljesül tartósan (infláció, kamat, költségvetési egyenleg), valamint jogszabályi összeegyeztethetetlenségek is fennállnak.
2025. 10. 04. 01:00
Megosztás:

Felmondani csak az öregek szoktak

Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport.
2025. 10. 04. 00:01
Megosztás:

Letette az uralkodói esküt az új luxemburgi nagyherceg

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt - tájékoztatott a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
2025. 10. 03. 23:00
Megosztás:

Deloitte: 26 kiemelkedő magyar vállalatot díjaztak

A Deloitte Private Best Managed Companies üzleti mentorprogramja 2022-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy szakmai támogatást adjon a hazai magántulajdonú cégeknek, és elismerje a kiemelkedő teljesítményt; a független zsűri idei döntése alapján 26 társaság nyerte el a Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést - közölte a tanácsadó vállalat pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 22:00
Megosztás:

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkentek a termelői árak

Az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves szinten is csökkentek az ipari termelői árak augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
2025. 10. 03. 21:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödött a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint a hetet is nyereséggel fejezte be.
2025. 10. 03. 20:00
Megosztás:

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását

Magyarország és Románia uniós forrásból közösen fejleszti a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását, így javítva a vízhiányos területek vízháztartását - közölte a programban részt vevő Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 19:30
Megosztás:

Felülteljesítő volt a BUX az európai piacokhoz képest

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 812,54 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 100 462,96 ponton zárt pénteken.
2025. 10. 03. 19:00
Megosztás:

2 milliárdos állami támogatás a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza ellen

Már 2,038 milliárd forint állami támogatást folyósított a Magyar Államkincstár a víziszárnyas-ágazat szereplőinek a madárinfluenza elleni védekezés segítése érdekében. A kormány támogatásának köszönhetően az idén júliusban beadott kérelmek alapján első körben 105 érintett baromfitartó juthat forráshoz. Jelentős az érdeklődés a kompenzáció iránt, amelyet minden érintett novemberre kézhez kap - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter az MTI-t az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleményében.
2025. 10. 03. 18:30
Megosztás:

Fél Oroszországot már hó borítja

Oroszország területének mintegy ötven százalékát már hó borítja - közölte Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos vezetője pénteken az Interfax hírügynökséggel.
2025. 10. 03. 18:00
Megosztás:

Szeptemberben is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon, a szomszédos országok átlagához képest

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében Magyarországon a 95-ös benzin havi átlagára 585 forint volt, ami 2 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok 587 forintos átlaga.
2025. 10. 03. 17:30
Megosztás:

Rekord bérigények és élményközpontú álláskeresés – jön a Műegyetemi Állásbörze

Október 14–15-én ismét megrendezik a nagymúltú Műegyetemi Állásbörzét, amely nem csupán a munkaadókat és a hallgatókat hozza össze, hanem pontos képet is ad arról, milyen elvárásokkal lép a munkaerőpiacra a jövő műszaki értelmisége.
2025. 10. 03. 17:00
Megosztás:

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

"Kidolgoztuk azokat a hosszú távú terveket, feladatokat, amelyek a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a jövőben" - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint Mocz András, a tárca erdőkért felelős helyettes államtitkára.
2025. 10. 03. 16:30
Megosztás:

FAO: csökkentek a globális élelmiszerárak szeptemberben

Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
2025. 10. 03. 16:00
Megosztás:

Megkezdődött a képviselőházi választás Csehországban

Megkezdődött a képviselőházi választás péntek délután Csehországban, ahol a voksolás már hagyományosan kétnapos.
2025. 10. 03. 15:30
Megosztás:

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás: