Egyre nehezebb helyzetben a vasútvállalatok – figyelmeztet a Hungrail

Kifejtették 2023 óta csökken a vasúti áruszállítás teljesítménye, az elszállított áruk tömege 22 százalékkal, a megtett utat is figyelembe vevő teljesítmény pedig 18 százalékkal lett kisebb három év alatt.

Hozzátették, 2025-ben a folyamatok különösen kedvezőtlenül alakultak, a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonnakilométerben mérve –11 százalékkal csökkent. Az idei első negyedévében a teljesítmény 4,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, miközben az elszállított áruk tömege is 1,6 százalékkal csökkent.

Kifejtették, a belföldi vasúti áruszállítás teljesítménye 13,2 százalékkal lett kisebb az év első három hónapjában, de a korábbi években a növekedést meghatározó nemzetközi szállítás is csökkent 3,5 százalékkal. A mérséklődés azért fájdalmas a szektor számára, mert a tavalyi teljesítmény már eleve nagyon alacsony bázist jelent, 2025-ben a belföldi szállítások 26,5 százalékkal, a nemzetközi szállítások 8,8 százalékkal csökkentek a megelőző évhez képest.

A fuvarozók alkalmazkodási lehetőségeit jelentősen korlátozza, hogy a szűkülő árualap mellett a működési költségeik tovább emelkedtek. Az idén az első negyedévben 4,1 százalékkal voltak magasabbak a vasúti árufuvarozás egy bruttó tonnakilométerre vetített fajlagos költségei, mint egy évvel korábban. A vasúti áruszállító vállalatok többségénél a költségek az inflációt jóval meghaladó mértékben növekedett - írták.

Az egyesület elemzése szerint a költségnövekedés jelentős részben a vontatási üzemeltetési költségek, a működési költségek, valamint a vállalatirányítási költségek növekedéséből eredt. A vasúti áruszállító ágazatban a fajlagos vontatási üzemeltetési költségek az idei első negyedévben 10,9 százalékkal voltak magasabbak a tavaly első negyedévéhez képest, igaz, a tavalyi utolsó negyedévhez képest már alig változtak.

A vasútvállalatokon jelentős nyomás volt az elmúlt egy évben, hogy a csökkenő kereslet mellett valahogy kordában tartsák a költségeket. A fajlagos költségek emelkedését ugyanakkor az sem tudta teljes mértékben ellensúlyozni, hogy a kényszerű költségmegtakarítás érdekében az ágazat egészében jelentős létszámleépítésekre is sor került.

A vasúti árufuvarozó vállalatok árképzési lehetőségeit jól szemlélteti, hogy miközben a szolgáltatások árszínvonala 2026 első negyedévében átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a vasúti árufuvarozók átlagos díjbevétele 2,6 százalékkal csökkent, árfolyamhatástól megtisztítva pedig mindössze 1,5 százalékkal emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy a fuvarozók még a szolgáltatási szektor általános inflációját sem tudták érvényesíteni áraikban, ami arra utal, hogy a közúttal való erős piaci verseny és a gyenge kereslet jelentősen korlátozta az áremelési lehetőségeiket. A költségek növekedését a vállalatok egyre kisebb mértékben tudták áthárítani megrendelőikre, ami tovább rontotta a szektor jövedelmezőségét és pénzügyi fenntarthatóságát - közölték.

Az elemzésben rámutattak arra, a szektor helyzetét tovább nehezíti a forint árfolyamának alakulása is. Mivel a hazai vasúti árufuvarozás forgalmának mintegy 85 százaléka nemzetközi, a vállalkozások árbevétele döntően euróban keletkezik, miközben működési költségeik jelentős része – így a pályahasználati díjak, a vontatási energia, a bérek és számos szolgáltatás költsége – forintban merül fel.

A 2026 tavasza óta tartó forinterősödés ezért közvetlenül rontja a vasúti logisztikai vállalkozások jövedelmezőségét, a bevételek forintértéke csökken. Az árfolyamkitettség nemcsak a vasúti árufuvarozókat, hanem a vasúti szállítmányozókat, az intermodális terminálokat és operátorokat, a járműkarbantartó vállalkozásokat, valamint a beszállítói lánc szereplőit is érinti, így az ágazat egyszerre kénytelen kezelni a kereslet visszaesését, a költségnövekedést és a kedvezőtlen árfolyamhatásokat.

Az szakmai egyesület szerint a gazdasági folyamatok és a piaci adatok alapján gyors szakpolitikai beavatkozás nélkül tovább gyengülhet a vasúti árufuvarozás szerepe a magyar logisztikában.