ENSZ tanulmány vizsgálta a globális kávé-, kakaó- és tea-piacokat és szakpolitikai ajánlásokat téve a rendszerszintű problémákra
Új bizonyítékokra támaszkodva „Az ármozgások a globális italpiacokon: Trendek, mozgatórugók és következmények” című jelentés megállapítja, hogy a reálárak rövid távú mozgását elsősorban (90%-ban) a kínálati és keresleti feltételek változásai vezérlik. Ugyanakkor a piaci feltételekkel kapcsolatos várakozások alakíthatják a szereplők viselkedését, befolyásolva az árak mozgására még azelőtt, hogy a kínálati vagy keresleti változások teljes mértékben megvalósulnának. Az eredmények azt is sugallják, hogy a tágabb makrogazdasági környezet viszonylag korlátozott szerepet játszik e termékek rövid távú áringadozásaiban.
A közelmúlt árváltozásait a piacok fizikai és gazdasági jellemzői egyaránt alakították. A termelés néhány alacsony és közepes jövedelmű országban koncentrálódik, ahol nagyrészt kistermelők végzik, míg a termelés nagy részét nyers formában magas jövedelmű és feltörekvő gazdaságokba exportálják feldolgozás és forgalmazás céljából.
A termelők és a fogyasztók közötti nagy távolság növeli a piaci zavaroknak és a szállítási költségeknek való kitettséget, ezáltal felerősítve a globális sokkhatások hatását a belső piacokra. Ebben az összefüggésben a jelentés megállapítja, hogy a globális frissítőital-piacokat érő sokkhatások nem terjednek át teljes mértékben vagy hatásuk nem egyenletes az értéklánc különböző szakaszaiban: a termelők általában közvetlenebbül vannak kitéve a globális ársokkoknak, míg a fogyasztói árakra gyakorolt hatás általában visszafogottabb.
„Az elmúlt években ezen italok árai sokkal gyorsabban emelkedtek globálisan, mint más mezőgazdasági árucikkeké” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, az FAO Piacok és Kereskedelem Osztályának igazgatója. „A koncentrált kínálat és a növekvő globális fogyasztás kombinációja termékeny talajt teremt a nemzetközi árak jelentős ingadozásaihoz. A szélsőséges időjárás – aszályok, fagyok és túlzott esőzések – továbbra is a drágulás elsődleges kiváltói. A növénybetegségek, a növekvő input- és munkaerőköltségek, a geopolitikai feszültségek és a szállítási késedelmek további adják az egyéb tényezőket.”
Kevés termelő és növekvő számú vásárló
A FAO adatai azt mutatják, hogy a kávé, a kakaó és a tea globális termelése viszonylag kevés országban koncentrálódik. Brazília és Vietnam a globális kávétermelés közel felét teszi ki, míg öt ország a teljes kávéexport mintegy 65 százalékát szállítja. A kakaótermelés még koncentráltabb, Elefántcsontpart és Ghána a globális kínálat több mint kétharmadát adja, míg Kína a globális teatermelés több mint felét állítja elő.
Ez a koncentráció miatt a globális árak rendkívül kitettek a helyi sokkoknak. Mivel a rövid távú ármozgásokat főként a kínálati és keresleti feltételek vezérlik, néhány kulcsfontosságú termelő országban bekövetkező zavarok gyorsan nagy nemzetközi áringadozást idézhetnek elő. A kereslet ezzel szemben földrajzilag szétszórtabb és folyamatosan bővül, különösen a feltörekvő gazdaságokban.
Ezen árucikkek árának közelmúltbeli alakulása jól szemlélteti, hogy a helyi sokkhatások hogyan fordulnak át globális volatilitásba. A kávé nemzetközi ára 2021–2022-ben megugrott a brazil aszályok és fagyok, valamint a kedvezőtlen kolumbiai időjárás következtében, majd 2025 elején történelmi csúcsokat ért el az éghajlatváltozással összefüggő vietnami és indonéziai termelés-kiesés közepette. A kakaó ára meredeken emelkedett 2023–2024-ben, miután Elefántcsontparton és Ghánában a kedvezőtlen időjárás és a növénybetegségek miatt csökkent a termelés. A teapiacok eltérő mintát mutattak, a COVID-19 világjárvány alatti áremelkedéseket elsősorban a megnövekedett otthoni fogyasztással és az esetleges egészségügyi előnyökkel összefüggő erősebb kereslet vezérelte.
A gazdák kevésbé érzik meg a drágulást, mint a feldolgozók
A jelentés megállapítja, hogy a nemzetközi árak változásai nem jelennek meg egyenletesen az értéklánc egyes szakaszaiban. Sok esetben a termelők közvetlenebbül ki vannak téve az árak változásainak, míg a fogyasztói árakra gyakorolt hatás általában korlátozottabb. Ez arra utal, hogy az ártranszmissziót a globális értékláncok szerkezete befolyásolja, ahol több lépés választja el a gazdálkodókat a fogyasztóktól, és ahol az érték jelentős része a feldolgozásban, a forgalmazásban és a kiskereskedelemben keletkezik.
Ennek eredményeként a globális árváltozások nem egy az egyben terjednek szét az értéklánc egészén. Az emelkedések nem eredményeznek feltétlenül magasabb árakat a gazdálkodók számára, és az árak csökkenése csak részben terjed tovább – különösen a fogyasztói szintre –, amint azt a csokoládé esete is mutatja. Kiskereskedelmi szinten a nemzetközi árváltozások hatása általában korlátozottabb, részben azért, mert a nyers kávé, kakaó és tea ára a végtermék árának csak kis részét teszi ki. Az ártranszmisszió mértéke országonként változó, tükrözve a piaci struktúra, a belföldi és kereskedelmi politikák, valamint a tranzakciós költségek közötti különbségeket is.
Mivel a kávé, a kakaó és a tea világszerte több millió gazdálkodó megélhetését biztosítja, a jelentés figyelmeztet, hogy a globális árakat érő sokkok „közvetlen hatással vannak a háztartások jövedelmére, a szegénységi rátára, az élelmezésbiztonságra és a kormányzati költségvetésekre, különösen azokban az országokban, ahol ezen haszonnövények az exportbevételek jelentős részét adják”.
