Lelassult az esetszámok csökkenése Romániában
2021. 11. 25. 04:30
Romániában lelassult az utóbbi napokban az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések egy hónapja tartó csökkenése, a szerdai esetszám pedig már meghaladta a heti mozgóátlagot.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) szerdai jelentése szerint az utóbbi 24 órában 2796 új esetet diagnosztizáltak, valamivel többet, mint egy nappal korábban. Egy hónapja most először haladta meg a napi esetszám az előző heti átlagot.
Az utóbbi 24 órában 195 koronavírusos beteg vesztette életét. Az áldozatok száma 15 százalékkal kisebb az utóbbi hét, illetve több mint 20 százalékkal kisebb az utóbbi két hét átlagánál.
A kórházakra nehezedő nyomás tovább enyhült: az utóbbi két hónapban szerdán először csökkent tízezer alá a romániai kórházakban ápolt koronavírusos betegek száma. Közülük 1380 beteg állapota súlyos, országos szinten pedig valamivel több mint 50 szabad ágy áll rendelkezésre a Covid-kórházak intenzív terápiás részlegein.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az oltási hajlandóság: a járvány negyedik hullámának romániai tetőzésekor és a zöld igazolvány használatának bevezetésekor elért 95 ezres átlaghoz képest jelenleg átlagosan napi húszezerrel emelkedik a beoltottak száma.
A 19,3 milliós Romániában eddig 7 millió 650 ezer ember, a beoltható - 12 év feletti - lakosság 45 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
Minél kisebb, annál drágább: ennyivel kerül többe a minilakások négyzetmétere
A minilakások vidéken is egyre népszerűbbek: a legfeljebb 25 négyzetméteres lakások a vármegyeszékhelyeken - köztük Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten és Szombathelyen - is megjelentek a kínálatban, nagyjából 20 millió forintos belépővel. Négyzetméteráruk jellemzően 20–30 százalékkal alacsonyabb a budapesti szintnél. A fővárosban átlagosan 30 millió forintért, négyzetméterenként pedig a használtlakás-átlagnál mintegy 12 százalékkal drágábban cserélnek gazdát ezek az apró lakások - derül ki a Duna House friss ingatlanpiaci elemzéséből.
A bértranszparencia nem vár: Miért kell a munkáltatóknak már most lépniük?
A 2023-ban elfogadott uniós bértranszparencia-irányelv hazai átültetésére a június 7-én lejárt határidő ellenére ugyan még nem került sor, és törvénytervezet sem ismert jelenleg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatók számára már most ne lennének teendőik. Sőt, a szabályozás gyakorlati hatásai több szervezetnél már most olyan HR- és munkajogi kérdéseket vetnek fel, amelyek kezelése hosszabb előkészítést igényelhet – derül ki a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda elemzéséből.
Az Alkotmány így rendelkezik a nyugdíjról
A hatályos magyar jogrendben a nyugdíjakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket elsősorban Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a korábbi „Alkotmány” helyett jelenleg a Magyarország Alaptörvénye elnevezésű jogszabály van hatályban.
Ön havi 87.000 Ft-ot félre tud tenni? Ha nem, akkor bajban van
A magyar felnőtt lakosság 81 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 93 százaléka pedig havi rendszerességgel is félre tud tenni – derül ki az MBH Befektetési Bank 2026-os reprezentatív kutatásából. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot tudnak félretenni.
Indul a szélerőmű-kapacitások országos felmérése
Elérhető a szélerőmű-kapacitások létesítésére, bővítésére irányuló piaci elképzeléseket felmérő online kérdőív, amelynek kitöltésével az érintettek július 8-ig ismertethetik tervezett projektjeik részleteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH).
Egynapos bezárással tiltakoznak a kisbenzinkutak
Egynapos figyelmeztető bezárásra szólítja fel a kisbenzinkutakat a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület (FBSZ), mert a Tisza-kormány nem hajtja végre a korábbi árrendszer okozta károk enyhítésére indított támogatási programot - közölte az FBSZ hétfőn az MTI-vel.
A Strategy 520 Bitcoint vett, miközben 1,4 milliárd dollárra növelte készpénztartalékát
A Strategy újabb 520 Bitcoinnal bővítette vállalati kriptovagyonát, a társaság legfrissebb pénzügyi lépéseinek középpontjában azonban ezúttal nem kizárólag a BTC-felhalmozás állt. A vállalat 300 millió dollárral növelte készpénztartalékát, miközben a befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az STRC értékpapírok támogatására és a jövőbeli tőkeallokációra.
Eltörli a stabilcoin-birtoklási korlátot a Bank of England
Jelentősen enyhített a brit stabilcoin-szabályokon a Bank of England. A jegybank végleges szakpolitikai kerete már nem korlátozza, hogy egy magánszemély mennyi fontalapú stabilcoint (angolul: stablecoin) tarthat, miközben az egyes tokenek teljes kibocsátását kezdetben 40 milliárd fontban maximálja. A tartalékkezelési előírásokat szintén lazították, miután a kriptoipar arra figyelmeztetett, hogy a korábbi tervek ellehetetleníthetik a sterlinghez kötött digitális pénzek széles körű elterjedését.
Pontosabban céloz a NAV: kevesebb vizsgálat, nagyobb adómegállapítások
Kevesebb vizsgálatot folytatott le 2025-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint egy évvel korábban, az utólagos adóellenőrzések eredményessége azonban határozottan javult. A napokban megjelent éves összefoglaló alapján az adóhatóság egyre pontosabban választja ki a kockázatos ügyeket, miközben továbbra is az áfa, a kiemelt adózói kör, a transzferárak, az építőipar és az e-kereskedelem tartozik a legfontosabb ellenőrzési területek közé – hívja fel a figyelmet az EY.
Bitcoin árfolyam elemzés: kriptovaluta előrejelzés – fordulat vagy újabb esés jön?
A Bitcoin árfolyama a meredek júniusi visszaesés után 60 000 dollár közeléből próbál talpra állni, de a technikai kép továbbra is ellentmondásos. A MACD és a rövid távú momentum már javulást jelez, miközben a fontosabb mozgóátlagok, az Awesome Oscillator és a kialakult trendstruktúra még mindig az eladók fölényét mutatja. Az elemzés alapján jelenleg nem az agresszív vétel, hanem a tartás és a megerősítésre várás tűnik a legjobb stratégiának.
Véget vethet a CLARITY Act a kriptofejlesztők büntetőjogi üldözésének
Cynthia Lummis amerikai szenátor szerint egy szoftverfejlesztőnek nem kellene ügyvédeket alkalmaznia ahhoz, hogy eldöntse, legális-e az általa megírt programkód. A politikus úgy véli, a digitális eszközök piacát szabályozó CLARITY Act egyértelmű jogi védelmet teremthet a nem letétkezelő kriptoszoftverek, blokklánccsomópontok és decentralizált infrastruktúrák fejlesztői számára.
