Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

Az olaszok csak minivakációt engedhetnek meg maguknak

Több mint tizenötmillió olasz indul el nyaralni július első hétvégéjén, de a felmérések szerint a kétgyerekes családok legfeljebb egyhetes vakációt engedhetnek meg maguknak az infláció miatt - közölte a Coldiretti termelői szövetség szombaton.
2022. 07. 03. 02:00
Megosztás:

Nagy-Britanniában 10 hónap után először nőtt az autógyártás

Tíz hónap folyamatos csökkenés után májusban először nőtt az autógyártás Nagy-Britanniában éves összevetésben.
2022. 07. 03. 01:00
Megosztás:

Újabb hőségriasztást rendeltek el keddig Olaszországban

Huszonkét nagyvárosban rendelte el a legmagasabb fokozatú riasztást a rendkívüli hőség miatt az olasz egészségügyi minisztérium szombattól. Az előrejelzések szerint keddtől várható enyhülés.
2022. 07. 03. 00:01
Megosztás:

Az ügyfelek több mint 70 százaléka lakást vesz a Babaváró kölcsönből a Duna House szerint

A kamatmentes, szabadfelhasználású Babaváró kölcsönt az ügyfelek az idén is főként lakásvásárlásra fordítják, a Duna House Pénzügyek ügyfelei körében végzett felmérés szerint január-júniusban a hitelfelvevők 72,7 százaléka költötte erre a kapott pénzt.
2022. 07. 02. 23:00
Megosztás:

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken, a száraz, meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított - közölte az Agrárminisztérium (AM) vezetője a tárca szombati közleménye szerint.
2022. 07. 02. 22:30
Megosztás:

A TIM országos munkavédelmi kampányt indít

A munkavállalók és a munkáltatók munkaügyi szemléletformálásának érdekében országos kampány indul július elején - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Facebook-oldalán szombaton.
2022. 07. 02. 21:00
Megosztás:

Rádiókat vizsgált az NMHH

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 127 rádióadó adatait vizsgálta meg legújabb kutatásában, hogy feltárja a tavalyi év legnépszerűbb előadóit és dalait. A vizsgált rádiók összesen 94 évnyi adást sugároztak 2021-ben, amelynek nagy részét az NMHH is rögzíti - közölte a hatóság szombaton az MTI-vel.
2022. 07. 02. 20:00
Megosztás:

Ennyit bukott a világ 500 leggazdagabb embere az év első felében

A világ 500 leggazdagabb emberének vagyona 1400 milliárd dollárral csökkent az idei első fél évben a globális részvénypiacok lejtmenete miatt, június végi állapot szerint - írja a Bloomberg.
2022. 07. 02. 19:00
Megosztás:

Bővítette üzemét és termelőkapacitását a CE Glass csoport

A CE Glass csoport két ütemben 5400 négyzetméterrel bővítette üzemét Szeged határában, és csaknem megduplázta biztonságiüveg-gyártó kapacitását - tájékoztatta a cég az MTI-t.
2022. 07. 02. 18:00
Megosztás:

Emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben

A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
2022. 07. 02. 17:30
Megosztás:

ÁSZ: Hányas osztályzat adható az oktatás minőségére?

Gyermekeink épülésének, fejlődésének biztosítása mindennapi feladatunk. Mesét mondunk, játszunk velük, és óvodába, iskolába kísérjük őket. A köznevelés felelős a gyermekek testi, lelki és értelmi fejlődésének lehető legmagasabb szintű kibontakoztatásáért. Ezért nem mindegy az oktatás minősége, amely közvetlen hatást gyakorol gyermekek és családok életére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében értékelte az ENSZ 4. Fenntartható Fejlődési Célját, amely a minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás biztosításáról szól. Az ÁSZ az elemzés keretében vizsgálta a nemzetközi, nemzeti és a programszintű indikátorok összhangját, ellenőrizhetőségét. Emellett bemutatja hazánk oktatás minőségének mérése és a lemorzsólódás területén elért eredményeit.
2022. 07. 02. 16:00
Megosztás:

ÁSZ: A nemek közötti esélyegyenlőség valamennyiünk érdeke

Magyarország Alaptörvénye értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, a tanulás szabadsága pedig egyformán megilleti őket. Ugyanakkor tény, hogy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban társadalmi arányuknál magasabb a nők részvétele, 54,5 százalék körüli, a pedagógusok körében pedig egyenesen 82 százalékos. Mindeközben, mint az ÁSZ kutatása rávilágít, a közvélekedés erősen megkülönbözteti a lányos és a fiús tulajdonságokat, készségeket. Az általános felfogás szerint nőies tulajdonság például az érzelmi, szociális érettség és a kézügyesség, míg a leginkább férfias tulajdonságok között tartják számon a technikai-műszaki érzéket és a logikát. Vajon milyen következményei vannak, ha ezek és társaik között felborul az egyensúly, és a fontosságban is más megítélés alá kerülnek? Az ÁSZ hazai és OECD statisztikai adatokat is vizsgáló elemzése ennek az ún. „Pink education" jelenségnek az okait, társadalmi, gazdasági következményeit kutatja.
2022. 07. 02. 15:00
Megosztás:

Pénteken 40 fok feletti csúcsértékkel tetőzött a kánikula

Pénteken 40 Celsius-fok feletti csúcsértékkel tetőzött a kánikula, de a napi országos melegrekord most nem dőlt meg - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.
2022. 07. 02. 14:00
Megosztás:

Visszatért az utazási kedv, közel 250 ezer forintba kerülhet az idei nyaralás

Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni belföldre vagy külföldre az idén. Az idén közel 250 ezer forintot költenének a vakációra átlagosan a nyaralást tervezők - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ez az összeg lényegében megegyezik a pandémia előtti szinttel. A vakációzók 55 százaléka 100-500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol. Döntően a saját jövedelmükből finanszírozzák a nyaralást, a SZÉP Kártyára 28 százalékuk támaszkodik, a családtagoktól pedig 16 százalékuk kap erre a célra támogatást. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a tavalyi évben az egyéni utasbiztosításhoz köthető károkra - egyenként - átlagosan 90 ezer forintot fizetett. Nyaranta a társaság szerint az egyik leggyakoribb utasbiztosítási káresetek közé tartozik a leégéshez és a gyomorrontáshoz köthető orvosi ellátás. Az összeállítás szerint az utazók 21 százaléka köt külön utasbiztosítást, 24 százalékuk a bankkártyás megoldás mellé igényel kiegészítő biztosítást.
2022. 07. 02. 13:00
Megosztás:

Jelentős fejlesztések a CE Glass csoportnál

A CE Glass csoport két ütemben 5400 négyzetméterrel bővítette üzemét Szeged határában, és csaknem megduplázta biztonságiüveg-gyártó kapacitását - tájékoztatta a cég az MTI-t.
2022. 07. 02. 12:00
Megosztás:

Kiderült, hogy kit hallgattunk legtöbbet tavaly a rádióban - Nem meglepő...

Ha magnókazettákon tárolná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a magyar rádiók 2021-es év adásának hanganyagát, akkor több mint 70 ezer kilométer hosszú kazettaszalagon férne csak el, ennyivel majdnem kétszer lehetne körbe tekerni a bolygónkat. Ekkora mennyiségű hanganyag feldolgozása alapján készült az NMHH kutatása, amelyből kiderült, hogy kik a legnépszerűbb előadók a magyar rádiók játszási listája alapján. Sőt, egy készülő elemzés arra is fényt derít, hogy egészen másokat hallgatunk a rádiókban, mint a zenei streaming szolgáltatók felületein.
2022. 07. 02. 10:00
Megosztás:

Folytatódik a 4iG távközlési üzletágának stratégiai átalakítása

A hazai és a nemzetközi távközlési piacon is meghatározó portfólióval rendelkező 4iG csoport idén tavasszal megkezdte távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását és a társaságok integrációját. A folyamat célja, hogy a vállalatok hatékonyabban használják ki a csoporton belüli együttműködési lehetőségeket, illetve az üzleti működés területein jelentkező szinergiákat. A telekommunikációs portfólió integrációs folyamatainak támogatására új csúcsvezetők érkeznek a telekommunikációs vállalatok élére. A 4iG Nyrt. távközlési divíziójának irányítását az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatójaként Király István veszi át július 1-től, akit a DIGI csoport élén ügyvezetőként Tábori Tamás vált. A 4iG nemzetközi távközlési portfóliójának irányítására új szervezeti egység jön létre tiranai központtal. A 4iG International vezetője Budafoki Róbert, aki az albán és a montenegrói leányvállalatok ügyvezetésért, és integrációs feladataiért felel. Az előzetes bejelentésnek megfelelően magyar távközlési infrastruktúra meghatározó szereplője, az Invitech ügyvezető igazgatója Bőthe Csaba lesz július 1-től, aki Gerald Grace-t váltja a társaságnál.
2022. 07. 02. 09:00
Megosztás:

Guntram Würzberg veszi át az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatói feladatait, Kiss Attilát az E.ON SE alelnökévé nevezték ki

Július 1-től Guntram Würzberg váltja Kiss Attilát az E.ON Hungária Csoport élén. A szakember több mint 25 éve dolgozik a nemzetközi E.ON csoportnál, számos vezető pozíciót töltött be, legutóbb a cégcsoport legfelsőbb szintű jogi vezetőjeként dolgozott. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport eddigi elnök-vezérigazgatója az anyavállalat felsővezetésében folytatja pályafutását az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért (EAM) felelős alelnökeként.
2022. 07. 02. 08:00
Megosztás:

Félelmetes tűz tombol a Bükkben - a katasztrófaturistákat nem engedi a rendőrség a közelbe

Néhány órával ezelőtt kaptam a hírt, hogy mintegy száz hektáron erdőtűz tombol a Bükkben, Jávorkút környékén - írja hivatalos FB oldalán Veres Pál, Miskolc polgármestere.
2022. 07. 02. 07:15
Megosztás:

Solymáron péntektől másodfokú vízkorlátozást rendeltek el

Solymáron péntektől másodfokú vízkorlátozást rendeltek el - közölte a település polgármesteri hivatala a Facebook-oldalán.
2022. 07. 02. 07:00
Megosztás: