Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

Nyúl Terméktanács: sikerrel zárult az első Európai Nyúlhús Napok rendezvénysorozata

Lezárult az első alkalommal megrendezett Európai Nyúlhús Napok rendezvénysorozata, a tapasztalatok alapján a magyar fogyasztók körében van nyitottság a minőségi nyúlhúst is tartalmazó ételek iránt - közölte a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel hétfőn.
2025. 10. 28. 04:30
Megosztás:

Új hitelmegállapodást kötött az Etele Plazára a Futureal

Meglévő hiteleinek refinanszírozásáról és új hitelkeret biztosításáról állapodott meg az Etele Plaza bevásárló- és szórakoztatóközpont tulajdonosa, a Futureal egy három bankból álló hitelezői konzorciummal - közölte az ingatlanfejlesztő Futureal-csoport az MTI-vel hétfőn.
2025. 10. 28. 03:30
Megosztás:

Alapításának 750. évfordulóját ünnepli Amszterdam

Koncertekkel, kiállításokkal és egy gigantikus tortával ünnepli megalapításának 750. évfordulóját Amszterdam - tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál.
2025. 10. 28. 03:00
Megosztás:

Két év után megszüntetik a rendkívüli állapotot Izrael déli részében

Jóváhagyta a hadsereg ajánlását Jiszráel Kac védelmi miniszter hétfőn Izraelben, és így 2023 októbere óta most először nem hosszabbítják meg a rendkívüli állapotot az ország déli részén, a hátországban.
2025. 10. 28. 02:30
Megosztás:

Energiaügyi Minisztérium: kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton

Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét - jelentette be az MTI-nek hétfőn megküldött közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
2025. 10. 28. 02:00
Megosztás:

Nagy Márton: a kormány elfogadta a gyorsvasút megteremtésének koncepcióját

A kormány elfogadta a gyorsvasút megteremtésének koncepcióját: 1 milliárd eurós beruházással 27 kilométernyi vasút épülhet meg Kőbányától Monorig, lényegében bekötve az országos gerinchálózatba a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten a repülőtéren sajtótájékoztatón, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen tartott.
2025. 10. 28. 01:30
Megosztás:

Putyin szerint a tervek szerint alakulnak Moszkva és Phenjan kapcsolatai

Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kapcsolatai a tervek szerint alakulnak - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta Csve Szonhi észak-koreai külügyminisztert.
2025. 10. 28. 01:00
Megosztás:

Milliárdosok fektetnek bele, hollywoodi sztárok használják: a biológiai kor mérése az új globális egészségügyi trend

A Szilícium-völgytől Hollywoodig mindenki a biológiai kort próbálja feltérképezni és visszafordítani. A trendet olyan milliárdos befektetők vezetik, mint Jeff Bezos, aki a 3 milliárd dolláros tőkével indult Altos Labs biotechnológiai cégbe is befektetett az öregedés kutatására.
2025. 10. 28. 00:30
Megosztás:

Ismét sürgeti az árrésstop kivezetését a kereskedelmi szövetség

Az élelemiszer árak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött. A kormány korábban ehhez a feltételhez kötötte a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését - hívta fel a figyelmet hétfői nyilatkozatában az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
2025. 10. 28. 00:05
Megosztás:

ETH 4 000 dollár fölött, DOGE 0,2 dolláron – de a $TAP 50-szeres hozamkilátása kelti fel a bálnák érdeklődését – 2025 legnagyobb nyertese?

Az „Uptober” újra itt lehet az Ethereum árfolyamának 4 000 dollár fölé történő emelkedésével, valamint a Dogecoin árfolyamának 0,2 dollárra való visszatérésével. Ugyanakkor a reflektorfényt most a Digitap ($TAP) viszi el, amely 55%-kal ugrott meg, 0,0125 dollárról 0,0194 dollárra.
2025. 10. 27. 23:30
Megosztás:

A Digitap ($TAP) átlépi az 1 millió dolláros mérföldkövet: Ez 2025 leggyorsabban növekvő előértékesítése?

A nemrég indult Digitap ($TAP) előértékesítés jelentős tőkebeáramlást vonzott a kisbefektetők részéről, és a kriptovilág figyelmét is felkeltette, miután néhány nappal ezelőtt túllépte az 1 millió dolláros határt.
2025. 10. 27. 23:00
Megosztás:

Panyi Miklós: az Otthon Start Program kiváló állapotban van

Az Otthon Start Program kiváló állapotban van, mozgásban az ingatlanpiac, mozgásban a hitelpiac, mozgásban az építőipar és az albérletpiac is - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfőn a Facebook-oldalán.
2025. 10. 27. 22:30
Megosztás:

XRP árfolyam-előrejelzés 2026-ra: Elérheti az 5 dollárt a Ripple natív tokenje?

Az XRP már hosszú ideje a figyelem középpontjában áll a kriptovaluta világban – különösen azok körében, akik hisznek a blokklánc-alapú globális fizetési rendszerek jövőjében. A Ripple által fejlesztett token nemcsak technológiai szempontból számít egyedinek, hanem szabályozási szempontból is különleges utat járt be. Most, hogy egyre közelebb kerülhet a jogi bizonytalanságok lezárása, sokan újra felteszik a kérdést: valóban elérheti az XRP az 5 dolláros álomhatárt? Nézzük meg a hosszú távú kilátásokat 2025-től egészen 2030-ig!
2025. 10. 27. 21:30
Megosztás:

Debrecenben és környékén indított toborzó kampányt a CATL kínai akkumulátorgyár

A CATL kínai akkumulátorgyár újabb toborzó kampányt indított Debrecenben és környékén, amellyel több száz új munkahelyet kínál. A vállalat célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben a helyieket, és a környező településeken élőket alkalmazza a termelési, gyártási, minőségbiztosítási és a logisztikai munkakörökben - tájékoztatta a vállalat az MTI-t hétfőn.
2025. 10. 27. 21:00
Megosztás:

Jelentős forgalomban emelkedett a tőzsde, az OTP új csúcson zárt

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1134,18 pontos, 1,09 százalékos emelkedéssel, 105 317,01 ponton zárt hétfőn.
2025. 10. 27. 20:30
Megosztás:

Pluszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Emelkedéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék hétfőn.
2025. 10. 27. 20:00
Megosztás:

Ethena (ENA): A DeFi következő nagyágyúja? 5 érv, ami mellette szól

A decentralizált pénzügyek (DeFi) világa ismét izgalmas fejleményekkel szolgál – az Ethena protokoll és annak zászlóshajó stablecoinja, a USDe, minden eddiginél nagyobb figyelmet kap. A projekt nemcsak hogy megelőzte a DAI-t a piaci kapitalizációban, de komoly ökoszisztéma-bővítést is végrehajtott, stratégiai partnerségeket épített ki, és vezetősége masszív tokenvásárlással erősítette meg a befektetői bizalmat. Nézzük, miért is tartják sokan az Ethenát a DeFi következő meghatározó szereplőjének!
2025. 10. 27. 19:00
Megosztás:

A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye. Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.
2025. 10. 27. 18:00
Megosztás:

Digitális jelenlét: így építhet üzleti értéket egy weboldal

Ma már szinte minden vásárlói döntés előtt van online keresés. Egy cég weboldala gyakran az első találkozási pont az érdeklődővel – és az első benyomás sokszor eldönti, lesz-e belőle ügyfél. Ezért nem mindegy, hogyan jelenik meg egy vállalkozás a digitális térben. A weboldal nemcsak információt közvetít, hanem bizalmat épít, és segít abban, hogy a márka komolyan vehető legyen.
2025. 10. 27. 17:30
Megosztás:

Modern POS terminálok előnyei: miért váltanak egyre többen erre a megoldásra?

A fizetési rendszerek fejlődése töretlen, a modern POS terminálok is gyorsan fejlődnek, egyre jobban beépülnek a vállalkozás teljes adminisztratív, marketing és - szinte sorolhatnánk – minden rendszerébe. Ez az egyik legnagyobb előnye egy modern POS terminálnak.
2025. 10. 27. 16:30
Megosztás: