Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

Lassult a termelői áremelkedés havi és éves szinten az euróövezetben és az EU-ban

Havi és éves összevetésben is lassult a termelői árak emelkedése az euróövezetben és az Európai Unióban májusban.
2022. 07. 06. 03:00
Megosztás:

Teljes hardverkapacitással folytatódik a mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztés az OTP Banknál

Beérkezett az utolsó egység is az OTP Bank szuperszámítógéphez, ezzel teljes kapacitással folytatódhat az Technológiai és Ipari Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapjának (NKFIA) támogatásával megvalósuló nyelvi mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztési projekt.
2022. 07. 06. 02:00
Megosztás:

Így befolyásolja a lakásárakat a forintgyengülés

A forintgyengülés eredményeként az euró korábban soha nem látott 400-as szintek fölé került. Ez pedig az euróban eladásra kínált lakóingatlanok árát is befolyásolta. Az országos lakásárakra nézve ez a hatás egyelőre elenyésző, de erőteljesen növekszik: 2021-ben az eladó ingatlanok mindössze fél százalékánál adták meg euróban az árat, idén viszont már háromszorosára nőtt ez az arány. Főként Budapesten és a Balaton környékén magasabb az eurós áron hirdetett lakóingatlanok aránya. Az árfolyamváltozások miatt az euróban fizető külföldi vevők számára viszont néhány hónap alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. Emiatt a külföldi érdeklődők száma egy hónap alatt 30 százalékkal nőtt.
2022. 07. 06. 01:00
Megosztás:

Felszállóágban várja a Kékszalagot a hazai vitorlázás

Alig több mint egy hét múlva kezdődik a hazai vitorlásszezon csúcseseménye, az 54. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj. A szervezők mintegy 600 hajóra és 3000 körüli indulóra számítanak, akik között egyre nagyobb arányban vannak azok, akik a versenyzés helyett az élményért vágnak neki a tókerülésnek. Mindez nem meglepő, hiszen az új aranykorát élő Balatonon az utóbbi években csak a kikötőhelyek száma szabott határt a hobbivitorlázás bővülésének. A szakértő szerint pedig a gazdaság felett gyülekező fellegek sem hoznak majd jelentős visszaesést ilyen téren.
2022. 07. 06. 00:01
Megosztás:

Pontozzák a munkahelyeket, elérhető cégek munkavállalói értékelése

Az elmúlt hónapok során az álláskeresőknek lehetőségük nyílt jelenlegi vagy korábbi munkahelyük minősítésére a Profession.hu felületén, amelynek eredményeként összeállt egy olyan céges értékeléseket tartalmazó oldal, ahol a legtöbb magyar vállalat megtalálható. Már 2 600 olyan munkahely szerepel az adatbázisban, amely legalább 3 különböző felhasználótól kapott visszajelzést. Az álláskeresési portál célja olyan, munkaadói moderálás nélkül közvetített értékelések közzététele, amelyek valós munkavállalóktól származnak; a véleményezők kilétét megőrzik – a felületen név nélkül lehet pontozni.
2022. 07. 05. 23:00
Megosztás:

Tiltott ármegkötés miatt büntette meg a GVH a Casio termékek hazai nagykereskedőjét

A nemzeti versenyhatóság 325 millió forint bírságot szabott ki a Casio óra- és hangszertermékek hazai forgalmazójára, valamint cseh anyavállalatára, amiért meghatározták termékeik internetes viszonteladói árait a kiskereskedők felé, kiiktatva ezzel a vásárlókért folyó versenyt.
2022. 07. 05. 22:00
Megosztás:

Tovább romlott a befektetői hangulat az euróövezetben

Az elemzői várakozásoknál is jelentősebben romlott júliusban a befektetői hangulat az euróövezetben a frankfurti Sentix gazdaságkutató intézet hétfőn közölt felmérése szerint.
2022. 07. 05. 21:00
Megosztás:

Idén 75 százalékkal is többet költenek a magyarok nyári játékokra

A nyári szezonban átlagosan 2-6 ezer forintot költenek a magyar családok strandjátékokra, az éves forgalom 20 százaléka realizálódik ilyenkor az üzletekben; ahol a forgalom a tavalyinál már 75 százalékkal magasabb - derül ki a REGIO Játékkereskedelmi Kft. friss, online felméréséből, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-nek.
2022. 07. 05. 20:00
Megosztás:

Áruházakat vontak blokád alá Hollandiába

Traktoros blokád alá vették több áruház elosztóközpontját Hollandiában a nitrogén-oxid- és az ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó kormánytervek ellen tiltakozó farmerek, a hadsereg is készen áll a bevetésre, ha a nemzetbiztonságot veszély fenyegeti - írta a Dutchnews hírportál hétfőn.
2022. 07. 05. 19:00
Megosztás:

Mínuszban zárt a BÉT

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 450,93 pontos, 1,14 százalékos csökkenéssel, 39 256,26 ponton zárt kedden.
2022. 07. 05. 18:00
Megosztás:

Akár egy havi keresetbe is kerülhet az idei nyaralás

Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni idén, és az utazást tervezők átlagosan mintegy 250 ezer forintot költenének a vakációra, megegyezően a járvány előttivel - derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből.
2022. 07. 05. 17:00
Megosztás:

Meghosszabbította az üzemanyagár-stopot a horvát kormány

A horvát kormány további két héttel meghosszabbított az üzemanyagár-stopot - közölte a kabinet hétfőn.
2022. 07. 05. 16:00
Megosztás:

Fellendülést jeleznek Kínában - hogy áll a kínai gazdaság?

Kínában a szolgáltatóipari beszerzési menedzser index értéke júniusban 54,5-re emelkedett a májusi 41,4-ről, jelentősen meghaladva a 49,1-es várakozást.
2022. 07. 05. 15:00
Megosztás:

Nem tud erősödni az arany, kirajzolódott a halálkereszt

Csökkent az arany árfolyama, ma délelőtt 1803 dollárba kerül egy uncia a nemesfémből.
2022. 07. 05. 14:00
Megosztás:

Aki a forintot bántja, az...

Ma reggelre történelmi mélypont közelébe csökkent a forint árfolyama, azaz a történelmi csúcs közelébe emelkedett az EURHUF keresztárfolyam.
2022. 07. 05. 13:00
Megosztás:

Csökkent a német export májusban

Májusban csökkent a német export és nőtt az import, a külkereskedelmi mérleg hiánya 1 milliárd euró lett, szemben a megelőző havi 3 milliárd eurós többlettel.
2022. 07. 05. 12:00
Megosztás:

Felfordulás lehet az európai vállalati kötvénypiacon

Nem mindenki fogadta kitörő örömmel és támogatja maximálisan az EKB legújabb eszközének tervezetét.
2022. 07. 05. 11:00
Megosztás:

Pluszban nyitottak az európai tőzsdék

Erősödéssel kezdték a keddi kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók.
2022. 07. 05. 10:30
Megosztás:

Látványos határátlépés zajlik a magyar boltokban: túl a százezren

Átléptek egy határt a K&H-sok: májusban már 100 ezer felett volt az okoseszközzel fizetők száma, ami majdnem háromszorosa az egy évvel korábbinak. A vásárlások száma ennek köszönhetően masszív emelkedést mutat, az Apple Pay-hez, Google Pay-hez, Xiaomi Pay-hez és Garmin Pay-hez köthető tranzakciók száma 18 százalékkal nőtt áprilishoz képest.
2022. 07. 05. 10:00
Megosztás:

Behúzta a féket az ingatlanpiac, jöhet az áresés

Már érezhető a változás szele az ingatlanpiacon, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy látványosan elkezdenének süllyedni az ingatlanárak. Viszont a keresleti piacnak vége, lassabbá válhatnak az értékesítések és nagyobbak lehetnek az alkuk.
2022. 07. 05. 09:00
Megosztás: