Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

Hétfőre még több területre adott ki másodfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat

A hőség veszélye miatt hétfőre még több területre adott ki másodfokú figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 06. 27. 02:00
Megosztás:

Néhol 40 fok közeli meleg is lehet a héten

A jövő héten fokozódik a hőség, néhol 40 fok közeli meleg is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2022. 06. 27. 01:00
Megosztás:

Három borsodi településen választottak polgármestert

Borsod-Abaúj-Zemplén megye három településén tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap a korábbi polgármester halála, illetve a képviselő-testület feloszlása miatt.
2022. 06. 27. 00:01
Megosztás:

A román államháztartási hiány a GDP 1,57 százalékát tette ki az első öt hónap után

A román államháztartási hiány a román bruttó hazai termék (GDP) 1,57 százalékát tette ki az első öt hónap után - közölte vasárnap a román média a pénzügyminisztérium adatait ismertetve.
2022. 06. 26. 23:00
Megosztás:

A román zászló nem áll versenyben a helyi közösségek jelképeivel

Vasile Dancu román védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy a román nemzeti zászló nem áll versenyben a helyi közösségek jelképeivel, és nem kell mindenkinek szeretnie, de meg kell adni neki a tiszteletet.
2022. 06. 26. 22:00
Megosztás:

Technikai elemzés 101: Diagram minták és CFD-kereskedés

Abban az esetben amikor Ön CFDk-kel és devizával kereskedik, akkor legfrissebb hírek a devizapárokról vagy a részvényárfolyamokról csak a történet felét jelentik, mivel sok kereskedő a technikai elemzés különféle módszereit is beépíti kereskedési stratégiájába. A technikai elemzés lényegében magában foglalja az Ön által választott kereskedési instrumentumok árdiagramjainak tanulmányozását, valamint olyan konkrét minták keresését, amelyek segítségével megállapíthatja, hogy az árak felfelé vagy lefelé irányuló elmozdulásokat mutatnak, és hogy „vételi” vagy „eladási” ügyletet kell-e nyitni. A „technikai elemzés” kifejezés ijesztően hangozhat az újabb kereskedők számára, ezért kezdjük azzal, hogy megtanuljuk azonosítani az alapvető diagram mintákat, és azt is, hogyan lehetnek hasznosak ezek az információk.
2022. 06. 26. 21:00
Megosztás:

Putyin Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba készül

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogatva az ukrajnai háború kezdete óta első alkalommal fogja elhagyni Oroszországot - derült ki a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorából.
2022. 06. 26. 19:00
Megosztás:

Négy esti programmal készül júliusban az Óbudai Társaskör

Klasszikus és dzsesszkoncertek, valamint színházi előadás várja a közönséget júliusban esténként az Óbudai Társaskör kertjében.
2022. 06. 26. 18:00
Megosztás:

London más G7-országokkal együtt megtiltja az orosz arany importját

Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom (G7) több más tagjával együtt megtiltja az orosz arany importját - közölte vasárnap a Downing Street.
2022. 06. 26. 17:00
Megosztás:

Tízből 6 magyar kapott fizetésemelést idén

A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka kapott átlagosan 12,7 százalékos béremelést idén, 39 százalék fizetése azonban a 9,5 százalékos infláció ellenére sem nőtt, és a munkavállalók 47 százaléka elégedetlen jelenlegi munkahelyével - közölte országos, reprezentatív felmérésének eredményeit a ManpowerGroup az MTI-vel vasárnap.
2022. 06. 26. 16:00
Megosztás:

Két új, speciális támogatást nyújt a Széchenyi kártya program MAX

A Széchenyi kártya program MAX az emelkedő kamatkörnyezethez igazítva, továbbra is kedvező finanszírozást, valamint két új, speciális támogatást is nyújt a kkv szektornak - ismertette a K&H Bank vasárnapi, MTI-nek küldött közleményében.
2022. 06. 26. 15:00
Megosztás:

Továbbra sem kell fuvarozási engedély az ukrán teherautókra

Júliustól sem kell fuvarozási engedély az ukrán teherautókra - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az MTI-vel vasárnap.
2022. 06. 26. 14:00
Megosztás:

Hétfőn kezdődik a Győri Reneszánsz és Barokk Hét

Hétfőtől öt napon át a régizene kapja a főszerepet Győrben, ahol a Harmónia Művészeti Iskola szervezésében tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Győri Reneszánsz és Barokk Hetet, amelynek részeként mesterkurzusokat és koncerteket tartanak - tudatták a szervezők az MTI-vel.
2022. 06. 26. 13:00
Megosztás:

Energetikai korszerűsítés több intézményben Szolnokon

Energetikai korszerűsítést végeznek el több intézményben Szolnokon, a beruházás a Technológiai és Ipari Minisztérium (korábban: Innovációs és Technológiai Minisztérium) mintegy 1,2 milliárd forintos támogatásának segítségével valósul meg - közölte a Tisza-parti megyeszékhely polgármestere az MTI-vel.
2022. 06. 26. 12:00
Megosztás:

Macron megbízta eddigi miniszterelnökét egy új kormány megalakításával

Emmanuel Macron francia államfő megbízta eddigi miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, hogy július elejére "alakítson egy új cselekvő kormányt" az elnöki koalíción kívüli pártok bevonásával.
2022. 06. 26. 11:00
Megosztás:

Csökkenő forgalomban emelkedett a BUX a héten

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe csökkenő forgalom mellett emelkedett a héten, a BUX 39 412,74 ponton zárt pénteken, az előző heti zárásnál 112,99 ponttal, 0,29 százalékkal magasabban.
2022. 06. 26. 10:00
Megosztás:

A TIER Siófokon is elindítja e-rollermegosztó szolgáltatását

Egy második magyar városban, Budapest után Siófokon is elindítja közösségi rollermegosztó szolgáltatását szombaton a TIER - közölte a berlini székhelyű mikromobilitási vállalat az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében
2022. 06. 26. 09:00
Megosztás:

Nagy segítség a mikrovállalkozásoknak

A háborús helyzet és az elhibázott szankciós politika tovább mélyítette a nemzetközi energiaválságot. A kormány álláspontja azonban az, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg, ezért a rezsicsökkentés fenntartásával és az árstopokkal mérsékli a magyar családok terheit és továbbra is támogatja közel 100 ezer mikrovállalkozás rezsiköltségeit, hogy megőrizhessék működőképességüket - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) pénteken az MTI-vel.
2022. 06. 26. 08:00
Megosztás:

Bokrétaünnep volt a Miskolci Egyetemen

Szerkezetkész állapotba került a Miskolci Egyetem tízmilliárd forintból épülő Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrás Háza, amelynek ünnepélyes bokrétaünnepét pénteken tartották.
2022. 06. 26. 07:00
Megosztás:

A GVH is részt vett az OECD-versenyhét rendezvényén

Lezárult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hagyományos júniusi versenyhete pénteken Párizsban, ahol a magyar versenyhatóság a tagországok hatóságait összefogó versenybizottságban és két munkacsoportban is képviselték Magyarországot - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az MTI-vel.
2022. 06. 26. 06:00
Megosztás: