Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

A vártnál sokkal nagyobb mértékben csökkentek a brit gazdaság aktivitási mérőszámai

A vártnál sokkal nagyobb mértékben csökkentek a brit gazdaság szeptemberi aktivitási mérőszámai. Elemzői becslések szerint az új adatok stagnáláshoz közeli gazdasági teljesítményre és több tízezer munkahely megszűnésére utalnak.
2025. 09. 24. 01:00
Megosztás:

Melyik éri meg jobban: a CBD olaj vagy a CBD kapszula?

A CBD olaj egyre népszerűbb manapság azok körében, akik természetes kiegészítőket keresnek a különböző egészségügyi problémáikra vagy csak a jobb közérzet érdekében. Azonban vannak olyanok is, akik nem szeretik az ízét, ezért számukra találtunk egy jobb megoldást.
2025. 09. 24. 00:30
Megosztás:

A Grok szerint ez lehet a következő 100x-es mém érme

Az AI eszközök napról napra pontosabbá válnak a kriptovaluta előrejelzések terén. A mesterséges intelligencia alkalmazásával ezek az eszközök képesek másodpercek alatt hatalmas adatmennyiséget elemezni, mint például a megbízás-nyilvántartások, hírfolyamok, Telegram csoportok és egyebeket.
2025. 09. 24. 00:01
Megosztás:

1 év alatt harmadával gyorsult az ingatlanpiac

Tavaly augusztushoz képest átlagosan harmadával rövidült az ingatlanok értékesítési ideje Magyarországon. A Duna House legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy vidéken a téglaépítésű lakások 4–5 hónapos értékesítési időszaka mára 3 hónap körülire rövidült, míg a panelek esetében jellemzően 2–4 héttel gyorsabban kelnek el a lakások.
2025. 09. 23. 23:00
Megosztás:

Növelte bevételét, működési eredményét az Árukereső cseh anyacége

Az Árukereso.hu ár-összehasonlító oldal anyavállalata, a cseh-székhelyű Heureka Group sikeres évet zárt tavaly, árbevétele és bruttó eredménye tavaly történelmi csúcs közelébe emelkedett, míg adósságállománya a felére esett vissza - tájékoztatta a vállalat az MTI-t kedden.
2025. 09. 23. 22:00
Megosztás:

Alig mozdult a forint jegyzése a monetáris tanács kamatdöntése után

Minimálisan mozdult el a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben azután, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén.
2025. 09. 23. 21:30
Megosztás:

A fix 3 százalékos hitel az egész ingatlanpiacot mozgásba hozza

Jó hír a vevőknek, jó hír az eladóknak, rossz hír az Otthon Startra fanyalgóknak, hogy a kínálat is robbanásszerűen bővül a fix 3 százalékos hitel hatására - írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Facebook-oldalán kedden.
2025. 09. 23. 21:00
Megosztás:

Varga Mihály: a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt; nem változtatott az előretekintő iránymutatáson a monetáris tanács, amely továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett - mondta Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.
2025. 09. 23. 20:30
Megosztás:

Gyengült a forint árfolyama kedd kora estére

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd kora estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 23. 20:00
Megosztás:

5 órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig tartó út

Az elkészülő fejlesztéseknek köszönhetően öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig, a Kárpátok lábáig tartó út - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Lőkösházán, a Békéscsaba és Lőkösháza között megvalósult vasúti vonalszakasz-fejlesztés átadó ünnepségén.
2025. 09. 23. 19:35
Megosztás:

Fejleszti martfűi gyárát a Bunge Zrt. agráripari cég

Több mint 50 millió dollárból, azaz csaknem 16,5 milliárd forintból fejleszti martfűi gyárát az agráripari Bunge Zrt. - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2025. 09. 23. 19:00
Megosztás:

Elindította digitális fizetés programját Magyarországon a Visa

A Visa a régió hét országa után Magyarországon is elindította digitális fizetés programját, amelynek célja az e-kereskedelemben már működő vagy oda belépni szándékozó magyar mikro- és kisvállalkozások digitalizációjának támogatása és versenyképesebbé tétele - közölte a globális fizetési szolgáltató kedden az MTI-vel.
2025. 09. 23. 18:30
Megosztás:

Özönlenek az eladók is a lakáspiacra, újabb rekord dőlhet meg Beérkező levelek

Szeptember első három hetében 26 451 lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 20 százalékos bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Havi összevetésben augusztusról szeptemberre 31 százalékkal nőtt a kínálat, szemben a tavalyi 23 százalékos élénküléssel. Budapesten a tulajdonosok által feladott lakóingatlan-hirdetések száma 71 százalékkal, a megyei jogú városokban 60 százalékkal ugrott meg. Az ingatlanközvetítők visszafogottabb aktivitása mérsékelte a nagyvárosi növekedés ütemét. A frissen eladásra frissen meghirdetett lakások és házak hirdetéseinek 76 százaléka megfelel az Otthon Start Program feltételeinek. Budapesten ez az arány 52 százalékos, a többi településtípus esetében pedig nagyságrendileg 90 százalékos. A jelenlegi piaci dinamika akár 160 ezer adásvételt is eredményezhet 2025-ben, amire az utóbbi 10 évben csak kétszer volt példa.
2025. 09. 23. 18:00
Megosztás:

Kriptobányászat: 100 millió dolláros bitcoin fedezetű hitelhez jutott a CleanSpark a Coinbase-től

A kriptobányászat egyre tőkeigényesebb iparággá válik, és a szereplők új finanszírozási modellek után kutatnak. A CleanSpark most jelentős lépést tett: 100 millió dolláros hitelkeretet biztosított számára a Coinbase Prime, méghozzá saját bitcoin-készletének fedezete mellett.
2025. 09. 23. 17:30
Megosztás:

Négy kontinensről érkező sportolók a Waberer’s Torna Challenge Világkupán Szombathelyen

Szeptember 26-28. között Szombathely ad otthont a Waberer’s Torna Challenge Világkupának, ahol 38 ország tornászai mérik össze tudásukat a jakartai világbajnokság előtti utolsó erőpróbán. A rangos verseny főtámogatója immár harmadik éve a Waberer’s, aki elkötelezett a sport és a fiatal tehetségek támogatása mellett.
2025. 09. 23. 17:00
Megosztás:

Horvátországban egyre többen használják a mesterséges intelligenciát

Horvátországban egyre többen ismerik és használják a mesterséges intelligenciát (AI), a legelterjedtebb alkalmazás pedig a ChatGPT - derült ki a kedden bemutatott országos kutatásból.
2025. 09. 23. 16:40
Megosztás:

Állampapír-vásárlás lépésről lépésre

Minden ember számára fontos, hogy megtakarítása biztonságos és jövedelmező befektetésben legyen, de nem mindig könnyű eligazodni a rendelkezésre álló lehetőségek között. A Magyar Állampapír éppen azért népszerű választás a befektetők körében, mert kiszámítható, könnyen átlátható és változatos konstrukciókat kínál, továbbá állami garancia védi. További nagy előnye, hogy minden megtakarító számára könnyen hozzáférhető, hiszen több ezer helyszínen és online is vásárolható, sőt akár a számlanyitás is intézhető otthonunkból. Legújabb cikkünkben bemutatjuk, hogy hol és hogyan tudja bárki egyszerűen elindítani saját állampapír-befektetését.
2025. 09. 23. 15:30
Megosztás:

Mennyibe kerül minden egyes plusz tonna? Az üzemanyag-fogyasztási adatok megadják a választ

Minden fuvarozó tudja: a nehezebb teherautó többet fogyaszt. A kérdés sokkal inkább az, hogy mennyivel? Egy három tonnával nagyobb terhelés például napi szinten már komoly, szabad szemmel is látható különbséget jelent. Míg az időjárás, a forgalmi helyzet vagy az üzemanyag ára a sofőrökön kívül álló faktor, a jármű súlya az egyik olyan tényező, amit maguk az üzemeltetők is kézben tarthatnak.
2025. 09. 23. 15:00
Megosztás:

„A blokklánc svájci bicskája”: Scaramucci nagy tétet tett az Avalanche-ra

Anthony Scaramucci, a Wall Street ismert szereplője, újra reflektorfénybe helyezte az Avalanche hálózatot, amelyet nemes egyszerűséggel a „réteg-1 blokkláncok svájci bicskájának” nevezett. De vajon mi áll a dicséret mögött, és miért tett jelentős tétet erre az Ethereum-riválisra?
2025. 09. 23. 14:30
Megosztás:

Biztosítások az Otthon Start árnyékában - kár lenne csak az alapkonstrukciókat választani

Az Otthon Start Program nemcsak a lakáspiacot, hanem a lakásbiztosítási szegmenst is felpörgetheti. Hiszen a lakáshitel-felvételhez lényegében kötelező lakásbiztosítás is társul – közölte a Netrisk. Az cég saját adatai szerint már az program előtt is jól alakult az idei év, január és augusztus között 6,8 százalékkal több lakásbiztosítás született, az átlagdíj pedig 37 300 forintot tett ki. A szakértők arra figyelmeztetnek: a rosszul megválasztott biztosítás alulbiztosítottsághoz vezethet, ami egy káresemény esetén akár több millió forintos veszteséget is okozhat.
2025. 09. 23. 13:30
Megosztás: