Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

Több mint 1,6 milliárd forintból megújult Bodrogkeresztúr

Több mint 1,6 milliárd forintot kötöttek uniós forrásból Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztésére: tematikus borsétányt alakítottak ki a korábban elhanyagolt pincesorból, zenepavilont építettek, új kilátópont létesült, és megújult a település több utcájának burkolata - közölte a Bodrogkeresztúrért Nonprofit Kft. az MTI-vel.
2023. 01. 31. 18:30
Megosztás:

Ismét megrendezik a Mobil világkongresszust

Megtartják idén is a mobiliparág legjelentősebb seregszemléjét, a Barcelonában évente megrendezésre kerülő, de a koronavírus-járvány miatt 2021-ben elmaradt Mobil világkongresszust (Mobile World Congress - MWC) - jelentette be az esemény szervezője, a mobilszolgáltatók nemzetközi szakmai szervezete, a GSMA.
2023. 01. 31. 18:00
Megosztás:

Az OTP húzta le a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 303,14 pontos, 0,66 százalékos csökkenéssel, 45 339,18 ponton zárt kedden.
2023. 01. 31. 18:00
Megosztás:

Az ipari termelői árak 2022-ben átlagosan 33,7 százalékkal emelkedtek

Az ipari termelői árak 2022 decemberében az egy évvel korábbihoz képest 34,9 százalékkal nőttek, az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal mérséklődtek, 2022-ben átlagosan pedig 33,7 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
2023. 01. 31. 17:32
Megosztás:

Csaknem 440 millió forintból fejleszti gyártókapacitását a használtruhák újrahasznosításával foglalkozó Texval Kft.

Csaknem 440 millió forintból fejleszti gyártókapacitását a használt ruhák kezelésével és újrahasznosításával foglalkozó Texval Kft. - közölte a társaság az MTI-vel.
2023. 01. 31. 17:00
Megosztás:

A korábbinál bizakodóbbak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői

A várakozásoknak megfelelően ugyan tovább csökkent, de csak elenyésző mértékben a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése, amely többeket tárolásra késztet. A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukorica termékpályán romlott számottevően a vállalkozások helyzetértékelése – derült ki a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Bizakodásra adhat okot a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
2023. 01. 31. 16:30
Megosztás:

A képernyőn túl: immerzív internet vállalatok számára

Bár maga a metaverzum kifejezés már 1992-ben létrejött, fejlődésében az elmúlt években jelentős változás következett be. A kiterjesztett virtuális valóság mögött álló technológiák egyre megfizethetőbbek lettek, a COVID-19 világjárvány okozta kulturális változás eredményeként pedig egyre szélesebb körben lett elfogadott vélekedés, hogy a digitális világok az emberi kapcsolatok életképes helyszínei lehetnek. A vállalkozások megduplázták a virtuális világok iránti érdeklődésüket: a Deloitte adatai szerint tavaly több tízmilliárd dollárnyi kockázati tőkebefektetés érkezett ilyen területre, az elemzők 2024-re 800 milliárd dolláros piacot becsülnek.
2023. 01. 31. 15:30
Megosztás:

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.
2023. 01. 31. 15:00
Megosztás:

Öt trend, amely a kisvállalkozások sikerének kulcsa lehet 2023-ban itthon is

Akár a pénzügyeink kezeléséről, akár egy számlakifizetésről van szó, hozzászoktunk a gyorsasághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez és a biztonsághoz. Ugyanez nem mindig mondható el a kisvállalkozások mindennapjairól, pedig a pénz gyors és biztonságos kezelésének képessége elengedhetetlen a sikerhez. Szerencsére a digitális innováció egyre inkább csökkenti ezt a problémát.
2023. 01. 31. 14:30
Megosztás:

K&H: élen a zöld finanszírozásban

A K&H Bank a mai napon folyósította az első olyan vállalati hitelét, amely maradéktalanul megfelel az Európai Unió fenntarthatósági szabályrendszerének, az EU Taxonómia rendeletnek. Az ügylet során a K&H az ALTEO Nyrt. szélerőműparkját refinanszírozza 4 milliárd forint értékben.
2023. 01. 31. 14:00
Megosztás:

Így választhatjuk ki a számunkra tökéletes klímát

A tapasztalatok szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a lakosság a leendő klímaberendezés kiválasztása során a klímás szakember javaslatára hagyatkozik, ugyanakkor a döntés előtt érdemes néhány dologgal a laikusoknak is tisztában lenni. Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője elmondása szerint a klímák repertoárja rendkívül széles skálán mozog, de bizonyos szabványos mutatók alapján nagyon egyszerűen összehasonlíthatók. A két legfontosabb dolog, melyeken már a legelején el kell gondolkodni, hogy csak hűtésre vagy fűtésre is használnánk az eszközt, illetve hogy mekkora teljesítményű berendezést válasszunk.
2023. 01. 31. 13:30
Megosztás:

Valójában nem is lenne szükségünk öblítőkre a mosáshoz - akkor miért vesz mégis mindenki?

A boltokban kapható öblítők nagy része inkább nevezhető illatosítónak, hiszen a mosási folyamat szempontjából teljesen felesleges, ráadásul főként kőolajszármazékot tartalmaznak, ami beleívódik a ruhákba és a bőrön keresztül később felszívódik a szervezetben. Jelenleg, ezért az öblítők nem kaphatnak ÖKO minősítést. De sajnos a „green washing” azaz a „zöldre mosás” nem csak az öblítők területén tapasztalható. A magyar tulajdonú Brilliance Tisztítószer Gyártó Kft. a társadalmi felelősségvállalás jegyében 100 százalékban fosszilis anyagok nélküli termékek gyártására áll át.
2023. 01. 31. 13:00
Megosztás:

Töredékére csökkenhetnek a banki költségek – nem csak az alapszámlásoknak

A magyar lakossági banki ügyfelek döntő része számára olcsó bankolási alternatívát kínálhat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új javaslatával harmadára csökkenő havidíjú Alapszámla. A bankok számára az új díjazás komoly bevételkiesést jelenthet, ám épp ez katalizálhatja majd az ügyfelek számára fontos többletszolgáltatásokat kínáló csomagárazás általános elterjedését a magyar bankpiacon.
2023. 01. 31. 12:30
Megosztás:

Beindult az ingatlanok áresése: egyre több hirdető enged az árból a lakáspiacon

Az otpotthon.hu legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a többség ugyan egyelőre inkább kivár, de az ingatlanportál statisztikái azt is jelzik, hogy az eladásra kínált lakásoknál a sikeres értékesítés reményében egyre többen csökkentik a meghirdetett árat. A nagyságrendet és a reális árazással kapcsolatos bizonytalanságot egyaránt jól mutatja, hogy az ingatlankereső jelenlegi állományában a budapesti és Pest vármegyei lakások esetén 9 ezer hirdetésen, 29 ezer alkalommal módosítottak az eladók az eredetileg kért összegen, vagyis számos esetben többször is változtattak. Tízből kilenc alkalommal lefelé.
2023. 01. 31. 12:00
Megosztás:

Spórolással és megtakarítással reagálnak a magyarok az erősödő inflációra

Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: az NN Biztosító felmérésében a válaszadók mindössze 2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem változott a helyzete a pénzromlás következtében. Miközben a megkérdezettek elég borúsan látják a pénzügyeik jövőjét – a nők pesszimistábban, mint a férfiak – minden harmadik megkérdezett tervez megtakarítással gondoskodni anyagi háttere stabilitásáról. A válaszadók jelentős többsége visszafogja költéseit, fizetésemelést alig kérnek néhányan.
2023. 01. 31. 11:30
Megosztás:

Vertikal Group a BÉT Xtend piacon

2023-ban is folytatja dinamikus bővülését a BÉT középvállalati platformja. A műanyagipari termékek széleskörű palettájának gyártásával, logisztikával és környezetgazdálkodással foglalkozó VERTIKAL Group Nyrt. a jelenkor értékeinek megőrzése mellett a dinamikus ám fenntartható növekedést, az értékláncok megőrzését, és a körforgásos gazdálkodást tűzte zászlójára. A magyar és multinacionális ügyfeleket is kiszolgáló, széles termékpalettával rendelkező társaság további növekedési terveinek megvalósítása érdekében döntött a nyilvános piacra lépés mellett.
2023. 01. 31. 11:00
Megosztás:

Vegyes hangulat az európai tőzsdéken nyitáskor

Vegyes, többségében csökkenő indexekkel indult a kereskedés kedden a főbb európai értékpapírpiacokon.
2023. 01. 31. 10:30
Megosztás:

Bank360: Őrült iramban fogy a 16 százalékos állampapír

Alig egy hét alatt több mint 330 milliárd forintnyi fogyott el az inflációt követő hozamú Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP). Már csaknem 4600 milliárd forint van ebben a befektetésben, amely egyértelműen az új szuperállampapírrá vált – írja a Bank360.hu.
2023. 01. 31. 10:00
Megosztás:

Versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.
2023. 01. 31. 09:30
Megosztás:

Történetének legnagyobb árbevételét produkálta a miskolci FUX Zrt. tavaly

A szabad- és szigetelt vezetékek gyártására szakosodott miskolci székhelyű FUX Zrt. mintegy másfélszeresére növelte a 2022-es árbevételét az egy évvel korábbihoz képest, ezzel történetének legnagyobb árbevételét produkálta - tájékoztatta a társaság az MTI-t.
2023. 01. 31. 09:00
Megosztás: