Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

22 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, melynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. Bár a pandémia számos átmeneti változást okozott a régió országainak adórendszerében, a kiadvány ezúttal is a hosszú távú trendekre koncentrál. A vállalatvezetőket beruházási döntéseik meghozatalában a tendenciák, az adórezsimek egymáshoz és a korábbi évekhez viszonyított változásainak elemzése segíti.

Mennyi az élő munka adója Magyarországon és a környező régióban?

Tizedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó képet nyújtó adókiadványa, amely idén 22 ország 2022 januárjától hatályos adórendszerét mutatja be és hasonlítja össze. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.

A kiadványból kiderül, hogy 2022-ben jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. Mindez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának a korlátaira, világosan jelzi viszont, hogy az egyes kormányok a munkavállalókra vagy a munkáltatókra hárítják-e inkább a járulékterheket.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően.

„Magyarországon a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adók súlyát. Tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja hazánk versenyképességét. Ez rendkívül kedvező lépés, hiszen nemcsak adócsökkenést, hanem az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak” – mutatott rá dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokkal operál. A kiadvány a kedvezményeket is megemlíti, így azt, hogy a négy vagy több gyermeket (fel)nevelő anyák, valamint a 25 évnél fiatalabb munkavállalók adómentességet élveznek.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4-ek országában 500–650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Miközben több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér, Magyarország tavaly az utolsó helyre csúszott a visegrádi országok közül, és ez a folyamat a forint folyamatos értékvesztése miatt máig sem állt meg.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt; Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a hazai 1300 euró körüli érték. De az biztos, hogy még sokáig nézhetjük irigykedve Ausztriát, ahol a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz – mai árfolyamon – az 1,8 millió forintot.

Áfa és online számla

A forgalmi adók az utóbbi években az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásaivá váltak, a jövőben azonban ez megváltozhat a világjárvány okozta gazdasági recesszió, az ukrajnai háború és a globális ellátási láncokat érintő nehézségek miatt. Az uniós szabályozásnak köszönhetően a szabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösségi rendszerhez. Az alkalmazandó adókulcsok azonban nagy fokú eltéréseket mutatnak.

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

„Látható, hogy az adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll. Ennek oka, hogy azok kevésbé gátolják a befektetéseket, így növekedési szempontból kedvezőbbek. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság jelentősen hatékonyabban tudja beszedni az áfát, mint korábban. Nem vitás, hogy ez a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásának köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelem adóztatása (31 százalék), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (9 százalék). Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.

Az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), amelyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is. Több országban, így hazánkban is megjelent tőkekivonás megadóztatása.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze 5 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt. A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Lettország továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. Most már itthon és Németországban is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

„A társasági nyereségadó alacsony szinten tartása a beruházások támogatása révén járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, azonban például a Robin Hood-adó magas szintje ezzel éppen ellentétesen hat. A teljes képhez tartozik ugyanakkor a 9 százalék tao mellett a 2 százalékos iparűzési adó is, ami adott esetben nagyobb terhet jelent, hiszen ott nem lehet levonni az adóalapból a bérköltséget. A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.

A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”

Transzferárazás

2022-re a transzferár-szabályozás Moldova kivételével az összes vizsgált ország adórendszerében megjelent, miután Montenegró is bevezette a dokumentációs kötelezettséget Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt évek legnagyobb kihívása a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A társasági adózásban jelentős változásokat vetít előre az OECD és a G20 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. A javaslat szerint a nagy multinacionális vállalatokra 2023-tól 15 százalékos minimumadókulcsot vetnének ki. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelműen egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs.

A Snorter célba vette a Solana mém érmék 12 milliárdos piacát

A Solana az elmúlt egy évben a mém érmék első számú kripto hálózatává vált. Ennek persze megvan az oka, hiszen a mém érmék virágzásához ideális táptalaj szükséges, pontosabban gyors tranzakciók és alacsony díjak.
2025. 06. 03. 00:01
Megosztás:

A Mol Limo belépett a klasszikus autókölcsönzés piacára

A Mol Limo elindította hétfőn a klasszikus autókölcsönzést, a Mol Limo RENT A CAR 0–24 órában elérhető - közölte a cég az MTI-vel.
2025. 06. 02. 22:00
Megosztás:

Mozgósítás Budapestért: A szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítanak

Demonstrációs és sztrájkbizottságot hoznak létre a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek, s csatlakozásra szólítanak fel minden reprezentatív érdekvédelmi szervezetet, hogy szükség esetén egységesen demonstrálják, milyen súlyos helyzetet teremtene, ha a fővárostól elvont 50 milliárd forintos szolidaritási adó miatt megbénulna Budapesten a közszolgáltatás.
2025. 06. 02. 21:30
Megosztás:

A jövő hűtéstechnikája már tananyag – CO₂ készüléket biztosít a Panasonic a szakembereknek

A fenntartható hűtéstechnikai megoldások iránti kereslet folyamatosan nő, különösen az Európai Unió szigorodó szabályozásai miatt, amelyek a hűtéstechnikában használt, környezetre ártalmas anyagok kiváltását célozzák. A Panasonic Heating & Cooling Solutions Magyarország a fenntartható innovációk élvonalában haladva egy környezetbarát CO₂ készülékkel támogatja a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségét (HKVSZ), amely gyakorlati oktatás során mutatja be a klímaszerelők számára a jövő hűtéstechnikai megoldásait. Az új F-gáz szabályozás következtében egyre több vállalkozás és szerelő számára elengedhetetlen a korszerű technológiák ismerete, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme a szén-dioxid alapú hűtés.
2025. 06. 02. 21:00
Megosztás:

Ismét névleges teljesítményen üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja

Elhárították a paksi atomerőmű 4. blokkjában hétfőn keletkezett hibát, a blokk ismét névleges teljesítményen üzemel - közölte az atomerőmű kommunikációs igazgatója az MTI-vel.
2025. 06. 02. 20:00
Megosztás:

Stabilcoin kritika: „Nincs gyakorlati hasznuk, és veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást!”

A kriptoszféra a decentralizáció és az innováció lázában ég, miközben egy jól ismert közgazdász – a Nobel-díjas Paul Krugman – kemény kritikát fogalmazott meg a stabilcoinokkal szemben.
2025. 06. 02. 19:30
Megosztás:

Átalakított raktérrel akár napi két órát is nyerhetnek a szerelők

A hatékonyság, az idő- és költségmegtakarítás kulcsszerepet játszik minden vállalkozás életében, ami a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között még hatványozottabban jelentkezik. Eközben egyre több vállalkozás számára jelent kihívást a szakemberek megtartása és a munkaerő utánpótlása is. Innovatív eszközök beszerzésével ugyanakkor a munkakörülmények is jelentősen javíthatók, miközben felgyorsíthatók a napi munkafolyamatok, ami minden területen jelentős megtakarítást jelent a cégeknek.
2025. 06. 02. 18:30
Megosztás:

Új világrekord az ABB villanymotorja által elért 99,13%-os energiahatékonyság

Az ABB saját világrekordját döntötte meg a nagy teljesítményű, szinkron villanymotorok energiahatékonysága területén azzal az új motorral, amelyet a Top Industrial Efficiency (TIE) módszertant követve terveztek. A TIE olyan berendezések gyártását eredményezi, amelyek túlszárnyalják az eddigi szabványos referenciaértékeket. Az ABB a TIE-rendszerű motorjait és generátorait úgy tervezik, hogy azok felülmúlják a jelenlegi hatékonysági referenciaértékeket, így segítve az ügyfeleket a villamosenergia-felhasználás, az üzemeltetési költségek és a teljes tulajdonlási költség (TCO) csökkentésében anélkül, hogy a teljesítmény csökkenne vagy a berendezések bonyolultabbá válnának.
2025. 06. 02. 18:00
Megosztás:

Dél-Korea 2027-ig elhalasztja a kriptóadót – ünnepel a piac, de van egy bökkenő!

A dél-koreai kormány újabb három évvel elhalasztotta a kriptovaluta-nyereségre vonatkozó 20%-os adó bevezetését, amit a kereskedők kitörő örömmel fogadtak. De a háttérben politikai érdekek, intézményi reformok és az egyre közeledő 2025-ös elnökválasztás húzódnak. Vajon valóban a piac érdekében történik minden, vagy csak kampányfogás a színfalak mögött?
2025. 06. 02. 17:30
Megosztás:

Ingatlanpiaci konszolidáció májusban a magas árak miatt

A Duna House (DH) közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DHTB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint májusban országosan 10 262 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 139 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
2025. 06. 02. 17:00
Megosztás:

Miskolcon építi fel járműipari alkatrészeket gyártó központját a Halms

Miskolcon hozza létre járműipari alkatrészeket gyártó európai központját a Huashuo cégcsoporthoz tartozó Halms – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Matthew Shen, a Halms Hungary Kft. anyavállalatának elnöke hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A cég alumínium öntvényeket és megmunkált alkatrészeket gyárt majd olyan vezető autómárkák számára, mint a Volvo vagy a Tesla. A 200 millió euró összértékű beruházás a következő két évben 300 új munkahelyet teremt Miskolcon, melyet elsősorban fémipari múltja és kiváló egyeteme miatt választott a cég.
2025. 06. 02. 16:30
Megosztás:

A Sanofi több mint 9 milliárd dollárért megvesz egy amerikai gyógyszergyártót

A Sanofi francia gyógyszeripari vállalat több mint 9 milliárd dollárért felvásárolja a ritka autoimmun betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek amerikai fejlesztőjét, a Blueprint Medicines biofarmakológiai vállalatot - áll a Sanofi honlapján.
2025. 06. 02. 15:30
Megosztás:

Fokozódnak az online csalások – Ne dőljön be a megtévesztésnek!

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) ismételt figyelemfelhívást intéz a fogyasztók felé az online csalások, kibertámadások megnövekedett száma miatt.
2025. 06. 02. 15:00
Megosztás:

14 százalékot meghaladó növekedés májusban az autópiacon

A Carinfo adatai alapján – az áprilisi jelentős növekedés után – 2025 májusában ismét nőtt a forgalomba helyezett személygépjárművek száma. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője elmondta, mi állhat a folyamatosan növekvő tendenciák hátterében.
2025. 06. 02. 14:30
Megosztás:

Inflációs harc az Unió és az USA között

Bár az amerikai inflációs adatok is jók lettek (hiszen az áprilisi PCE index 2,3-ról 2,1 százalékra csökkent a várt 2,2 helyett), de az EU-ban még inkább csökkenésre számíthatunk.
2025. 06. 02. 14:00
Megosztás:

Japánból érkezik a bitcoin-nagyágyú: a Metaplanet már 8 888 BTC-t birtokol

De vajon megéri ilyen magas Bitcoin árfolyamon vásárolni? Miközben a piac még csak ébredezik a nyári szezon elején, a japán Metaplanet újabb, közel 118 millió dolláros bitcoinvásárlással hívta fel magára a figyelmet. A befektetési társaság ezzel már közel 9 000 BTC-t birtokol, és lassan a „japán MicroStrategyként” emlegetik. De vajon valóban ez a stratégia jelenti a jövőt a vállalati kriptokincstárak számára?
2025. 06. 02. 13:30
Megosztás:

Az OTP vezetésével a bankok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kamatplafon miatt

Az OTP más bankokkal együtt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a kamatplafon rendeletet ellen.
2025. 06. 02. 13:00
Megosztás:

Kínában felpörgött a gazdaság

Kínában gyorsult a gazdasági aktivitás növekedése májusban az ország statisztikai hivatalának hétvégén ismertetett adatai szerint.
2025. 06. 02. 12:30
Megosztás:

EURÓ / Forint árfolyam: nem változtatott a Moody’s, pénteken jön a Fitch

A hazai devizapiacon érdemi elmozdulás nélkül zajlott le a pénteki nap, 403-404 között lavírozott a forint az euró ellenében.
2025. 06. 02. 12:00
Megosztás:

Vegyesen zárták a pénteki kereskedést a vezető Wall Street-i indexek

Csökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai részvénypiacokon azt követően, hogy Donald Trump a vámmegállapodás megszegésével vádolta Kínát.
2025. 06. 02. 11:30
Megosztás: