Mi lesz a sok otthon rejtegetett készpénzzel, ha államcsőd lenne?

Mi történne államcsőd esetén?

Ha Magyarország államcsődöt szenvedne el, az ilyenkor életbe lépő intézkedések és folyamatok attól függnének, milyen eredményre jutnak a kormány és a hitelezők közötti tárgyalások, valamint milyen politikai döntések születnek a válság kezelésére. Az ilyen helyzetek kezelése országonként eltérő lehet, és nagyban függ az adott ország jogi, gazdasági és politikai helyzetétől.

Általában államcsőd esetén tárgyalások kezdődnek az adós állam és a hitelezők között, hogy rendezni lehessen a tartozásokat. Ezek a megbeszélések általában az adósság újrastrukturálására, csökkentésére vagy más, a fizetőképesség helyreállítására és a gazdasági stabilitás elérésére irányuló megoldásokra összpontosítanak.

Ami a készpénzt illeti, államcsőd esetén várhatóan rendkívüli gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hoznának, például bankok ideiglenes zárva tartását, tőkekorlátozások bevezetését vagy a valuta hozzáférésének korlátozását. Ezekkel az intézkedésekkel a pénzügyi rendszer megvédése és a stabilitás visszaállítása lenne a cél.

Fontos hangsúlyozni, hogy az államcsőd jelentősen érintené az ország gazdaságát és a mindennapi életet. A megtakarítások, beleértve a készpénzt is, veszthetnek az értékükből, és a gazdasági nehézségek következtében korlátozódhat a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása és a készpénz felhasználása.

Mivel az államcsőd minden országban egyedi tényezőktől függ, a meghozandó intézkedések és azok hatásai előrejelzéséhez szakértelem szükséges.

Amennyiben valódi államcsőd fenyegetné Magyarországot, célszerű figyelemmel követni a híreket, valamint tájékozódni pénzügyi és gazdasági szakértők, illetve kormányzati intézmények nyilatkozataiból.

Államcsőd tapasztalatok a múltból

Az elmúlt időszakban több esetben is szembesülhettünk az államcsőd jelenségével világszerte. Európában az utóbbi két évtized során számos országban bekövetkezett államcsőd különféle okok miatt.

2008-ban Izlandon például egy állami bankfelvásárlási manőver vezetett fizetésképtelenséghez, míg Görögországban 2015-ben hosszú távú fiskális válság okozott csődöt, amelyet nem tudtak megfelelően kezelni.

Ukrajna is bejelentette a csődöt ugyanebben az évben.

Oroszországban 2022-ben technikai államcsőd következett be, mivel bár rendelkeztek pénzzel és szándékuk volt a fizetésre, a háborús szankciók technikailag lehetetlenné tették azt. Az infláció felszabadulása, a forint gyengülése és az energiaválság hatására felmerült a kérdés, hogy Magyarországon is számíthatunk-e államcsődre.

Mikor beszélhetnénk államcsődről?

Államcsőd akkor következhet be, amikor az állam kiadásai jóval meghaladják a bevételeit, és a hiányt állampapírokból történő hitelekkel finanszírozza, de nem képes azokat visszafizetni.

Ez a helyzet általában a rossz fiskális politika eredménye. Jelenleg azt látjuk, hogy a költségvetési politika változást mutat 2022 júliusa óta, amint azt a Portfolio elemzése is megállapítja.

Míg az év első felében a fókusz a lakossági kifizetéseken volt (adó-visszatérítés, teljes 13. havi nyugdíj, adómentesség stb.), most más célok finanszírozása került előtérbe (például rendkívüli gázbeszerzés), és olyan intézkedések születtek, amelyek hátrányosak a lakosságra nézve (rezsiemelés, kata-szigorítás stb.).

Ezek az intézkedések kevés enyhülést jelentenek a válsághelyzetben, és az energiaválság hatása csak akkor fogja igazán érzékelhetővé tenni magát az államháztartásban, amikor az év vége felé ki kell egyenlíteni a rezsicsökkentés következményeit. Az elemzők a gazdasági növekedés lassulását jósolják.

Az S&P már figyelmeztette Magyarországot a fiskális politika következetességének gyengülésére, ami kedvezőtlen hatással lehet a magyar adósbesorolásra. Fontos megjegyezni azonban, hogy az S&P Global Ratings a nemzetközi hitelminősítők közül egyedüliként állítja negatív kilátással a magyar államadósság-besorolást, míg a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings stabil kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatokra.

Az infláció, a gyenge forint és a magas államháztartási hiány önmagukban nem vezetnek feltétlenül államcsődhöz. Azonban érzékelhető, hogy az állam már nem hagyja, hogy a helyzet rosszabbodjon, és további fékezési lehetőségek is vannak (főként megszorítások), hogy elkerüljük a szerencsétlenséget.

Mi történik államcsőd esetén?

Amikor egy állam fizetésképtelenné válik, az jelentős negatív hatással van mind a lakosságra, mind a befektetőkre. Gyakran tapasztalható az állami valuta elértéktelenedése, az infláció növekedése és a munkanélküliség emelkedése.

A recesszióból való kilábaláshoz általában szükséges szigorú megszorító intézkedések sorozata, ami a lakosság életszínvonalának csökkenésével jár. Azonban minden államcsőd más, nincs általános forgatókönyv.

A megtakarítások általában nominális értéküket megtartják, vagyis 1 millió forint továbbra is 1 millió forint marad, azonban reálértékben sokat veszíthetnek az infláció miatt. Előfordulhat, hogy bizonyos időre korlátozzák a megtakarításokhoz való hozzáférést, vagy hogy az állam nem tudja fizetni a közszolgáltatásokért. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében egy felelős állam általában más megoldásokhoz folyamodik.

Egy ilyen megoldás lehet az adósságátstrukturálás a hitelezők felé. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy bankkal lehet tárgyalni, ha valaki nem tudja fizetni a hitelét, az állam is hasonló módon megpróbálhatja megállapodni a hitelezőkkel. Az ilyen megállapodások általában kedvezőtlen feltételeket eredményeznek.

A recesszió, az életszínvonal csökkenése és a csőd kezelésére hozott megszorító intézkedések következményeként növekszik a lakosság elégedetlensége, ami tüntetésekhez, sztrájkokhoz vezethet, és politikai instabilitást okozhat az államban. Azonban ahogy az elmúlt évek tapasztalatai is mutatják, az államcsőd nem jelenti a világ végét. Izland, Görögország és Ukrajna is fizetésképtelenné vált az elmúlt két évtizedben, mégis sikerült átvészelniük a válságot.

Milyen megtakarítás véd az államcsődtől?

Mivel az államcsőd különböző módon érinti a gazdaságot, nehéz megmondani, mely befektetések jelentenek biztos védelmet. A legjobb gyakorlat itt is az, hogy ne csak egyfajta befektetésben tartsuk a megtakarításainkat, hanem diverzifikáljunk, és többféle lehetőséget válasszunk, így rugalmasabbá válhatunk a válságokkal szemben.

Továbbá az is fontos szempont, hogy valaki csupán megőrizné-e a megtakarítások értékét, vagy hajlandó-e kockázatot vállalni a potenciális magas hozam érdekében. Hiperinfláció esetén is más befektetési lehetőségek lehetnek előnyösek, tehát nincs egyetlen biztos recept.

Ez egy kockázatos, de igazán érdekes befektetés, amiről ITT írtunk.