Hazánkban az aktuálisan elérhető statisztikai adatok szerint (a KSH 2022-es adatai alapján) 1.997.000 jogosult un. saját jogú nyugdíjas él, akik minden naptári hónapban rendszeresen számítnak az állami nyugdíjuk kifizetésére. A rutinosabb nyugdíjasok már jó előre tudják az adott évi kifizetési naptárat, jól ismerve azokat a havi időpontokat, hogy melyik hónapban melyik napon érkezik a kifizetés akár postán, akár banki átutalással. De mikor érkezik a 2023 évi május havi utalás? Írásunkban bemutatjuk röviden a magyar nyugdíjhelyzetet, valamint azt is, hogy mikorra várható pontosan a 2023 májusi nyugdíj utalása.

Minden ember életében fontos a nyugdíjba vonulás, hiszen az érintett személy életének aktív szakasza lezárul. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) a nyugdíj-ellátásban részesülők adatait egy – kilenc számjegyből álló – azonosító, az un. nyugdíj folyósítási törzsszám segítségével tartja nyilván. Amiről azonban a nyugdíjasok kevésbé, vagy épp egyáltalán nem tudnak az az, hogy kit illet meg a nyugdíj a nyugdíj-jogosult elhalálozása esetén?

Két egymáshoz nagyon hasonló fogalom okozhat galibát, ha nem vagyunk tisztában azok jelentésével. Hiszen az öregségi nyugdíj és az öregségi résznyugdíj nagyon nem ugyanaz! És miért is lényeges ez akár az Ön számára! Mert jelentős összegbeli különbségről lehet akár szó! Miben hasonlít, és miben különbözik egymástól az öregségi résznyugdíj, és az öregségi teljes nyugdíj? Az Adó.hu blogbejegyzése alapján ezt a fontos témát járunk most körbe cikkünkben, miközben néhány fontos adatot is mutatunk Önnek.

A magyar társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszer 1998-tól 2010-ig kétpilléres formában működött. A nyugdíjbiztosítási járulékbefizetések egyrészt a felosztó-kirovó elven működő állami pillérbe, másrészt pedig a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíj-pénztárakba kerültek. A magánnyugdíjpénztárak átalakítása (megszüntetése) 2011-ben komoly port kavart és heves érzelmeket váltott ki a médiában és az emberek között egyaránt. Ez az állami beavatkozás ugyanis sokakat igencsak kellemetlenül érintett, ráadásul az emberek magánnyugdíj takarékoskodásába vetett bizalmát is alapjaiban rendítette meg, mivel sokan féltek attól, hogy az önkéntes alapon fizetett megtakarításukat is elveheti az állam. Van értelme visszalépni a magánnyugdíjpénztárba, van rá mód? Erről írt részleteket blogbejegyzésében az ado.hu szakportál.

A mai 30-50 éves korosztályba tartozó emberek többsége jellemzően ma még aktív, dolgozik, és kevésbé gondolkodik azon, hogy mi lesz majd akkor, ha majd nyugdíjba vonul. E korosztályba tartozók szülei is általában élnek még, akik már jellenzően nyugdíjas éveikben járnak és az állami nyugdíjukból igyekeznek megélni, ráadásul egy 25%-os inflációs környezetben. Ez a jelenlegi helyzet. És ezt a helyzetet bonyolítja most meg az úgynevezett "szülőtartás", mely jogi fogalmat sokan nem is ismerik, pedig komoly társadalmi és pénzügyi veszélyt jelenthet sokak számára. Mi az a szülőtartás? A gyerektartartásról sokan hallottak már, most ismerkedjünk meg a szülőtartással kicsit, érdemes.

A nyugdíjkorhatár meghatározza, hogy mikor lehet jogosult valaki a nyugdíjra. Ez az összeg, amelyet a nyugdíjazottak havi rendszerességgel kapnak, jelentős szerepet játszik az életük anyagi biztonságának fenntartásában, különösen az idős korban, amikor az egészségügyi és a pénzügyi kockázatok megnövekednek.Hány évesen mehet ma a jogszabályok szerint öregségi nyugdíjba valaki Magyarországon jelenleg?

A hatályos törvényi szabályozás precízen meghatározza, hogy mik azok a helyzetek, mikor valakinek vissza kell fizetnie az állami nyugdíját. Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szabályozza többek között azt is, hogy mikor kell visszafizetni a kiutalt nyugdíjat. Mutatjuk a jogszabály pontos részleteit.

Méltányossági nyugdíj: hogyan működik? Milyen törvény áll a méltányossági nyugdíj 2023-as hátterében? A méltányossági nyugdíjak egyes szabályai is változtak 2023-ban, így érdemes figyelmi a jogszabályi módosításokat. Hiszen némi odafigyeléssel akár havi max. 8.000 Ft-ot is kérelmezhetünk méltányossági nyugdíjemelésként. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel? Ki igényelheti és mekkora nyugdíj esetén tudunk élni a lehetőséggel? Cikkünkben az ado.hu szakmai portál útmutatásai alapján részletesen körüljárjuk a témát.

Az özvegyi nyugdíj Magyarországon azoknak a házastársaknak jár, akiknek az egyik fél elhunyt, és a házasság időtartama alatt legalább egyikük ellátásra jogosult volt a társadalombiztosítási rendszerben. Az özvegyi nyugdíj a megmaradt házastársnak az elhunyt házastárs által a nyugdíjbiztosításba befizetett járulékokból számított összeg, amely az elhunyt házastárs halálát követően a megmaradt házastárs számára folyósításra kerül. Kinek jár az özvegyi nyugdíj és meddig folyósítják az özvegyi nyugdíjat a hatályos szabályozás szerint? A kérdésekre a választ az ado.hu szakmai portál blogbejegyzése alapján ismerjük meg.

A hozzátartozói nyugellátásokhoz, ezáltal az özvegyi nyugdíjhoz is jogosultsági előfeltétel, hogy az elhalálozott jogszerző nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékű szolgálati idővel rendelkezzen - olvashatjik az ado.hu szakportál blogbejegyzésében. De mi a különbség a házastárs és az élettárs esetében? Elmagyarázzuk!

A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából kifejezetten fontos szerepe van a szolgálati idő (meglévő évek) hosszának. A szolgálati idő szerzésére bizonyos esetekben megállapodás-kötéssel is van lehetőség, mutatjuk, hogyan.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a nyúlfarknyi jogszabályt, amelyben kihirdeti a nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen szorzószámot a tavalyi 17,5 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés alapján – írja a Bank360.hu.  

Hogy alakul a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjellátása a több gyermekes nők számára? Miért lényeges, hogy tisztában legyünk ezen nyugdíj-típus esetén azzal, hogy a szolgálati idő és a jogosultsági idő két különböző fogalmat takar? Biszonyos számú gyermek esetén, milyen kedvezmény jár a hölgyek részére? A témát az ado.hu szakmai portál blogbejegyzése alapján jártuk körbe alaposan.

Hazánkban jelenleg a lakosság közel egyötöde nyugdíjas, így minden ötödik ember az állami nyugdíjából igyekszik megélni a jelenlegi nagyon magas, 25,4%-os infláció mellett. Mekkora különbségek vannak az egyes vármegyék nyugdíj összegei között? Hány nyugdíjas van ma Magyarországon és melyik vármegyében a legmagasabb a nyugdíj összege?

A szolgálati idő hosszáról hivatalból adategyeztetéést indít a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel. A nyugdíjbiztosító elküldött adatsorára reagálva észrevételt lehet tenni, amit vizsgálat követhet - olvashatjuk az ado.hu szakmai portál blogjában.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény) lehetővé teszi, hogy a nők 40 év jogosultsági idő birtokában, életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjat kapjanak. A 40 év jogosultsági idő mellett az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapításra kerül, a nő biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (tehát nem állhat fenn munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, stb.). Tehát, ha egy nő például 1960-ban született és 16 éves korától folyamatosan dolgozik, akár 56 éves korában (2016-ban) jogosult lehet öregségi nyugdíjra, annak ellenére, hogy születési ideje alapján 65 év lenne esetében a nyugdíjkorhatár (2025-ben töltené be ezt a kort).

Az 1970 után születetteknek lélekben már készülniük kell az olyan egyensúlyjavító intézkedésekre, mint a nyugdíjkorhatár további emelése, sőt, akár a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási módszer szigorítása. Miért súlyos a gond és mire kell számítani?

Mi az a méltányossági nyugdíj, mit kell tudni róla? Pontosan mi áll a méltányossági nyugdíj 2023-as jogszabályi hátterében? Mint általában a jogszabályok, a méltányossági nyugdíjak egyes szabályai is változtak 2023-ban. Érdemes ismerni a pontos szabályokat, mert akár havi max. 8.000 Ft-ot is kérelmezhetünk méltányossági emelésként. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel? Ki igényelheti és mekkora nyugdíj esetén tudunk élni a lehetőséggel? Cikkünkben az ado.hu szakmai portál útmutatásai alapján részletesen körüljárjuk a témát.

A mai 30-50 éves korosztályba tartozó emberek többsége jellemzően ma még aktív, dolgozik, és kevésbé gondolkodik azon, hogy mi lesz majd akkor, ha majd nyugdíjba vonul. E korosztályba tartozók szülei is általában élnek még, akik már jellenzően nyugdíjas éveikben járnak és az állami nyugdíjukból igyekeznek megélni, ráadásul egy 25%-os inflációs környezetben. Ez a jelenlegi helyzet. És ezt a helyzetet bonyolítja most meg az úgynevezett "szülőtartás", mely jogi fogalmat sokan nem is ismerik, pedig komoly társadalmi és pénzügyi veszélyt jelenthet sokak számára. Mi az a szülőtartás? A gyerektartartásról sokan hallottak már, most ismerkedjünk meg a szülőtartással kicsit, érdemes.

A bankok 100 ezer forinttól, más pénzügyi szolgáltatók ennél kisebb összegű nyugdíjra is nyújtanak már személyi kölcsönt. Vannak olyan pénzintézetek, ahol az igénylők harmada nyugdíjas, akik főként lakásfelújításra vagy orvosi kezelésre fordítják a felvett hitelt. Most 170 ezer forintos nyugdíjjal kétmilliós kölcsönt négy évre legalább havi 57 ezer forintos törlesztővel lehet felvenni.