Őriznek és vétenek?
Egyre több cég szembesül azzal, hogy az adóhatóságtól vagy a sajtóból értesül őrző-védő tevékenységet ellátó üzleti partnere adóelkerüléséről. Ez kettős nyomást jelent: miközben egyrészről biztosítani kell a zavartalan üzleti működést, másrészről eleget kell tenni az adóhatóság elvárásának, azaz mielőbb meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot az adóelkerüléssel érintett vállalkozásokkal.
„Noha sok esetben évekre visszanyúló, jó üzleti kapcsolatról van szó, érdemes ennek ellenére is mihamarabb tisztázni az üzleti partner körül felmerülő gyanús körülményeket, különben igen komoly negatív adókövetkezményekkel szembesülhetünk” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának vezetője.
Akár követelésfoglalásról, akár zár alá vétel elrendeléséről van szó, akár más módon szerzünk tudomást arról, hogy az üzleti partnerünk adóelkerülésben lehet érintett, érdemes mielőbb lépni és adott esetben megszakítani az üzleti kapcsolatot. Ellenkező esetben az adóhatóság megtagadhatja az üzleti partnertől befogadott számlákon áthárított áfa levonását, kifejezetten akkor, ha azt állapítja meg, hogy tudomásunk lehetett volna az üzleti partner adóelkerülési manővereiről.
Őrző-védő szolgáltatások igénybevétele esetében még az sem kizárt, hogy olyan esetben, ha az őröket foglalkoztató cég nem tesz eleget az őrök munkáltatásával kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettségének, úgy az adóhatóság ezeket is az őrzési szolgáltatást megrendelő félnél próbálja meg behajtani.
A hasonló kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében ésszerű mélységű ellenőrzést célszerű lefolytatni az üzleti partnereknél az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve annak fennállása alatt. Ennek elvárt mértéke a körülményektől függ. Egy frissen alakult vagy adókijátszással fertőzött területen aktív üzleti partner esetében szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Ezzel szemben egy régóta működő és rendezett költségvetési kapcsolatokkal rendelkező partner esetén enyhébb lehet az ellenőrzés.
Az őrző-védő cégek esetében ugyanakkor az adóhatóság több ok miatt is szigorúbb ellenőrzést vár el. Egyfelől, ezen a területen átlag feletti az adóelkerülés kockázata. Másfelől, más ágazatokkal összehasonlítva ezen a téren kedvezőbbek az ellenőrzési lehetőségek: egy őrző-védő szolgáltatással megbízott cég kizárólag akkor vonhat be alvállalkozót az őrzési feladatok teljesítésbe, ha ezt a megrendelő külön engedélyezi számára, és végelláthatatlan alvállalkozói láncok sem alakulhatnak ki az ágazati szabályok miatt, amelyek rögzítik, hogy legfeljebb egy alvállalkozói szint bevonására van lehetőség.
„Őrzés-védési szolgáltatás igénybe vétele előtt ma már egyszerűen leellenőrizhető, hogy a kiválasztott őrző-védő cégnek hány bejelentett munkavállalója van, vagyis rendelkezik-e a feladat ellátásához szükséges humán erőforrással” – teszi hozzá dr. Harcos Mihály. Ha például az látszik, hogy egy 10 főt igénylő őrző-védő szolgáltatást a cég két bejelentett munkavállalóval lát el, máris célszerű tovább vizsgálódni, hogy ki fogja valójában ellátni a feladatokat.
Hasonló a helyzet a túlzott olcsósággal: ha az őrzés-védési szolgáltatás ára túl alacsony, úgy az adóhatóság szerint gyanakodni kell arra, hogy az őrző-védő cég esetleg azért képes alacsony áron kínálni a szolgáltatását, mert nem tesz eleget az adókötelezettségeinek. Mindezek alapján az őrzés-védési szolgáltatások igénybevételénél megéri az óvatosság, mert adott esetben a drágább, de megbízhatóan működő szolgáltató választása jelentős kockázatoktól kímélheti meg a megrendelőt.
