Romba döntheti-e a költségvetést az új lakásprogram?
Az első lakásvásárlóknak kíván segíteni a kormány azzal, hogy maximum 50 millió forint hitelig, s minimum 10 százalékos önerővel, 3 százalékos kamatozású hitelt tesz elérhetővé. Kérdés, hogy ez okoz-e majd akkora perpatvart, mint a 2002-es választási évben elszabadult támogatott lakáshitelezés, amelynek aztán meglett a böjtje, az azt kiváltó devizahitelezésen keresztül.
Első ránézésre nagyon sokan élhetnek ezzel a lehetőséggel. Valószínűleg az 50-60 millió forintos ársávba eső lakások lesznek az elsődleges célpontok, amelyek eddig is a legkeresettebb kategóriát jelentették a piacon, s ezáltal így a legdrágábbaknak tekinthetők, legalábbis négyzetméter ár tekintetében.
Szóval ez lehet az egyik faktor, amely esetleg eltántoríthatja a vevőket. Ugyanakkor a legutóbbi statisztikák szerint a magyarok cirka 90 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, vagyis a szóba jövő vásárlók a lakosság maradék 10 százalékából kerülhetnek ki.
A havi nettó átlagjövedelem itthon 487 ezer forint volt áprilisban, azaz az 50 százalékos adósságfék szabály szerint a havi törlesztőrészlet egyedülálló személy esetében 243 ezer forint lehet, miközben 50 millió forint törlesztője 25 évvel és 3 százalékos kamattal 237 ezer forint.
Ha a 7,1 százalékos jellemző piaci kamattal számolunk, akkor ez a kamattámogatás havonta a költségvetésnek mintegy 120 ezer forintjába kerül hitelenként. Ugyanakkor a fenti megfontolásokat figyelembe véve az új hitelt igénybe vevők száma 100-200 ezer főre rúghat, akik fokozatosan vehetik fel a hitelt az elkövetkező néhány év során.
Ugyan a kormány 15-25 millió forint támogatásról beszél hitelenként, de a fenti paraméterek mellett ez a mi számításunkban akár a 36 millió forintot is elérheti, nominális értéken. Szóval valószínűleg további áremelkedést fog indukálni a kisebb és közepes lakások piacán, ami viszont visszacsatolást okozhat, s fékezheti a hitelfelvételt.
Mindenesetre 100 ezer hitelfelvevő esetén a fenti számítás 144 milliárd forint éves támogatást, költségvetési kiadást jelent a maximális 50 milliós hitelfelvétellel számolva. Ez összecseng a mai kormányinfón elhangzott számokkal. (2025-2026-ban kisebb, majd magasabb 150 milliárd forint körüli kiadás.)
Okozhat-e ez hasonló galibát, mint a 20 évvel ezelőtti lakástámogatás, lakáshitelek elszabadulása? Valószínűleg nem. Ugyanis a 150 milliárd forint a GDP-nek mintegy 0,2 százaléka. Azaz önmagában nem egy nagy tétel. Kérdés, hogy növekedhet-e. Elvileg, ha 25 éves fix kamattal valósul meg a konstrukció, akkor a jövőbeli kamatváltozások nem fogják érinteni a kamatterheket, azaz nem fog hasonló (költségvetési) probléma előfordulni, mint a 2000-es évek első évtizedében.
Hogyan hat ez a bankokra, az OTP-re? Az OTP nyeresége már 1000 Mrd forint fölött jár. A program által generált valamiféle élénkülés pozitív lehet a lakossági jelzáloghitelezés tekintetében, de a pozitív hatás néhányszor 10 milliárd forintra rúghat, azaz az OTP profitját néhány százalékos értékben módosíthatja a pozitív irányba. Ez pedig az árfolyamra vetítve a napi volatilitási tartomány kategóriába esik. (forrás: ERSTE)
