Stabil növekedéssel zárt a tavalyi év, de érik a fordulat az ingatlanpiacon
A tavalyi év minden szempontból túlszárnyalta az előzetes várakozásokat, hiszen a forgalom bővülése mellett dinamikus áremelkedés jellemezte 2021-et, derül ki a KSH és az MNB legfrissebb, 2021. IV. negyedévét is feldolgozó lakásárindexeiből. Fontos megjegyezni, hogy a két árindex az eltérő módszertan miatt különbözik egymástól és a közölt statisztikák egyelőre előzetesek, az újabb forgalmi adatok feldolgozásával változhatnak. A KSH adatai alapján 2021 teljes évben az adásvételek száma 19 százalékkal növekedett a 2020-as, hasonló feldolgozottsághoz képest, ami a 2018-as forgalmi csúcstól még elmarad, de a járványidőszakot megelőző, 2019-es év adatait már közel 4 százalékkal meghaladja. Éves szinten 2021-ben a használt lakások forgalma 18 százalékkal növekedett, míg az új lakásokból 32 százalékkal többet adtak el.
„A megszokottnál korábban és nagyobb lendülettel éledt tavaly az ingatlanpiac, amiben meghatározó szerepe volt a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatásoknak. A forgalom és áremelkedés szempontjából kifejezetten erős első és második negyedév után a harmadik negyedévben már érezhetőek voltak a romló kamatkörnyezet jelei, majd az év végéhez közeledve a Zöld Otthon program elindulása adott újabb lökést, ami viszont csak az újépítések egy bizonyos szegmensét érintette, így hatása az összforgalomban kevésbé érhető tetten” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
2020-hoz képest nem csak a forgalom bővült, de az új és használt ingatlanok árváltozása is ismét együtt mozgott a tavalyi évben. A változó intenzitású, de folyamatos emelkedés hatására év végére a használt lakások ára 21 százalékkal, míg az újépítéseké 22 százalékkal volt magasabb 2020. IV. negyedévének szintjénél. Ez a használt lakások esetében a KSH által eddig regisztrált legmagasabb éves áremelkedés, az új lakások esetében pedig mindössze 1 százalékponttal marad el a 2017-es rekordtól. Európai összehasonlításban, a 2015. évi bázison az Eurostat módszertana szerint számított összevont lakásárindex Magyarország esetében 2021. IV. negyedévében meghaladta a 216 százalékot, ami a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. Ugyanakkor hasonló, 200,6 százalékos lakásárindex jellemezte Csehországot is, ahol éves szinten a legnagyobb arányú, 26 százalékos áremelkedést regisztrálták.
A KSH adatai alapján a használt lakások esetében 2021-ben minden magyarországi településkategóriában növekedett a forgalom, azonban a községek korábban dinamikus bővülése valamelyest lelassult és a városok üteménél alacsonyabb mértékben nőtt a tranzakciószám. A leglátványosabb növekedést Budapesten regisztrálták, ahol a forgalom éves szinten 17 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket, igaz, hogy a 2015-ös csúcshoz képest a lemaradás, azonos feldolgozottság mellett, még mindig 39 százalékos.
Az előzetes adatok alapján a legnagyobb mértékű drágulás a főváros agglomerációjában ment végbe, ahol a használt lakások átlagos ára 31 százalékkal növekedett 2020-hoz képest. Az árváltozást ingatlantípus szerint vizsgálva elmondható, hogy a többlakásos épületeknél nagyobb arányban növekedett a családi házak átlagára, Pest megyében elérve a 41 százalékot.
Az új lakások átlagos ára országosan 44,6 millió, míg a fővárosban 53 millió forint volt, az adásvételek legnagyobb arányban továbbra is Budapesten realizálódtak, míg a megyeszékhelyeken értékesítették az újépítésű lakások közel negyedét.
A lakóingatlanok regionális szintű árváltozásába az MNB árindexe enged betekintést. A friss statisztika alapján, 2020. IV. negyedévéhez képest éves szinten, Budapesten 11,3, a községekben 22,3 százalékos, a vidéki városokban pedig ennél is magasabb, 25 százalékos nominális (inflációval nem korrigált) drágulást regisztráltak. A városok tekintetében éves szinten változó mértékű, de minden régióban pozitív irányú volt az árváltozás (Közép-Magyarország 36,9%, Észak-Magyarország 24%, Észak-Alföld 25,6%, Dél-Alföld 23,9%, Dél-Dunántúl 24%, Közép-Dunántúl 24,6%, Nyugat-Dunántúl 19,1%).
„Többek között a kibővített otthonteremtési támogatások, majd a kivitelezési költségek drasztikus növekedése is hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus okozta 2020-as lassulás után a 2021-es árindexek gyorsan kilőjenek. Ugyanakkor már a forgalom és az árváltozás éven belüli alakulásán is nyomon követhető volt az, ahogy a piac a külső tényezőkre reagált. Éppen ezért, amennyiben a jelenlegi romló környezet – az emelkedő infláció, dráguló hitelek, energia- és építőanyagárak növekedése, a kivezetésre kerülő támogatások, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, valamint az EU-s források miatti bizonytalanság – változatlan marad, vagy esetleg tovább mélyül, úgy a kereslet fokozatos csökkenését és ezzel az áremelkedés ütemének inflációtól elmaradó mértékűre lassulását feltételezhetjük akár már az idei második félévtől, de nagyobb valószínűséggel 2023-tól” – foglalta össze várakozásait Valkó Dávid.
