Százkilencvenhatezer agrárgazdaság működik Magyarországon

Ez európai szinten nem egyedülálló, ugyanis az unió tagállamaiban folyamatosan csökken az agrárgazdaságok száma. Ráadásul Magyarország esetében ennek a folyamatnak a hátterében áll még a birtokszerkezet átalakulása is - tette hozzá Tóth Péter az Agrárium 2023 című, május 15. és július 15. között zajlott, gazdaságszerkezeti összeírás előzetes eredményeit ismertetve.

Közölte, hogy az egy hektár alatti gazdaságok száma a felére csökkent az elmúlt három év alatt. Ugyanebben az időszakban mintegy húsz százalékkal apadt az ezer hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma is.

A gazdálkodók döntéseinek segítésére és a szakpolitikai döntések megalapozására szolgáló felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a növénytermesztők aránya folyamatosan emelkedik, idén elérte a hetvenhárom százalékot, miközben az állattartók aránya tizennégy százalékra csökkent.

Tóth Péter jelezte, Magyarország mellett Bulgáriában és Romániában is a növénytermesztők, míg Hollandiában, Luxemburgban és Írországban az állattartó gazdaságok vannak túlsúlyban.

Az Agrárium 2023. című összeírás arra is rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt években a növénytermesztőknek egyebek mellett a magas energiaárak és a tavalyi aszály, az állattartóknak pedig az állatbetegségek kezelése és a magas takarmányköltségek okoztak nehézséget.

Tóth Péter kiemelte, az elmúlt három évben az agrárgazdaságot irányítók között harminchét százalékra emelkedett a hatvanöt év felettiek aránya, ami rendkívül magas. Ugyanakkor a negyven év alatti gazdák aránya - 2020-hoz hasonlóan - tíz százalékon maradt.

A KSH osztály- és projektvezetője pozitívumként említette, hogy folyamatosan emelkedik a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, ami idén már elérte a harmincnégy százalékot. A gazdák tizenegy százaléka pedig felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatára hagyatkozó - mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező - gazdák aránya pedig a 2010-ben mért nyolcvan százalékról idén ötvenöt százalékra csökkent.

Az érintettek jövőbeni terveiből kiderült, hogy minden negyedik gazdálkodó még legalább tíz évig vezetni fogja gazdaságát. Minden nyolcadik megkérdezett viszont már csak maximum öt évre tervez.

Tóth Péter elmondta, az ország területének ötvenöt százaléka mezőgazdasági terület, ami kiemelkedő arány az uniós tagállamok között. Továbbra is a szántók adják a mezőgazdasági területek nyolcvankét százalékát, a gyep pedig a tizenhat százalékát.

Arra is kitért, hogy zöldségféléket nagyjából nyolcvanezer hektáron termesztenek, gyümölcsös pedig nyolcvanháromezer hektáron van.

Az összeírásnál azt is megállapították, hogy idősödnek a gyümölcs ültetvények, így azokon nehéz hatékony gazdálkodást folytatni. Példaként említette, hogy az alma ültetvények ötvenhárom százaléka tizenöt évesnél idősebb.

Tóth Péter szólt arról is, hogy 2020. óta csökken a szarvasmarha állomány, amely idén nyolcszázhetvenhatezer állatból áll. A sertés állomány idén június elsején 2,6 millió volt, ez a létszám huszonötezer vállalkozásra oszlik meg. A baromfik száma meghaladta a harmincnégymilliót, míg a juhok száma kilencszázhuszonkétezer volt az összeíráskor. A szarvasmarhák közel hatvan, a sertések csaknem nyolcvanhárom százalékát gazdasági szervezetekben tartják, míg a juh állomány jelentős része egyéni gazdaságokban található.