Oszkó: még mindig napi politikai igények szerint alakul a gazdaságpolitika
A Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke úgy fogalmazott: nem igaz az a megkülönböztetés, hogy az elmúlt 23 év során ortodox és unortodox gazdaságpolitika volt. Az ezredfordulóig ugyan elvégeztek egyfajta átalakítási munkát, de azt követően "össze-vissza rángatott" gazdaságpolitika volt, amit az elmúlt három évben "gyorsított felvételben láthattunk" - tette hozzá. Kifejtette: a 2000-es évek a választási versenyről, az osztogatásról szóltak, hiszen ekkor átgondolatlan módon, célzottság nélkül hajtottak végre lakossági jóléti intézkedéseket. Példaként említette az áfa 2006-os csökkentését, illetve a közszférában 2002-ben végrehajtott differenciálatlan béremeléseket.
A politikai döntéshozók akkor azzal nyugtatgatták magukat, hogy a fogyasztás emelkedésre révén javul a gazdaság helyzete, de a hazai vállalatok ekkor nem voltak versenyképesek, így nem tudtak nyerni a nagyobb lakossági fogyasztásból - mondta, hozzátéve, hogy ez ahhoz vezetett, hogy nőtt az import és jelentősen megugrott a folyó fizetési mérleg hiánya.
Oszkó Péter szerint nem különbözik a korábbitól az új kurzus gazdaságpolitikája sem. A korábbi kormányok az EU integrációt használták fel ürügyként, míg a mostani kormány ennek pont az ellenkezőjét használja ki, "ostorozza" a bankokat, és a multinacionális vállalatokat.
Ezek nem dogmatikus, vagy ortodox lépések, hanem inkompetens, mulasztásokkal tarkított gazdaságpolitika - mondta. Oszkó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a politikai szereplők jellemzően azzal mentik fel magukat, hogy ezek a rossz politikák azok, amelyek a választók számára eladhatóak. Ezért új kiegyezésre lenne szükség, amely elveti ezeket az eszközöket - fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika sosem készülhet laboratóriumban. Mint mondta, számolni kell a politikai valósággal annak érdekében, hogy megfelelő támogatottsággal lehessen megvalósítani a politikai intézkedéseket. Mindenkinek a saját kommunikációs eszközeivel kell segítenie, hogy a társadalom megértse az elmúlt 23 év tapasztalatait - tette hozzá.
Scheiring Gábor (független) országgyűlési képviselő a nemzetközi szervezetek statisztikái alapján érvelt amellett, hogy az egyes államok fejlettségi szintje közötti különbségek elsősorban a humán tőke volumenével, illetve a kormányzat minőségével magyarázhatóak.
A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja kiemelte: a humántőke mértékét elsősorban az oktatási- az egészségügyi- illetve a szociális ellátórendszerek befolyásolják. Egy tanulmányt idézve leszögezte: amennyiben a magyar oktatási rendszert a finnországihoz sikerülne felzárkóztatni, akkor 2090-re a magyar bruttó hazai terméket hatszorosára lehetne növelni.
Scheiring Gábor előadásában rámutatott: az elmúlt években csökkent az oktatásra- illetve az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Hozzátette: a szegénységi küszöb alatt élők aránya Magyarországon 10 százalékponttal magasabb, mint a környező országokban.
Az országgyűlési képviselő is egy újfajta kiegyezés szükségességét hangsúlyozta. Egyrészt, a társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a politikusok felelősségteljesebb költségvetési politikát folytassanak. Másrészt, a gazdasági szereplők, így a munkáltatók és a munkavállalók között is megegyezés kell a közteherviselés átalakítása érdekében. Harmadrészt pedig nemzetközi szinten is kiegyezésre van szükség, amely Európában megszünteti a rövid távú személeten alapuló, ám hosszú távon nagy költségekkel bíró adóversenyt. (MTI)
