Magyar Telekom: mi lesz az osztalékkal?
117 millió forintos profitot vár a negyedik negyedévben intézményi fundamentális elemzőnk a Magyar Telekomtól. Ez jóval kedvezőbb, mint az egy éve realizált 40 milliárd forintos veszteség, ugyanakkor a bázist jelentős egyszeri tételek húzták le. 2011 év végén 31,4 milliárd forintos értékvesztést számolt el Macedóniában a cég, míg a hazai adótörvények változása miatt 15 milliárd forinttal több nyereségadót kellett fizetnie.
Akadnak azonban olyan szakértők is, akik veszteséges negyedévre számítanak, igaz, a Portfolio.hu által összegyűjtött várakozások mediánja szerint 1 milliárd forintos nyereségre lehet számítani. Egyelőre még nem mondható végelegesnek a konszenzus, csupán 6-7 elemző várakozását tükrözik a jelenlegi számok.
1,8 százalékkal magasabb árbevételt érhetett el a negyedik negyedévben a Magyar Telekom, mint egy évvel korábban, ami teljes mértékben a közel triplázódó energiaértékesítésnek tudható be. Eközben azonban a mobil és vezetékes bevételek tovább morzsolódtak.
Kedvezőtlenül alakultak a Magyar Telekom szempontjából a devizaárfolyamok, aminek következtében a macedón bevételek 12,8, míg a montenegrói értékesítés 7,9 százalékkal esett vissza az október-decemberi időszakban éves alapon. Jelentős mértékben emelkedtek a vállalat működési költségei. Az előző negyedévhez képest jelentős mértékben növekedett a személyi jellegű ráfordítások összege, ami az elbocsátásokkal hozható összefüggésbe. Éves alapon 62 százalékkal emelkedtek az extra adóterhek, ami a július elején bevezetett telefonadónak tudható be.
Ötödével eshet vissza az EBITDA, ami részben a szektort sújtó különadóknak a következménye. Célszerű az imént említett és más egyszeri terheknek a hatásától megtisztítani az EBITDA-t, így 7,3 százalékos zsugorodás látható, ami egybevág az elemzői konszenzussal. A jövedelmezőség romlása főként az alacsony profittartalmú energia kiskereskedelmi bevételek megugrásával áll összefüggésben.
Teljesítette a kitűzött célokat
Az éves árbevétel 1,2 százalékkal meghaladhatja a 2011-es értékesítést, ami így kedvezőbb lehet, mint a menedzsment által előrejelzett 0-2 százalékos csökkenés. Éves szinten 3,9 százalékkal eshet vissza előrejelzésünk szerint a Magyar Telekom tisztított EBITDA-ja, ez szintén kedvezőbb eredménynek számít, mint a vezetés által előrevetített 4-6 százalékos csökkenés. Ennek eléréséhez viszont egy 5,7 milliárd forintos macedón ingatlan tranzakcióra is szükség volt a harmadik negyedévben, enélkül nem sikerül volna teljesíteni a célt, mivel 6,3 százalékkal csökkent volna a tisztított EBITDA. Várakozásunk szerint 9,1 százalékkal elmaradhat a 2012-es éves EPS a Bloomberg konszenzusától. Számításaink szerint 37 forint lehet az egy részvényre jutó profit, szemben a 40,7 forintos konszenzussal.
Nagy kérdés az osztalék nagysága
Intézményi fundamentális elemzőnk egyre kevésbé bízik benne, hogy a Magyar Telekom a 2012-es eredménye után is 50 forintnyi osztalékot fizessen ki részvényenként a sokasodó kockázatok miatt. A telekomcég menedzsmentje a gyorsjelentés közzétételének napján állhat elő javaslatával. A konszenzus szerint marad az osztalék. A Bloombergen fellelhető legfrissebb előrejelzések többsége szerint a tavalyi év után még 50 forintos osztalékot fizethet ki részvényenként a Magyar Telekom.
Érvek az 50 forintos osztalék mellett
50 forint felett lehet a Magyar Telekom szabad pénzáramlása egy részvényre vetítve 2012-ben várakozásunk szerint, ami egybevág a menedzsment novemberi előrejelzésével. A 2010-ben bevezetett távközlési különadó ügyében már két kötelezettségszegési eljárás is folyik. Egy pozitív európai bírósági döntés értelmében mintegy 75 milliárd forint járna vissza a Magyar Telekomnak, ami egy részvényre vetítve 75 forintnak felel meg. Érdemes kiemelni, hogy a Magyar Telekom eladósodottsága is támogatja az osztalék szinten tartását. A harmadik negyedévben ugyanis 36,4 százalékra csökkent a ráta 39,3 százalékról, míg a társaság menedzsmentje célja, hogy a 30-40 százalékos sávban tartsa a mutatót.
Ellenérvek az 50 forintos osztalékfizetésre
A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék szeptemberi döntését, ami megsemmisítette a tavaly januárban kihirdetett 900 megahertzes frekvenciatender eredményét. A Magyar Telekom legutóbb 10,9 milliárd forintot fizetett egy 2 megahertzes sávért, azonban ha nagyobb 4G alapú lefedettséget akarna elérni, akkor jobban a zsebébe kellene nyúlnia a telekomcégnek. Ezen kívül a második félévben várható a 800 megahertzes frekvencia tender, ami szintén nagyobb kiadásokkal járhat. 200-300 milliárd forintos lyuk tátong az idei költségvetésben, amit a jövőben akár újabb adóemelésekkel toldozhat be a kormány. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint idén 3,4 százalékos deficit várható, míg a kormány továbbra is tartani szeretné a 3 százalék alatti hiányt.
