100 milliárd forint a mezőgazdaság digitalis átállásához

Dr. Milics Gábor, a 13. ECPA konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott. A tavalyi évben a világjárvány miatt a nemzetközi konferenciát nem rendezték meg, és a jelentkezés időszakában még tombolt a járvány, így elég bizonytalan volt a konferencia megszervezése. Ennek ellenére a konferencia-sorozat szervező bizottsága arra bátorított bennünket, hogy ne halasszuk el a konferenciát. Az elmúlt 2 évben megtanultuk, hogy hogyan lehet átállni az online térre, mégis rájöttünk arra, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Bár a bizonytalan utazási szabályok miatt a konferencián a személyes résztvevők száma sajnos alacsony maradt, mégis úgy gondolom, hogy az európai szintű esemény megszervezését sikeresen végrehajtottuk. Hálás vagyok a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a rendezvény megvalósuljon, és ezúton köszönöm meg a támogatást a szponzorainknak, akik fontosnak érezték, hogy támogassanak egy nemzetközi tudományos konferenciát.

Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár, Agrárminisztérium nyitóelőadásában elmondta, hogy egy gazdálkodó számára a legfontosabb célok: jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között és nem utolsó sorban kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. 

E célok elérésére ad számunkra eszközöket a digitális és precíziós technológia. „Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá.”

Nem véletlen, hogy a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak, szinte elsőként Európában és készül az élelmiszeriparé is. Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában. 

Az államtitkár hozzátette; kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét és újszerű tudását. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék. 

„Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni.”

Feldman Zsolt azzal zárta beszédét, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia sikere tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében európai agráriumra irányuló társadalmi elvárásokra is.

Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalom során kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, aktív szerepük van az innovációban. Ebben kiemelkedik a Széchenyi Egyetem, új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel. Mindezt annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. Kihasználják az egyetemen működő különböző tudományi szinergiákat, büszkék az évtizedes tudásukra. „A preciziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kienmelkedő fontossága van, örülünk, hogy egyeteműnk részt vehet e folyamatban.” – emelte ki Knáb Erzsébet.

„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások, azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett igazodni, alkalmazkodni! Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat.” kezdte előadását Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

Kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága  jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni akarjuk ezt a dinamizmust, vagy inkább fokozni, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz (1. népességnövekedés, 2. klímaváltozás, 3. termőföld és vízkészlet csökkenése, 4. a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése)

Jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel.

A 21. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság hat átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.

1. Agrárkutatás és felsőoktatás
2. A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés
3. Precíziós mezőgazdálkodás
4. Horizontális és Vertikális integráció erősítése
5. Földbirtokpolitikai kérdések megoldása
6. Mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikussan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35%-kal növelhető. A fent felsorolt, a szakpolitika zászlóshajóiként bemutatott hat terület erősítése elengedhetetlen.” – összegezte a szakértő.

Kovács Norbert, vezérigazgató, Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság.  A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Összetett munka zajlik Mezőhegyesen és ezt csak preciziós gazdálkodás mellett lehet végrehajtani.

Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijutttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.

Kovács Norbert hozzátette, hogy világszinten is élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy a 400 km magasságban található űrállomásból 4000-1000 nanométer közötti felvételeket képesek készíteni.

A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat.

A díjazottak Jakab István, MAGOSZ elnöke, Magyar Országgyűlés alelnöke, dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa.

Jakab István élete és munkája a MAGOSZ elnökeként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Jakab István személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, valamint a Stratégiai Kormány általi elfogadását. Részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált Stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában. Az ágazat meghatározó vezetőjeként közreműködésével megalapozta a gazdák figyelmének felkeltését.

„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adat alapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést, a környezet erőforrásainak felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az ésszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, fenntartása, hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon különböző termékeket, szolgáltatásokat előállítani.” – emelte ki a Jakab István.

Dr. Gál András Levente, mint a Digitális Jólét Program (a továbbiakban: DJP) szakmai vezetője 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (a továbbiakban: DAS) elkészítését és végrehajtását. A DAS-t az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, a DAS-t a Kormány 2019-ben fogadta el. A DAS elfogadását követően számos szakmai egyeztetés vezetett a stratégiában írt célok eléréséhez szükséges kormányzati források megszerzése érdekében. A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Tervet a Kormány 2020-ban fogadta el, amelynek végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik, a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben került sor a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítésére.

„Eddig a mezőgazdaság kétszereplős volt; ember, természet, paraszt, föld. A 21 században megjelent a 3. szereplő; a gép a precíziós mezőgazdaságban. Ma már egyre dinamikusabban változik a jogszabályi környezet, amihez alkalmazkodni kell.” – tette hozzá a szakértő.

Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa a vállalkozása 2003 januárja, a vállalkozás megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A vállalkozás jelenleg 434 ha területen folytat saját termelést, további 204 ha területet integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy 2003-ban, Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon. A Farkas Kft. szervezésében több szakmai találkozók kerül megrendezésre, amelyek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot. A vállalkozás részt vett és részt vesz több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez.

„Nagyon széles a digitalizáció, szeretném, ha nem csak a precíziós gazdálkodásra szűkítenénk le. Javaslom a gazdatársaimnak, hogy foglalkozzanak a gondolattal, mert ha mindenki alkalmazná, sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ráadásul fenntartható módon.”  – tette hozzá Farkas László.