1000 milliárd forint uniós vasútfejlesztési támogatást vár Magyarország
Mosóczi László, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) 10. nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciáján elmondta, a kormányzat általános stratégiai célja, hogy Magyarország 2030-ra egyike legyen annak az öt országnak, ahol jó élni, jó dolgozni, érdemes tanulni és a külföldiek számára is vonzó.
Hozzátette, akkor lehet mindezt elérni, ha az ország jelentős lépeket tesz a közlekedés, a fenntarthatóság, az innováció, a tudománypolitika, valamint a gazdaságstratégia és a szabályozás területén.
Mosóczi László elmondta, évente több mint 320 milliárd forintot fordít a kormány útfejlesztésekre és útkarbantartásokra költségvetési forrásból, amihez hozzá jön még az Európai Unió 40 százalékos támogatása.
Az államtitkár közölte: a kormány a közútfejlesztéssel el szeretné érni, hogy 2022-ben az ország bármely településéről 30 percen belül el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat, illetve azt, hogy a megyeszékhelyek bekapcsolódjanak a gyorsforgalmi hálózatba. Hozzátette, az idén átadják az M4-es út Budapest-Cegléd szakaszát, az M44-es autóút Tiszakürt-Kondoros szakaszát, az M2-es elkészül Vácig, és megépül a 21-es út hiányzó szakasza is Salgótarján irányába.
A vasúti fejlesztésekről elmondta, hogy a kisebb munkálatok mellett folyamatban van a Budapest-Pusztaszabolcs- Rákos-Hatvan vonal felújítása, és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közöttié is. Hozzátette, továbbra is fontos a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása, valamint tervezik az úgynevezett V4-es vasútfejlesztést is, ami a Budapest-Prága-Varsó vonalat érinti bécsi leágazással.
Pomázi Gyula, az ITM iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldására azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a kormánynak. Hozzátette, a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de csak akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt- és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb problémáit. A logisztikai szakma szereplői például úgy látják, az iparág versenyképességének növelése érdekében elsősorban a munkaerőhiányt kellene csökkenteni, illetve fejleszteni a szakképzést, és bővíteni az infrastrukturális beruházásokat - fűzte hozzá.
Pomázi Gyula kitért arra is, hogy Magyarország versenyképességének javításához növelni kell a magyar tulajdonú vállalatok hozzáadott értékét, amelyben fontos szerepet játszik a kis- és középvállalati (kkv) szektor. Hozzátette: 2018-ban 498 ezer működő vállalkozás volt Magyarországon és ezek 98 százaléka kkv.
A helyettes-államtitkár közölte, a kormány támogatja azt is, hogy a globális értékláncok magas hozzáadott értéket előállító tevékenységet hozzanak Magyarországra.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
