200 millió eurós EBRD hitelt kap a MOL
2009. 06. 17. 15:03
A dél-magyarországi stratégiai gáztározó építésének finanszírozására 200 millió eurós hitelt nyújt a Molnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A bank londoni székhelyén szerdán bejelentették: a nyolc évre szóló hitelt a Szőreg-1 mező föld alatti tározóvá alakításának befejezéséhez lehet felhasználni. Az ismertetés szerint a várhatóan 2010 januárjára elkészülő stratégiai földgáztározó létesítmény legalább 45 napi folyamatos gázellátást tesz lehetővé Magyarországon a 20 millió köbméteres napi csúcskapacitás kihasználásával is. Ez a magyar és a térségi gazdaságokat is ellenállóbbá teszi a gázimport-fennakadásokkal szemben - áll az EBRD szerdai londoni közleményében. Az EBRD szerint a Horvátországhoz, Szerbiához, Romániához és Bosznia-Hercegovinához közel lévő gáztározó létesítménynek a szélesebb közép-európai térségen belül is fontos szerepe lesz a földgázellátási hiányok kockázatának enyhítésében. Az energiasokkokkal szembeni stratégiai védelem mellett a beruházás 20 százalékkal növeli Magyarország kereskedelmi földgáztároló kapacitását is, és erősíti a versenyt a kereskedelmi gáztározó szektorban, amelyben jelenleg egyetlen piaci szereplő uralkodik - áll e szereplő megnevezése nélkül az EBRD szerdai londoni közleményében. Magyarországon jelenleg minden stratégiai gáztároló az E.ON-é. A bank felidézte, hogy több hasonló gáztározó beruházás finanszírozását fontolgatja, a működési területéhez tartozó országok ellátási biztonságának javítása végett. Az EBRD májusban már folyósított 70 millió eurót egy horvátországi tározó megvásárlásának finanszírozására. A szerdán bejelentett 200 millió eurós Mol-hitel az utóbbi időszak egyik legnagyobb EBRD-tranzakciója Magyarországon. A kelet-európai átalakulás segítésére 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet eddig összesen 1,9 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott magyarországi programokhoz. A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén a tervezett fokozatos visszavonulás helyett "drámaian növeli" tevékenységét a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
A bank londoni székhelyén szerdán bejelentették: a nyolc évre szóló hitelt a Szőreg-1 mező föld alatti tározóvá alakításának befejezéséhez lehet felhasználni. Az ismertetés szerint a várhatóan 2010 januárjára elkészülő stratégiai földgáztározó létesítmény legalább 45 napi folyamatos gázellátást tesz lehetővé Magyarországon a 20 millió köbméteres napi csúcskapacitás kihasználásával is. Ez a magyar és a térségi gazdaságokat is ellenállóbbá teszi a gázimport-fennakadásokkal szemben - áll az EBRD szerdai londoni közleményében. Az EBRD szerint a Horvátországhoz, Szerbiához, Romániához és Bosznia-Hercegovinához közel lévő gáztározó létesítménynek a szélesebb közép-európai térségen belül is fontos szerepe lesz a földgázellátási hiányok kockázatának enyhítésében. Az energiasokkokkal szembeni stratégiai védelem mellett a beruházás 20 százalékkal növeli Magyarország kereskedelmi földgáztároló kapacitását is, és erősíti a versenyt a kereskedelmi gáztározó szektorban, amelyben jelenleg egyetlen piaci szereplő uralkodik - áll e szereplő megnevezése nélkül az EBRD szerdai londoni közleményében. Magyarországon jelenleg minden stratégiai gáztároló az E.ON-é. A bank felidézte, hogy több hasonló gáztározó beruházás finanszírozását fontolgatja, a működési területéhez tartozó országok ellátási biztonságának javítása végett. Az EBRD májusban már folyósított 70 millió eurót egy horvátországi tározó megvásárlásának finanszírozására. A szerdán bejelentett 200 millió eurós Mol-hitel az utóbbi időszak egyik legnagyobb EBRD-tranzakciója Magyarországon. A kelet-európai átalakulás segítésére 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet eddig összesen 1,9 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott magyarországi programokhoz. A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén a tervezett fokozatos visszavonulás helyett "drámaian növeli" tevékenységét a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
Fordulat a hazai uborkapiacon
Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. Míg a konzervuborka termesztése csökken, addig a hajtatott kígyóuborka-ágazat látványos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) pénteken megjelent közös körképéből.
Közös kassza, közös jövő? Mit üzen a ciprusi alku az EU következő hétéves költségvetéséről?
Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló vita 2026 júniusában új szakaszba lépett. A ciprusi tanácsi elnökség 2026. június 11-én előterjesztette az első olyan átfogó tárgyalási keretet, az úgynevezett „nego(tiating) boxot”, amely már konkrét számokat is tartalmaz a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Ez önmagában is fontos fejlemény: a jövő hétéves keretét meghatározó költségvetési vitákban ugyanis eddig számos politikai nyilatkozatot hallhattunk, eddig azonban pénzügyi súlypontokról, elosztási arányokról és egyéb számszerű értékekről nem esett igazán szó. A ciprusi javaslat ezért semmi esetre sem a tárgyalások végét, hanem sokkal inkább azok valódi kezdetét jelzi.
Drótból van a kerítésed? Akkor komoly bajba kerülhetsz!
Sokan úgy gondolják, hogy egy egyszerű drótkerítés tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megvédje az otthonukat a kíváncsi tekintetektől vagy az illetéktelen behatolóktól. Az alacsony ár és a gyors telepítés miatt rengeteg családi ház, nyaraló és telek körül találkozhatunk ilyen megoldással.
Elfogadták a törvényt! Nyugdíj emelés szabályai évről-évre
Sok nyugdíjas nem tudja pontosan, hogyan emelik a nyugdíjakat, és mikor járhat pluszpénz az év végén. Pedig előfordulhat, hogy az infláció magasabb lesz a vártnál, ilyenkor pedig kiegészítő emelés vagy egyösszegű kifizetés érkezhet. Nézzük meg egyszerűen, közérthetően, mit mond a törvény, és mire számíthatnak a nyugdíjasok!
Az uniós források reményt adnak, az építőipar még várja a fordulatot
Az építőipar tavaszi adatai továbbra sem mutatnak egyértelmű élénkülést. Miközben az uniós forrásokról született megállapodás új beruházások előtt nyithatja meg az utat, a megrendelések csökkenése, a vállalkozások számának fogyása és a magas megszűnési arány alapján az ágazat rövid távon továbbra is nehéz környezetben működik.
Megválasztotta az új jegybankelnököt a horvát parlament
A horvát parlament pénteken Ante Zigmant, a horvát pénzügyi felügyelet, a Hanfa igazgatótanácsának eddigi elnökét választotta meg a Horvát Nemzeti Bank (HNB) új elnökévé.
Erősödött a forint péntek estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Elkészült az első Magyar Senior Index: három külön világban él a munkavállaló, a HR és a cégvezetés
A senior álláskeresők 92,6 százaléka tapasztalt már valamilyen koralapú kirekesztést, miközben a vállalatok többsége sem az AI-átmenetre, sem a tudásmegőrzésre, sem az utódlási nehézségek megoldására nincsenek felkészülve – derül ki a hazai 45 év feletti munkavállalók helyzetét vizsgáló legújabb kutatásból. Az első Magyar Senior Index rámutat: a probléma már nem egyéni karrierkérdés, hanem a magyar gazdaság és vállalati szektor versenyképességét érintő stratégiai kihívás.
A személyautók kgfb-díjai csökkentek, a károkra azonban többet fizettek a biztosítók
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja csaknem 5 százalékkal csökkent idén március végén az előző év azonos időszakával összevetve. A piaci verseny éleződését mutatja, hogy eközben a károkra majdnem 12 százalékkal többet fizettek a biztosítók - állapította meg pénteken kiadott Kgfb-indexében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Tízből csak három magyar képes felismerni egy online csalási kísérletet
Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – derül ki a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségnek a Mastercard szakmai támogatásával készített friss kutatásából.
