200 millió eurós EBRD hitelt kap a MOL
2009. 06. 17. 15:03
A dél-magyarországi stratégiai gáztározó építésének finanszírozására 200 millió eurós hitelt nyújt a Molnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A bank londoni székhelyén szerdán bejelentették: a nyolc évre szóló hitelt a Szőreg-1 mező föld alatti tározóvá alakításának befejezéséhez lehet felhasználni. Az ismertetés szerint a várhatóan 2010 januárjára elkészülő stratégiai földgáztározó létesítmény legalább 45 napi folyamatos gázellátást tesz lehetővé Magyarországon a 20 millió köbméteres napi csúcskapacitás kihasználásával is. Ez a magyar és a térségi gazdaságokat is ellenállóbbá teszi a gázimport-fennakadásokkal szemben - áll az EBRD szerdai londoni közleményében. Az EBRD szerint a Horvátországhoz, Szerbiához, Romániához és Bosznia-Hercegovinához közel lévő gáztározó létesítménynek a szélesebb közép-európai térségen belül is fontos szerepe lesz a földgázellátási hiányok kockázatának enyhítésében. Az energiasokkokkal szembeni stratégiai védelem mellett a beruházás 20 százalékkal növeli Magyarország kereskedelmi földgáztároló kapacitását is, és erősíti a versenyt a kereskedelmi gáztározó szektorban, amelyben jelenleg egyetlen piaci szereplő uralkodik - áll e szereplő megnevezése nélkül az EBRD szerdai londoni közleményében. Magyarországon jelenleg minden stratégiai gáztároló az E.ON-é. A bank felidézte, hogy több hasonló gáztározó beruházás finanszírozását fontolgatja, a működési területéhez tartozó országok ellátási biztonságának javítása végett. Az EBRD májusban már folyósított 70 millió eurót egy horvátországi tározó megvásárlásának finanszírozására. A szerdán bejelentett 200 millió eurós Mol-hitel az utóbbi időszak egyik legnagyobb EBRD-tranzakciója Magyarországon. A kelet-európai átalakulás segítésére 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet eddig összesen 1,9 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott magyarországi programokhoz. A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén a tervezett fokozatos visszavonulás helyett "drámaian növeli" tevékenységét a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
A bank londoni székhelyén szerdán bejelentették: a nyolc évre szóló hitelt a Szőreg-1 mező föld alatti tározóvá alakításának befejezéséhez lehet felhasználni. Az ismertetés szerint a várhatóan 2010 januárjára elkészülő stratégiai földgáztározó létesítmény legalább 45 napi folyamatos gázellátást tesz lehetővé Magyarországon a 20 millió köbméteres napi csúcskapacitás kihasználásával is. Ez a magyar és a térségi gazdaságokat is ellenállóbbá teszi a gázimport-fennakadásokkal szemben - áll az EBRD szerdai londoni közleményében. Az EBRD szerint a Horvátországhoz, Szerbiához, Romániához és Bosznia-Hercegovinához közel lévő gáztározó létesítménynek a szélesebb közép-európai térségen belül is fontos szerepe lesz a földgázellátási hiányok kockázatának enyhítésében. Az energiasokkokkal szembeni stratégiai védelem mellett a beruházás 20 százalékkal növeli Magyarország kereskedelmi földgáztároló kapacitását is, és erősíti a versenyt a kereskedelmi gáztározó szektorban, amelyben jelenleg egyetlen piaci szereplő uralkodik - áll e szereplő megnevezése nélkül az EBRD szerdai londoni közleményében. Magyarországon jelenleg minden stratégiai gáztároló az E.ON-é. A bank felidézte, hogy több hasonló gáztározó beruházás finanszírozását fontolgatja, a működési területéhez tartozó országok ellátási biztonságának javítása végett. Az EBRD májusban már folyósított 70 millió eurót egy horvátországi tározó megvásárlásának finanszírozására. A szerdán bejelentett 200 millió eurós Mol-hitel az utóbbi időszak egyik legnagyobb EBRD-tranzakciója Magyarországon. A kelet-európai átalakulás segítésére 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet eddig összesen 1,9 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott magyarországi programokhoz. A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az idén a tervezett fokozatos visszavonulás helyett "drámaian növeli" tevékenységét a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
Erősödött péntek reggelre a forint
Erősödött kissé a forint péntek reggelre a főbb devizákkal szemben az előző délutáni jegyzéséhez képest a bankközi piacon, a hetet pedig vegyes eredménnyel fejezheti be, kissé gyengébben a dollár ellenében, erősebben az euróval és a svájci frankkal szemben.
Nyilvánosságra kerültek a 2006. őszi kormányülések titkos jegyzőkönyvei
Húsz év után nyilvánosságra kerültek a 2006. őszi kormányülések titkos jegyzőkönyvei - közölte a kormányzati kommunikáció csütörtökön az MTI-vel. A miniszterelnök azt írta a Facebook-oldalán, hogy bárki elolvashatja, miről tárgyalt 2006 augusztusa és novembere között a Gyurcsány-kormány.
A fiatalok többsége egyre nagyobb kihívásnak érzi az otthonteremtést, mégsem mond le a saját otthonról
A lakásvásárlás továbbra is a legfontosabb hosszú távú cél a Z generáció számára, még akkor is, ha az oda vezető út egyre nagyobb pénzügyi kihívást jelent. A Fundamenta 18-31 évesek körében végzett kutatása szerint a fiatalok 60 százaléka ért egyet azzal, hogy a lakásárak gyorsabban nőnek a megtakarításaiknál, 56 százalékuk pedig szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy generációjának reális esélye van lakást vásárolni – ennek ellenére 77 százalékuk továbbra is az egyik legfőbb céljának tekinti, hogy saját otthona legyen.
Hatéves mélypontra csökkent a kontárkár – de a kontárok nem tűntek el
Hat éve nem volt ilyen alacsony a kontármunka miatt elszenvedett átlagos kár összege Magyarországon: a 2025-ös 842 ezer forintról 2026 augusztusára 688 ezer forintra csökkent. A kontármunka ugyanakkor nem lett ritkább: továbbra is csaknem minden hetedik magyar szenvedett el kontárkárt az elmúlt egy évben – derül ki a Mapei Kft. 2026. augusztusi Építőipari Bizalmi Index kutatásából.
Tízből kilenc nagyvállalatot ért kiberbiztonsági támadás az elmúlt egy évben
A hazai közép- és nagyvállalatok 58 százalékát érte valamilyen kiberbiztonsági incidens az elmúlt egy évben, a nagyvállalatok körében ez az arány elérte a 91 százalékot - derül ki a One Solutions és az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége közös, reprezentatív kutatásából.
Alacsony kamat és gyors ügyintézés: ezt részesítik előnyben a magyarok a személyi kölcsönnél a Provident új kutatása szerint
A legújabb Provident Barométer adatai alapján a magyarok többsége továbbra is szűkös pénzügyi tartalékkal bír: a megtakarítással rendelkezők kétharmada legfeljebb fél évig tudná fedezni a kiadásait, ha elesne a rendszeres jövedelmétől. Ilyen szűk mozgástér mellett már egyetlen nagyobb, váratlan kiadás is kihívás elé állíthatja a háztartások jelentős részét. Ebben a helyzetben egy átgondolt külső forrás bevonása, így akár egy kölcsön felvétele is opció lehet, mely utóbbival kapcsolatos elvárások szintén kirajzolódnak a kutatásból.
Fellélegezhettek a kriptocégek: az SEC megnyitotta az utat a tokenizált részvények előtt
A Coinbase, a Circle, a Robinhood és a Strategy részvényei csütörtökön ismét emelkedni kezdtek, miután az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) új szabályozási keretet jelentett be a blokkláncon kereskedett, tokenizált amerikai részvények számára.
Lassul az infláció, gyorsulhat a növekedés – a fogyasztás 7,2 százalékos hiány mellett is húzza a gazdaságot
A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, miközben az éves átlagos infláció ugyanilyen mértékben, 1,8 százalékra mérséklődhet – ami jóval kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. A növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, míg a beruházások egyelőre gyengék maradtak.
Miért Déli a Déli Pályaudvar?
Szeptember az Alzheimer-világhónap, szeptember 21. pedig Alzheimer-világnap. Ilyenkor sok szó esik betegségről, kockázatokról, de legalább ilyen fontos arról is beszélni, hogyan adhatunk rendszeres munkát az agyunknak a hétköznapokban. A Zeniiith erre mutat egy szokatlanul egyszerű példát: metrózzunk.
Megváltozott a törvény! Nyugdíjas házasokat és élettársakat is érint az új szabály
Július óta más feltételekkel járhat az özvegyi nyugdíj Magyarországon. A változás különösen fontos lehet azoknak a nyugdíjasoknak, akik külön élnek házastársuktól, élettársi kapcsolatban élnek, vagy idősebb korukban házasodtak össze. Egy fennmaradt házasság és a közösen eltöltött évek száma is eldöntheti, megnyílik-e a jogosultság.
Kötelező villanyóra csere! Mikorra kell és kire vonatkozik?
Sok háztartásban akkor is lecserélhetik a villanyórát, ha az hibátlanul működik. A hitelesség lejárta mellett az okosmérők terjedése is kötelező cserét hozhat. Az érintettséget azonban a fogyasztás, a műszaki feltételek és az adott mérő helyzete határozza meg: nincs minden lakásra érvényes, egyetlen cserehatáridő.
100 helyett 130: kirajzolódtak a hazai kkv-k legfontosabb kitörési pontjai
A tervezett száznál is több, közel 130 hazai vállalkozást keresett fel személyesen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a „100 nap – 100 vállalkozás” programban, hogy helyszíni találkozókon, közvetlenül a cégvezetőktől gyűjtsön friss információt a hazai kkv-k helyzetéről, problémáiról és bevált megoldásairól. A személyes jelenlét a napi kapcsolattartás mellett egyedülálló lehetőséget adott a jó gyakorlatok mélyebb, a mindennapokban is hasznosítható megismerésére. A tapasztalatok szerint a generációváltás, a mesterséges intelligencia alkalmazása és az energiabiztonság a kkv-k fejlődésének kulcskérdései; az eredményekből tudástár és a kormánynak szánt konkrét javaslatcsomag is készül.
Hétfőtől háromhetes munkarendre tér át a parlament
Hétfőtől háromhetes munkarendre tér át a parlament, jövő héten hétfőn és kedden, az azt követő héten pedig hétfőn tart plenáris ülést az Országgyűlés. A megváltozott munkarend miatt az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő.
