57 százalékkal nőtt a hazai ingatlanbefektetési forgalom az első félévben
„Az ingatlanbefektetési forgalom 2026 első felében meghaladta a 460 millió eurót, ami 57 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A fellendülést egyelőre a hazai tőke hajtja: a volumen több mint háromnegyede hazai befektetőkhöz köthető, és valamennyi fő ingatlanszegmensben zárult ügylet. Az év hátralévő részére mintegy 450 millió euró összértékű, ajánlati vagy előrehaladott tárgyalási szakaszban lévő eszközt követünk, így az éves befektetési volumen elérheti a 900 millió, sőt akár az 1 milliárd eurót is, ami 2022 óta a legerősebb év lehet” – mondta Kibédi Varga Lóránt, a CBRE Magyarország ügyvezető igazgatója.
Fordulat a kiskereskedelemben
Az évekig háttérbe szorult kiskereskedelmi szektor az idei első félévben mintegy 195 millió eurós volumennel a befektetési piac élére került. A javuló vásárlóerő nyomán a kiskereskedelmi értékesítés volumene az év első öt hónapjában 4,8 százalékkal nőtt, az első félévben pedig 102 új üzlet nyílt. A kizárólag nemzetközi kiskereskedőket vizsgáló adatok szerint Magyarország részesedése a közép-kelet-európai új üzletnyitásokból a korábbi évek 8-10 százalékáról 13 százalékra emelkedett. Az üresedés továbbra is rendkívül alacsony, a prime bérleti díjak pedig erősödtek; a budapesti Fashion Streeten például 170-200 euró/m²/hó szintre emelkedtek.
Ipari és logisztikai piac: a régiós városok húzzák a keresletet
Az országos modern ipari-logisztikai állomány 6,5 millió négyzetméterre bővült, a teljes bérlői aktivitás pedig 13 százalékkal nőtt éves összevetésben. A növekedés motorját a regionális ipari központok – Kecskemét, Debrecen és Győr – jelentik, ahol az autóipari és gyártóipari beruházások tartós keresletet generálnak a korszerű ipari és logisztikai területek iránt. Az építés alatt álló területek előbérleti aránya a fővárosi agglomerációban 55, a régiós városokban 58 százalék, ami kedvező piaci kilátásokat jelez. A piac ugyanakkor kettős képet mutat: a budapesti agglomeráció üresedési rátája 14,8 százalékra emelkedett, míg a regionális piacokon 10,5 százalékra csökkent.
Nagy fejlesztési volumen, kevés szabad terület az épülő irodákban
Ha valamennyi tervezett projekt a bejelentett ütemezés szerint elkészül, 2026-ban közel 332 000 négyzetméter új iroda kerülhet piacra Budapesten. Jelenleg összesen 480 000 négyzetméter irodaterület áll fejlesztés alatt, ennek közel 80 százalékát előbérleti szerződések kötik le – elsősorban az állami intézmények számára készülő irodaházakban. A teljes bérlői aktivitás nagyjából az előző évi szinten maradt, de a nettó kereslet 19 százalékkal csökkent, miközben a szerződéshosszabbítások a volumen 53 százalékát adták. A prime irodák kínálati bérleti díja 25,5 euró/m²/hó szintre emelkedett; a jó helyen fekvő, korszerűsítésre szoruló épületek felújítása és újrapozicionálása pedig új lehetőségeket teremt.
Szállodapiac: kiemelkedő növekedési potenciál
Stabil növekedési pályán maradt a hazai turizmus: 2026 első félévében a szállodák 10,9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 4,2 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. A budapesti szállodák átlagos napi szobaára 114 euróra, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) pedig 78 euróra emelkedett; az euróban mért növekedés ugyanakkor nagyrészt a forint erősödését tükrözi. Az Oxford Economics előrejelzése szerint a fővárosba érkező külföldi turisták száma 2026-ban 16 százalékkal haladhatja meg a járvány előtti szintet, 2030-ra pedig a 2026-os bázishoz képest további 48 százalékkal emelkedhet. Ezzel Budapest rendelkezik a legerősebb növekedési potenciállal a régió fővárosai között.
Fenntarthatóság és új értékteremtés
A kiadvány külön fejezetben elemzi az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv (EPBD) hatásait. A „zöld prémium” és a „barna diszkont” erősödésével az energetikai teljesítmény egyre fontosabb az ingatlanok értékében, finanszírozhatóságában és versenyképességében.
A megújuló energia a termőföldpiacon is új keresletet teremt: az energetikai beruházók magasabb földbérleti díjat vagy vételárat kínálhatnak, naperőművek esetében pedig a tulajdonosok rendszerint a hagyományos haszonbérleti díj többszörösét várják el. Jelentős értéknövekedést a megfelelő hálózati kapcsolattal rendelkező, természetvédelmi korlátozásoktól mentes és szabályozási szempontból alkalmas területek mutathatnak. Tartós érték ugyanakkor csak az energetikai és mezőgazdasági szempontok egyensúlya mellett teremthető.
