A közszférában a korrupciós kockázatokat növelő tényezők leginkább a felsőoktatásban jelentkeznek
Az integritás projekt a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét tárja fel, és három indexet alkalmaz. Ezek: az eredendő veszélyeztetettség, a veszélyeztetettséget növelő tényezők, illetve a kontrollok hiánya. Az első indexre - miután a kérdőívek gyorsfeldolgozása készült csak el, nem tértek ki részletesen a konferencián. A második index, a korrupciós kockázatokat növelő tényezők középpontjában a vagyongazdálkodás áll, de itt vizsgálták a személyzeti politikát is. A vagyongazdálkodás körében kiemelt szerepük van a közbeszerzéseknek.
Ezt az indexet 49 ponttal a felsőoktatási intézmények vezetik, az igazságszolgáltatás 22 ponton áll, míg az utolsó helyen az óvodák és bölcsődék foglalják el 15 ponttal - mondta a főtanácsos. A harmadik, a kontrollok hiánya indexet a kulturális intézmények vezetik 37 ponttal, a sort az igazságszolgáltatás zárja 21 ponttal. A felmérésben közel ezer intézmény vett részt, a 60 százalékuk önkormányzat. A kérdőív kérdéseire a saját tapasztalatok, illetve gyakorlat szerint kellett válaszolni.
A kormány 2012 és 2014 közti korrupció megelőzési programjával kapcsolatban Farkas Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a megelőzésre megállapodást kötött a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke.
Ki kell fejleszteni a bejelentővédelmi rendszert, és a jövő év elején meg kell vizsgálni az új közbeszerzési törvény korrupciós kockázatait - ismertette. A konferencián a lobbitörvény is szóba került. Farkas Krisztina, arról számolt be, hogy az új jogszabály a közszolgák feladatává teszik annak bejelentését, ha egy lobbista megkereste. A törvény ugyanis eddig nem működött megfelelően, mivel a lobbisták nem jelentették be magukat. (MTI)
