A magyar kormány egy jéghegy, veszélyben a Titanic
A "Van-e, kell-e magyar modell?" címmel Siófokon megrendezett 13. Nyugdíj-, Egészségügy-, és Pénztárkonferencia második napján pénteken a fő téma továbbra is a kormányfő szerdai bejelentése volt, miszerint 14 hónapra felfüggesztik a járulékok átutalását.
Lengyel László felidézte, hogy a két évvel korábbi pénztárkonferencián az ágazatról azt mondta, Titanicon táncol. A hasonlatot ezúttal úgy folytatta, hogy a Titanic a jéghegynek ütközött, és a magyar kormány a jéghegy. Kifejtette, alapvető társadalmi szabályt sért meg minden olyan kísérlet, amellyel egy kormány évtizedekre kitalált, tartós intézményt próbál megszüntetni, vagy átalakítani anélkül, hogy új intézményt léptetne a helyébe. Ez különösen veszélyes olyan időszakban, amikor a válság amúgy is érint intézményeket - tette hozzá.
A kormányzati tervvel kapcsolatban hangsúlyozta a bizalomvesztés veszélyeit, mondván, ha meginog az a bizalom, amit tartós jogintézményekbe vetnek az állampolgárok, befektetők, pénzügyi intézmények, az automatikusan megingatja a bizalmat más intézményekben is. Lengyel László figyelmeztetett arra, hogy 1997 óra nagy intézményes reform sehol máshol nem történt, csak a nyugdíjrendszerben. Ezt a reformpillért lökik ki olyankor, amikor Európában ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, és közben egyetlen igazi reform előkészületei sem látszanak.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter előadásában emlékeztetett arra, hogy az előző kormány legfájdalmasabb intézkedése a költségvetési egyensúly javítására éppen a nyugdíjrendszer rendbetétele volt, amelyben már nincsenek tartalékok, viszont európai szinten jónak mondható, és már fenntartható pályára állt. A most tervezett intézkedéssel rövid távon bevételhez juthat a költségvetés, de pár év múlva jóval nagyobb lyukak tátonganak majd benne - vélte. Oszkó Péter látszatintézkedésnek nevezte a nyugdíjpénztári befizetések befagyasztását. Rámutatott, ez a látszatelőny másfél GDP-százalékos korrekciót jelent egy éven belül, ekkora konszolidációra nincs is szüksége a költségvetésnek. Az pedig egyelőre nem tudható, hogy az intézkedés árát ki fogja megfizetni.
Figyelmeztetett arra, hogy az államháztartás és a magánnyugdíj-pénztárak között egyéb összefüggések is vannak, hiszen az államadósság egy részét a magánnyugdíj-pénztári vagyon fedezi. "Ha úgy számolunk, hogy a következő 14 hónapban 350-400 milliárd forintnyi tagdíjbefizetés esik ki a magánynyugdíj-pénztárak bevételéből, akkor ennek a fele hiányozni fog az állampapír-piaci jegyzéseknél, vagyis az államadósság finanszírozásból" - közölte. Hozzátette: sok pénztár azért kerül most bajba, mert kizárólag a tagdíjbevétel bizonyos százalékából fedezi a költségeit, és hiányzik a törvényi szabályozás, hogy a következő 14 hónapot hogyan élje túl. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője különösnek nevezte az új kormány startját, mert - hivatkozott példákra - ha valaki megnyeri a választást, az első időszakban szigorúbb monetáris politikát és költségvetési megszorításokat alkalmaz.
Ez a kormány azonban olyan helyzetet örökölt, amikor az előző nyolc év a korábbi kormányzóerő hatalmas presztízs-, támogatottság és morális veszteségeivel ért véget. Ezért az új kormány nem teheti meg, hogy már a ciklusa elején ne hajtsa végre a választási ígéreteit - mutatott rá szakember. Szólt arró, hogy egyelőre nincs jele annak, hogy Magyarország befektetői minősítése javulna, ezért nagyon keskeny az ösvény amin haladni lehet. Szerinte az idei év Magyarországon ugyan szebb lesz, mint a tavalyi, nagy zsugorodást hozó év, felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nettó export kezdi ismét húzni a GDP-t, a belső felhasználás trendje lefelé tart. Surányi György, a Corvinus Egyetem tanára szerint óriási szakadék van az elemzők által Magyarországról kialakított kép és a valóság között.
A magyar gazdaság véleménye szerinte kevésbé törékeny, mint amilyen a róla kialakítatott, bizalomhiányos vélemény, pedig a többi országhoz képest elfogadható teljesítményt nyújtott a válság idején. Harminc év óta 2009-2010-ben először keletkezett Magyarország folyó fizetési mérlegében szufficit a korábbi 7-8 százalékos deficitek után, ezzel az eredménnyel a régióban most egyedül áll - mutatott rá. Az ország sebezhetőségét a korábbi években leginkább a magas külföldi eladósodottsági szintje jelentette, amiben kedvező változást hozott a 2008-2009-es év fordulója, és ez a kedvező folyamat most is tart. Sajnos csak egy bizonyos szempontból nevezhető kedvezőnek, mert a jelentős változás mögött radikális belföldi beruházás- és fogyasztáscsökkenés húzódik meg - jegyezte meg. A válság rámutatott arra, hogy a maastrichti kritériumrendszer rossz, mert a legfontosabb kérdéssel, az adott ország külső egyensúlyi helyzetével nem foglalkozik - véleményezte.
Surányi György felidézte, hogy több évvel ezelőtt, amikor a nyugdíjrendszer terveit kidolgozták és elfogadták, ő is ahhoz a többséghez tartozott, akik fenntartás nélkül támogatták a bevezetését. Ma ebben sokkal bizonytalanabb lenne, mondta. A legnagyobb előnyének azt tartja, hogy megszűnik az egyén függősége az állami nyugdíjrendszerről, és ez ma is igaz. Ugyanakkor kiszámíthatatlan volt és most is az az ország nyugdíjpolitikája, ami a jogbiztonságot, jogállamiságot súlyosan kikezdi. "Ma teljesen nyilvánvaló számomra, hogy sem a felosztó-kirovó, sem a tőkefedezeti rendszer nem tudja kezelni az elöregedés problémáját, nem tudja semelyik rendszer azt vállalni, hogy tisztességes szinten megőrzi a nyugdíjak reálértékét" - jelentette ki Surányi György. (MTI)
