A magyar lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági beruházást
Az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglaló szerint a kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság hozzáállását az energiahatékonysághoz, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, és felmérjék, hogy mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról. Az energiahatékonysági beruházást tervező 24 százalék három éven belül hajtaná végre a felújítást, 15 százalékuk pedig már egy éven belül meg is teszi ezt a lépést.
A fejlesztést tervezők 40 százaléka az energiatakarékosság és a rezsicsökkentés miatt vág bele a beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő berendezések elöregedése vagy elromlása miatt. A korszerűsítéstől átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenést várnak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76 százalék a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el. Mindössze 7 százalék számolt be a reméltnél kisebb rezsicsökkenésről.
A beruházást 79 százalékban önerőből finanszírozták, 18 százalék vett fel banki hitelt, és 2 százalék használt fel lakástakarék-pénztári forrást. Tavaly január 1-jétől Magyarországon is kötelező az energetikai tanúsítvány. A lakosság 58 százaléka tudja is, hogy jogosult tanúsítványt kérni a megvásárolt vagy bérbe vett ingatlanról, de 82 százalékuk nem is látott még tanúsítványt. A beruházók 73 százaléka egyáltalán nem tervezi az elkészítését, amihez az is hozzájárulhat, hogy 64 százalékuk nem tudja, mennyibe kerül a lakcímke.
A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat egyértelművé tette, hogy a magyar ingatlantulajdonosok ismerik az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások iránt, de sokan nem vesznek igénybe szakértőt. A beruházást tervezők 47 százaléka az interneten tájékozódik, 24 százaléka rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot, csak 15 százalék fordul szakértőhöz - idézi a közlemény Ámon Adát, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatóját.
A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyedük a nyílászárók cseréjét, és szintén negyedük a fűtés és energiaellátás felújítását, vagy ezek kombinációit tervezi. A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, a megfelelő kivitelezés ugyanis 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet - hívja fel a figyelmet Aszódy Tamás, a hőszigetelő anyagokat gyártó a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
Az Energiaklub szakértői számítása szerint egy ötéves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a második év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, emellett közvetlenül és közvetetten több tízezer munkahelyet teremtene - áll a közleményben. (MTI)
