Átvállalja a horvát kormány a kórházak és gyógyszertárak adósságának egy részét

A Jutarnji List című horvát napilap beszámolója szerint júniusig az állam havonta 300 millió kuna (14,2 milliárd forint) értékben kifizeti a gyógyszer-nagykereskedőknek a gyógyszertárak kintlévőségeinek egy részét, a költségvetés módosításánál pedig további 135 millió kunát (6,3 milliárd forint). Így a gyógyszertárak rendeléseinek fizetési határideje 120 napra csökken.
   
A kórházak adósságának fedezésére havonta 600 millió kunát (28,4 milliárd forint) utalt át az állam június végéig a gyógyszer-nagykereskedőknek, a költségvetés módosításánál pedig további 180 millió kunát (8,5 milliárd forint). A kórházak fizetési kötelezettségei így az eddigi felére, 180 napra csökkennek.
   
A nagykereskedők elégedettek a megállapodással, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a megbeszélések alapján biztosítva lesz számukra a rendszeres fizetés.
   
A tárgyaláson Vili Beros egészségügyi miniszter és Zdravko Maric pénzügyminiszter vett részt, de az ülést követően nem akartak nyilatkozni a sajtónak.
   
A horvát gyógyszer-nagykereskedők még márciusban figyelmeztettek, hogy az első negyedév végéig az állam, a kórházak és a horvátországi egészségbiztosítási pénztár adóssága a vállalatok felé eléri a 6,5 milliárd kunát. Ebből csak a kórházak adóssága 4,5 milliárd kuna. Miután azonban elmondásuk szerint süket fülekre találtak, a hónap végén leállították a gyógyszerek szállítását.
   
A kormány, hogy valamelyest helyreálljon a gyógyszerellátás, április elején egymilliárd kuna (47 milliárd forint) értékben egyszer már kifizette a kórházak és gyógyszertárak nagykereskedők felé fennálló adósságának egy részét.
   
Jasminko Herceg, a legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő vállalat, a Medika igazgatója akkor azt mondta: folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal, lépésről lépésre kell megoldást találni a problémára.
   
A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, emellett egyre több orvos és egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot. Zágráb 2015-ben fogadta el azt a nemzeti fejlesztési tervet, amelyben vállalta, hogy az elkövetkező három évben stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyi rendszert. Ugyanakkor az eddigi kormányok minden kezdeményezése erős ellenállásba ütközött az orvosok és a betegek részéről is, legyen szó a kórházak vagy osztályok összevonásáról vagy az egészségügyi szolgáltatások drágulásáról.