Az MNB megemelte az alapkamatot, növelte GDP és inflációs prognózisát
A jegybank legfrissebb inflációs jelentésének hétfőn publikált fő számai szerint az MNB megemelte a GDP és az inflációs előrejelzését: az idei 1,1 százalék után jövőre 3,1, 2012-ben pedig már 4,0 százalékos gazdasági bővülést valószínűsítenek, az infláció pedig a 2010-es 4,9 százalékról jövőre 4,0, 2012-re pedig 3,3 százalékra csökken. A monetáris tanács indoklása szerint a kamatemelést a 3 százalékos célt tartósan meghaladó infláció, illetve a felfelé mutató inflációs kockázat és a növekvő országkockázat indokolták.
A monetáris tanács megjegyezte azt is, hogy az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség. A pénz- és tőkepiaci helyzetet elemezve Magyarország kockázati megítélésének romlását említette Simor András, az MNB elnöke, amelynek részben globális, részben magyar specifikus elemei vannak. Ez utóbbi közé tartozik, hogy a jövő évi 3 százalékos hiány pozitív hatását lerontotta a második kormányzati akcióterv, a "Költségvetési Tanács és a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésének, valamint a jegybanktörvény módosításának javaslata" - magyarázta Simor András. Mindezek eredményeként az áprilisi helyzethez képest, amikor utoljára kamatot csökkenetett az MNB, a régió 11 országához viszonyított magyar CDS felár nulláról 160 bázispontra emelkedett, az állampapír hozamok átlagosan április óta 200 bázisponttal (2 százalékkal) nőttek, a rövid kincstárjegyek hozama 60 bázisponttal került feljebb, a magyar devizakötvények felára 150 bázisponttal emelkedett.
"A kockázati pálya romlása miatt a piac beárazta a kamatemelést, ami nemcsak a jegybank alapkamatára, de a teljes pénz- és tőkepiaci kamatpályára vonatkozik" - közölte Simor András. A pénztártagok teljes tagi vagyonának visszaáramlása 5-6 százalékos államháztartási többletet eredményezhet jövőre - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, arra utalva, hogy az érvényes statisztikai szabályok szerint az államháztartásban az adott évben kell elszámolni a vagyonmozgást.
A jegybank elnöke elmondta: az új inflációs jelentés egy hete gyakorlatilag lezárult, így abban még a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 500 milliárd forintot meghaladó magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlásával számolt az MNB stábja, s annak alapján a jövő évi államháztartási hiány bőven a 3 százalékos hiánycélon belül alakul. Simor András utalt arra is, hogy a növekedésre pozitív hatással lesz az, hogy a külső konjunktúra jobb lesz a korábban vártnál, és jövőre javul a belső kereslet is, ami részben az szja-változásoknak tudható be, de szerepe lesz ebben a korábban bejelentett autóipari beruházásoknak is.
Simor András az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén elhangzott béremelési javaslatokkal kapcsolatban elmondta: " az 5-6 százalékos béremelési javaslatokat csak szociális szempontból tudom megérteni, de gazdasági hatékonysági szempontból nem tudom értelmezni. " Kifejtette: ha olyan béremelésre kerülne sor, amit nem támaszt alá gazdasági teljesítmény, a termelékenység növekedése, annak két következménye lehet: vagy magasabb inflációhoz vezet, vagy a monetáris kondíciók szigorítását eredményezi, egyik esetben sem jár jól senki - húzta alá a jegybank elnöke. Bár a pénzpiacok beárazták a kamatemelést és Londonban egyre többen számítottak rá, a magyar elemzők többsége a kamat szintentartását várta egyelőre.
Londoni felzárkózó piaci elemzők a monetáris szigorítást a kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták. Volt olyan vélemény, amely szerint a döntésben része lehetett annak is, hogy a monetáris tanácsi tagok a jegybank függetlenségének megnyirbálását célzó erőfeszítéseket vélnek látni a kormány részéről. Az MNB hétfőn délután tette közzé Simor András ebben a kérdésben írt levelét Matolcsy Györgynek, amelyben a jegybankelnök a monetáris tanács tagjai jelölésén változtató törvénymódosítási javaslatot indokolatlannak nevezte. Azt írta: minden szempontból megfelelőek a jelenlegi szabályok és eleget tesznek a közfeladat hatékony ellátására vonatkozó követelményeknek.
A forint a kamatemelést követő átmeneti erősödés után meredeken gyengült, délután fél négykor az eurót 282,84 forinton jegyezték. A tőzsde a forint gyengülését követve esett, az üzletkötők szerint a befektetők elfordultak a magyar piactól. Banki elemzők arra is figyelmeztettek: a piac nem bízik abban, hogy a februári kormányzati bejelentések valóban jelentős strukturális reformokról szólnak majd, és hosszú távon csökkentik az államadósságot, biztosítják a költségvetés 2013 utáni konszolidációját is. Arra is figyelmeztettek, hogy a Fitch és a Moody's bármikor leminősítheti Magyarországot, az "egyre kiszámíthatatlanabb" gazdasági környezet miatt. (MTI)
