Az egyetemi hallgatók harmada már átélte a kapunyitási pánikot
Gyakori téma a kapuzárási pánik, azonban kevés szó esik a kapunyitásról, pedig a felsőoktatásban tanulók félnek a jövőtől, az önállóságtól, amely sokukból szorongást és bizonytalanságot vált ki. A Budapesti Metropolitan Egyetem Sok/k/színűség című TEDx eseményén éppen ezért foglalkozott az elsősorban pályakezdés előtt állókat érintő problémával: a rendezvényre készített felmérés során a kapunyitási pánikról kérdezte őket. A felmérésben részt vevők közel 80 százaléka tisztában van a kapunyitási pánik jelentésével, sőt, a fiatalok harmada már magán is tapasztalta a tüneteket. A megkérdezettek megítélése szerint ismerőseik nagy többségét is érinti ez a jelenség.
Megfelelni az elvárásoknak
A hallgatók negyede leginkább a szülőknek szeretne megfelelni, az iskola csak ez után következik. 17-17 százalékuk néz szembe nap mint nap különféle társadalmi és párkapcsolati elvárásokkal. A válaszadóknak magukkal szemben is komoly követelményeik vannak: a legfontosabbak közé tartozik a boldogságra való törekvés, a saját karriercélok megvalósítása és a hivatás megtalálása, de a saját megítélésük szerinti siker is.
Mennyibe fog kerülni az egyetemi/főiskolai képzés? Számold ki ITT!
Az egyetemisták közel fele érintett
A hallgatók közel egyötödét megbénítja a kapunyitási pánik és egyedül érzi magát, minden harmadik válaszadó azonban tisztában van azzal, hogy másoknak is van ilyen jellegű problémája. Az érintettek elsősorban a családjuktól várnának el segítséget, de nyitottak egy külső tanácsadó vagy szakértő, illetve a barátok véleményére is. „A huszonévesek azért is hihetik, hogy valami nincs rendjén velük, mert a társadalmi vélekedés szerint ez az az áhított időszak, amikor mindenki jól érzi magát. Ők azonban nem tudják eldönteni, hogy a média, a közvetlen környezetük vagy a saját elvárásaiknak kell-e megfelelniük” - mondta el Simon Orsolya, a METU TEDx konferenciájának előadója.
Mi a megoldás?
Az a feltételezés, miszerint egy új munkahely, iskola vagy más életkörülmények megoldást jelenthetnek erre a helyzetre, megosztotta a kérdőívet kitöltőket. 27 százalékuknak nem igazán lenne segítség az új környezet, míg egynegyedük úgy gondolja, valószínűleg jobban éreznék magukat a váltás után. A megkérdezettek alig több mint egytizede gondolja határozottan, hogy kiút lenne a kapunyitási pánikból a környezet vagy más életkörülmény megváltozása. A kitöltők többsége szerint lehet önállóan, egyedül is megoldást találni a kapunyitási pánik jelenségre, a fiatalok harmada azonban nehezen bízik saját magában.
Megelőzhető a jelenség?
A válaszadóknak arról is megoszlik a véleményük, hogy a kapunyitási pánik megelőzhető-e. A megkérdezettek 40 százaléka szerint nem elkerülhető ez az állapot, 41 százalékuk pedig úgy véli, a megfelelő iskolai felkészítés lenne a legjobb megoldás, de az is segítene a helyzeten, ha a szülők jobban odafigyelnének gyermekeik pályakezdéssel kapcsolatos kérdéseire és problémáira.
„Miért ön a legalkalmasabb a pozícióra?”
- hangzik el sokszor az állásinterjúkon. A javarészt munkatapasztalat nélküli, de már diplomás fiatalok megtorpannak egy ilyen kérdéstől. „Az egyre több felelősség megrémiszti a pályakezdőket, hiszen sokuk nincs tisztában saját képességeivel” – mondta el Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. A METU egyedülálló, portfólió alapú képzési rendszere, a MyBrand az elsajátított szakmai tudás mellett éppen ezért az egyéni kompetenciákra is fókuszál. „A képzés alatt kialakított portfólió segítségével a hallgató folyamatosan figyelemmel kísérheti, milyen készségeket és attitűdöket sajátított el az elvégzett kurzusok során. Az egyetemi évek végére reális képet kapnak saját erősségeikről, amelyekre építve kiemelkedhetnek a versenyből.”
