Brüsszeli helyzetértékelés Magyarországról - komoly kihívások rövid- és középtávon
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye ezen a napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat.
A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban "némileg lendületbe jön". A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik.
Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán - állapította meg az Európai Bizottság - a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket. A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban - vélekedett a Bizottság - számos területen meglehetősen hiányosak.
A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését "fenntartható módon kell majd biztosítani". Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.
"Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez" - olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal - áll a dokumentumban.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, "különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét".
