Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója - ÉLETRAJZ
Christine Lagarde 1956. január 1-jén született Párizsban. Középiskoláit Franciaországban végezte, majd az Egyesült Államokban volt ösztöndíjas. Jogi és politikatudományi végzettséget szerzett a párizsi és az Aix-en-Provence-i egyetemen. Diplomája megszerzése után gyakornokként az amerikai Kongresszusban dolgozott. 1981-ben került a Baker and McKenzie ügyvédi irodához, ahol 1995-ben a vezetőség tagjává, majd 1999-ben elnökévé választották.
Személyében először került női vezető a nemzetközi ügyvédi iroda elnöki székébe. 2005-ben kereskedelmi miniszter lett a francia kormányban, 2007 májusában mezőgazdasági és halászati miniszternek nevezték ki Francois Fillon kabinetjében. Egy hónappal később átvette a gazdasági, pénzügyi és ipari tárca vezetését, ezzel először került Franciaországban női kézbe a gazdasági ügyek irányítása. 2011 májusában Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának lemondása után merült fel a neve a potenciális vezérigazgató-jelöltek között.
Hivatalosan május 25-én jelentette be, hogy jelölteti magát az IMF élére. A szervezet vezetőjeként egy korábbi nyilatkozata szerint a szélesebb képviseletért és a nagyobb rugalmasságért dolgozna. Az Európában nagy szakmai tekintélynek örvendő Lagarde, aki a Financial Times eurozóna pénzügyminisztereit rangsoroló listáján 2009-ben az első helyen végzett, jelöltségében elnyerte az EU és az Egyesült Államok támogatását is.
Lagarde annak ellenére vállalta a megmérettetést, hogy Franciaországban hivatali hatalommal való visszaélés vádjával eljárást indítottak ellene. A francia köztársasági igazságügyi bíróság (CJR) július 8-án dönt arról, hogy indít-e vizsgálatot ellene abban a három évvel ezelőtt nagy belpolitikai vihart kavart ügyben, amelyben Lagarde az ügyészség gyanúja szerint az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert. Lagarde két gyermek édesanyja, fiatal korában szinkronúszó volt, szabadidejében jógázik, úszik, könnyűbúvárkodik és kertészkedik.
Lagarde a Twitter mikroblog-oldalon közölte: "megtiszteltetés és öröm számomra, hogy az igazgatótanács megbízott a pozícióval". A mindvégig első számú esélyesnek tekintett Lagarde megbízása az után vált egyértelművé, hogy Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter - az IMF-ben legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Egyesült Államok nevében - kedden támogatásáról biztosította a jelöltet.
A francia pénzügyminiszter mellett mindvégig kiálló EU és Amerika voksai önmagukban is többséget jelentenek az igazgatóságban, ám Lagarde maga mögött tudhatta Kína, India, Oroszország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Indonézia Dél-Korea, valamint a frankofón afrikai országok támogatását is. Lagarde egyetlen vetélytársa Augustin Carstens, a mexikói központi bank elnöke volt, akit azonban - szemben Kanadával, Ausztráliával, Peruval és Chilével - végül a Latin-Amerikában a legjelentősebb gazdasággal rendelkező Brazília sem támogatott.
Carstens gratulált az új vezérigazgatónak, és felajánlotta neki együttműködését. Az IMF 187 tagállamát képviselő igazgatótanács konszenzussal dönt. A testület határozata ismét megerősítette a két pénzügyi társintézményénél, az IMF-nél és a Világbanknál a második világháború után létrejött hallgatólagos megállapodást, hogy a valutaalap élén mindig európai vezető áll, a Világbank élére és az IMF kettes számú vezetői helyére pedig kizárólag amerikai igazgató kerül. Az 55 éves, kitűnő diplomataként és mérsékelt liberálisként jellemzett, jogász végzettségű Christine Lagarde az IMF első női vezetője.
Első feladatai közé tartozik, hogy a kézbe vegye az IMF és az EU közös feladatainak irányítását az adósságválságba sodródott Görögország gazdaságának felszínen tartása érdekében. Lagarde korábban ígéretet tett rá, hogy amennyiben elnyeri az IMF vezérigazgatói címét, gondja lesz rá, hogy a fejlődő országok szava nagyobb súllyal essen a latba a valutaalapnál. Bírálói felvetették, hogy mivel az francia bankok jelentős hitelezői Görögországnak, az új IMF-vezér pozíciójában összeférhetetlenség alakulhat ki. Christine Lagarde ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az európai vezetőkkel is elfogulatlanul keményen fog tárgyalni.(MTI)
