EBRD-közgyűlés - tőkeemelés, javított előrejelzés
A közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására alakult nemzetközi bank részvényes országai és intézményei az EBRD éves közgyűlésének első napján döntöttek a tőkeállomány 50 százalékos emeléséről. Az EBRD tőkéje így 20 milliárd euróról 30 milliárd euróra emelkedik.
A tőkeemelés jóváhagyásáról kiadott ismertetésében az EBRD közölte: a zágrábi döntés 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított.
A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban - közölte a bank. Thomas Mirow, az EBRD elnöke a zágrábi közgyűlésen kijelentette: a bank működési térségének továbbra is bizonytalan növekedési kilátásai miatt most még jelentős az igény az EBRD-támogatásokra, és a tőkeemelést az igazgatótanács azért javasolta, hogy ne csökkenjen idő előtt a pénzintézet támogatási képessége.
Mirow ugyanakkor hozzátette: a gazdasági körülmények majdani javulásával egy idő után ismét elindulhat az az "érési" folyamat, amelynek végén a fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak már nem lesz szükségük az EBRD támogatására. A bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra. E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok.
Mirow a zágrábi közgyűlésen elmondta: a válságra válaszul a bank tavaly csaknem 60 százalékkal 7,9 milliárd euróra növelte a működési területének nyújtott új finanszírozások értékét, ami az eddigi éves rekord. A bankelnök még a közgyűlés előestéjén, egy zágrábi üzleti rendezvényen felszólalva kijelentette: a közép-kelet-európai országokban fel kellene hagyni a rövid futamú, fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel.
Mirow elmondta: esetenként ma is találkozik azzal az érveléssel, hogy mivel a devizaalapú hitelek nem teljesítővé válási rátája nem különbözik lényegesen a helyi valutában folyósított hitelekétől, a devizahitelezést nem lehet a problémák forrásának tekinteni. Az így vélekedők azonban figyelmen kívül hagyják a hivatalos forrásokból mozgósított több tízmilliárd eurós pénzügyi támogatásokat, és azt, hogy emelni kellett a helyi kamatokat, pontosan azért, hogy el lehessen kerülni a helyi valuták nagyarányú leértékelődését és a devizahitelek ebből következő nem teljesítővé válását - mondta az EBRD első embere.
Az EBRD a közgyűlés alkalmából kiadott új, felülvizsgált térségi előrejelzésében javította a működési országcsoportjának egészére adott idei növekedési prognózisát, amely szerint Magyarországon valószínűleg már tavaly véget ért a recesszió. A frissített előrejelzés szerint a bank a tevékenységi területéhez tartozó harminc országban átlagosan 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár 2010-re az előző, januári prognózisban szereplő 3,3 százalék helyett.
A javított becsléshez fűzött indoklás szerint a felülvizsgálat azt tükrözi, hogy az EBRD immár növekedést jósol több olyan térségi gazdaságban, amelyekben a korábbi előrejelzés még folytatódó idei recessziót valószínűsített. E javított kilátású országok között van Magyarország, Oroszország, Törökország és Ukrajna. Magyarországról az előrejelzés 22 oldalas részletes kifejtésében az áll: a magyar gazdaság recessziója valószínűleg 2009 negyedik negyedévében véget ért, miután az export fellendülése felélesztette az ipari termelést.
Az EBRD szerint a magyar gazdaságnak jót tett a piaci kondíciók jelentős javulása is, amelyet a leköszönő szocialista kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítései támasztanak alá, és ez lehetővé tette a magyar jegybanknak a pénzügypolitika nagymértékű lazítását. Az EBRD-előrejelzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint Magyarországon tavaly 6,3 százalékkal esett a hazai össztermék (GDP), az idén pedig már 1,0 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban. Az EBRD januári prognózisa még 0,6 százalékos idei egész évi GDP-mínuszt jósolt Magyarországnak. Az EBRD 2011-re 2,3 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsít az új, felülvizsgált térségi előrejelzésben.
