Egyre több fiatal használ jogszerű online forrásokat a digitális tartalmak eléréséhez
A fiatalok körében még mindig a Youtube számít a zenehallgatás legelterjedtebb platformjának (a hazai válaszadók 88 százalékának ez a zenehallgatás fő felülete), de egyre elterjedtebbek a különböző streaming oldalak is – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület legfrissebb felméréséből. 2017-hez képest jelentős csökkenés tapasztalható az illegális letöltéseknél, 64 százalékról 43 százalékra csökkent az online letöltések aránya. A több mint 20 százalékos visszaesés hátterében a streaming szolgáltatások állnak, amelyeket a válaszadók 31 százaléka választja – amelyek közül 82 százalékkal a Spotify a legnépszerűbb. A kutatásból kiderült, hogy a zenei streaming szolgáltatást használók körében 14 százalékkal kevesebb lett az illegális letöltők aránya.
„Az illegális letöltés visszaszorulása annak is köszönhető, hogy a jogtiszta szolgáltatók egyre jobb alternatívát kínálnak a fiatalok számára, de még van dolgunk a tudatosságnövelés területén. Kulcsfontosságú feladat a fiatal felnőttek pontos tájékoztatása a jogszerűtlen tartalmak letöltésének hatásairól, különösen most, amikor a szórakoztatóipar szereplői a járvány miatt rendkívül nehéz helyzetbe jutottak.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. Hozzátette: az elmúlt években az üzleti modell innovációk terén a zeneiparban alakult ki a legtöbb és legváltozatosabb megoldások. Ezeknek köszönhetően a fogyasztók felhasználói díjat fizetnek, amelyek a jelenlegi nehéz helyzetben a zeneipar szereplőit is segítik. Pomázi kiemelte: A jogszerű tartalmak biztosítása érdekében Magyarország még 2018-ban csatlakozott az Európai Unió agorateka projektjéhez, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közreműködésével létrejött hungaroteka.hu oldalon bárki könnyedén tájékozódhat a legális online tartalomszolgáltatásokról.
A fentiekhez kapcsolódóan a 16 éve magyar dalszövegeket gyűjtő és rendszerező, legális dalszöveg portál a Zeneszöveg.hu ügyvezetője, Csipai Roland elmondta, hogy adataik és számításaik alapján a technika ma már lehetővé teszi, hogy a tudatosítás és szabályzói környezet megfelelő alakításával a digitális felhasználások is nyomon követhetővé váljanak, ami egyúttal bevétellé alakítható, és nem csak a jelenlegi krízis helyzetben, hanem általánosságban is további jogdíjakat generálhatnak a szerzőknek. Ezek havi szinten akár több tízezer forintot is jelenthetnek a művészeknek. Ezt a célt szolgálja a FONTOSASZÖVEG.HU oldalon elérhető kezdeményezésük, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy céljaik eléréséhez a tudatosítás és szabályzói környezet megerősítése mellett a szerzők, valamint jogtulajdonosok összefogására is szükség van, de hangsúlyozta: „Együtt sikerülhet”.
A filmeknél is csökkenés figyelhető meg: 2017-ben a fiatal felnőttek 64 százaléka választotta az illegális letöltést, ami 2020-ra 45 százalékra esett. A különböző ingyenes streaming platformok, mint a Videa, Youtube vagy Indavideó használata is visszaszorulóban van: az előző kutatáshoz képest 8 százalékpontos csökkenéssel 44 százalék választja ezt a filmnézési módot. Ezzel szemben az előfizetéses szolgáltatásokat (pl. HBO GO-t, Netflix-et, MyTV-t) használók aránya 19 százalékról csaknem duplájára, 34 százalékra emelkedett.
A HENT kutatása a 18-26 évesek letöltéssel kapcsolatos szokásait és motivációit vizsgálta. Míg a legnépszerűbbnek számító YouTube downloader-nél 71-ről 58 százalékra csökkent a felhasználók aránya, addig a torrentes letöltéseknél 55 százalékról 37 százalékra esett vissza az illegális fogyasztás. Ezzel párhuzamosan megnégyszereződött (16 százalék) azoknak a száma, akik semmilyen illegális módon nem töltenek le online tartalmakat. A kutatás szerint a kalózkodók főleg az egyszerű és gyors hozzáférés miatt töltenek le illegálisan tartalmakat (78 százalék), de az ingyenesség is szerepel a motiváló tényezők között (75 százalék).
Sokan arra hivatkoztak, hogy azért választják az illegális letöltést, mert máshonnét nem tudják megszerezni az adott tartalmat. 2017-ben a fiatalok 56 százaléka, 2020-ban pedig 67 százalékuk jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A fiatalok negyede emellett úgy nyilatkozott, nem érdekli őket a tartalmak elhelyezésének jogszerűsége. A felmérés szerint a vizsgált korcsoport hetede költ pénzt a különböző letölthető digitális tartalmak megszerzésére, közülük is a városokban élők körében nagyobb a fizetési hajlandóság. Az online játékok esetében is nőtt a letöltők száma (férfiaknál 22, nőknél 6 százalék).
