Fontos a bérkompenzáció és a minimálbér emelése
Az ILO két legújabb tanulmánykötetét mutatta be a budapesti sajtótájékoztatón, az egyik a "Munkahelyi egyenlőtlenségek a válság idején: igazoló adatok Európából" című, míg a másikban a válság bérekre gyakorolt hatását vizsgálja Délkelet-Európában, köztük Magyarországon.
Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója elmondta: mindkét tanulmánykötet a 2009 és 2010 közötti időszakot öleli fel, és a válságkezelés 2008-2009 közötti magyar kormányok által alkalmazott jellegzetességeit elemzi. Kiemelte: a kormányok erősen elkötelezettek voltak a versenyszférában a foglalkoztatási kiigazítás, az állami szférában pedig a munkahelyek megőrzése mellett. A közszférában ugyanakkor kétszámjegyű, minden szintre kiterjedő reálbércsökkenés volt megfigyelhető - fűzte hozzá.
Fontos, hogy a kormány felismerte, javítani kell a legalacsonyabb keresetűek bérszínvonalát, és emelni kell a minimálbért, a kérdés az, hogy például pontosan hogyan - mikor és milyen mértékben - lehet kompenzálni a nettó jövedelemvesztést - mondta Daniel Vaughan-Whitehead.
Egyszerű és jól átlátható bérkorrekciós rendszerre van szükség, különben a munkavállalók maguk is demotiválttá válnak - fűzte hozzá. Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója a bérkompenzációról azt mondta: a vállalatok "lényegében meg vannak zsarolva", hogy emeljék azon munkavállalóik bérét, akik az adórendszer változásaival rosszul járnak.
Aki pedig ezt nem teszi, nem kaphat állami támogatást, ez pedig olyan típusú beavatkozás, amelyre "nem hiszem, hogy találunk példát Európában". "Ez teljességgel elképzelhetetlen egy olyan piacgazdaságban, ahol valamiféle párbeszéd folyik a kormány és az üzleti szféra között" - mondta Köllő János. (MTI)