Hogyan kérhetünk fizetési könnyítést az adóhatóságtól?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint fizetési kedvezmény (a fizetési kötelezettség halasztása, részletekben történő megfizetése, mérséklése, illetve elengedése) kizárólag kérelemre történhet. A kérelmek elbírálása során a NAV az adóhiány keletkezési körülményeit, a mulasztás súlyát, gyakoriságát már nem vizsgálja, kizárólag az számít, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e.
A kérelmet magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti adóigazgatóságokon működő fizetési kedvezmények osztályain kell előterjeszteni (a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózókat kivéve). A kérelmet papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani.
Az elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint. Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. A magánszemély adózóknál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében.
A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
A mérséklés nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, a tájékoztató szerint csak ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti vagy elengedheti a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különösen, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik). Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít. A korábbi szabályozástól eltérően abban az esetben is engedélyezhető mérséklés (elengedés), ha a vásárolt, illetve épített ingatlan hétvégi házként, üdülőként, nyaralóként van ugyan nyilvántartva, de az az adózó, illetve hozzátartozója lakhatását kizárólagosan szolgálja, vagyis állandó bejelentett lakcímük. Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra nem engedélyezhető fizetési könnyítés.
Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: ha az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes; a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható; a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető. A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat.
A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet például a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése. Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában (mivel az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el) a mérsékelt összegre akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított - hívja fel a figyelmet a tájékoztató. (MTI)
