Kísértet járja be Amerikát - a negatív reálkamat kísértetete
Amint arra a NYT rámutatott, ma az öt évre szóló adósságot vásárló befektetők olyan alacsony hozamot is elfogadnak, hogy az infláció évente több mint egy százalékkal csökkenti befektetésük értékét. Ennek ellenére az amerikai állampapírok iránti kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat. Az olcsó pénz áradata tette lehetővé a kormány számára, hogy a költségvetés éves hiányát jóval a korábban várt összeg alá szorítsa, és így fékezze a szövetségi deficit növekedését.
Kamatszint alakulása az USA-ban
A szakértők között azonban széles körű az egyetértés, hogy ez a buborék végül ki fog pukkadni. A kérdés nem az, mondják, hogy erre sor kerül-e, hanem az, hogy mikor. Vannak jelei annak, hogy az olcsó kölcsönök ideje a végéhez közelít, mivel az amerikai gazdaság kezd erőre kapni, és Európa is eltávolodik a gazdasági önpusztítástól. A kamatemelést sokan kilátásba helyezték már 2008 óta, amikor a válság az amerikai államadósság vásárlásának biztos menedékébe kergette a befektetőket, és ezzel lenyomta a hozamokat.
Ám az eredetileg rövid epizódnak indult zuhanás alaposan elhúzódott. A kormány által az adósságot vásárló befektetőknek fizetett átlagos kamat szintje az elmúlt öt év mindegyikében csökkent. Az amerikai kormány 2006 végén átlagosan 4,92 százalékot fizetett, tavaly év végén már csak 2,24 százalékot. A kamat az idei első két hónapjában még mélyebb szintekre is apadt. Az inflációt is figyelembe véve az amerikai kormány gyakorlatilag ingyen jut pénzhez.
Ennek eredménye az, hogy miközben az államadósság az elmúlt öt évben több mint kétszeresére, 5 ezer milliárd dollárnál kevesebbről több mint 10 ezer milliárd dollárra nőtt, a nem kormányzati hitelezőknek fizetett éves kamatösszeg nagyjából változatlan maradt. 2006-ban a számla 226,6 milliárd dollár volt, tavaly 227,1 milliárd dollárt tett ki. A Fed New York-i részlegének elnöke, William C. Dudley szerint ez sem veszélytelen.
USA infláció alakulása
A jelenlegi helyzet egyeseket arra csábíthat, hogy alábecsüljék az adósság árát hosszú távra, amikor a hozam elkerülhetetlenül nőni fog. A bankember elemezte a kormány számításait, amelyek szerint a kamat fokozatosan emelkedik az elkövetkező évtizedben. Ha idei emelkedése 1 százalékpont, a hiány 13 milliárddal lesz nagyobb. Ha ugyanez lesz a növekedési ütem tíz éven át, a megfizetendő többlet meg fogja közelíteni az ezer milliárd dollárt. Hasonló számítások alapján a Standard and Poors hitelminősítő tavaly az amerikai államadósság bizonyos kategóriáit levette a világ legkevésbé kockázatos befektetéseit felsoroló listájáról.
Ezt azzal indokolta, hogy nem látszik biztosítottnak az adósság növekedésének megfékezése (a költségvetési kiadások korlátozása, illetve a szövetségi bevételek növelése révén). Ennek ellenére a befektetők étvágya nő az amerikai kincstári termékek iránt. A keresleti nyomás részint a hazai gazdaság gyengeségének tudható be, részint a Fed erélyes pénzügypolitikájának, nevezetesen annak, hogy az utóbbi években több mint 1600 milliárd dolláros "mennyiségi enyhítést" hajtott végre, azaz ilyen értékben vásárolt általa teremtett pénzből alacsony kamatú amerikai kincstárjegyeket. Ennek egyik kevésbé szembetűnő előnye, hogy a szövetségi állam által fizetett hozamnak mintegy tizedét a FED kapja meg, amely ezt a pénzt szinte teljes egészében visszaforgatja a kincstárnak, mivel erre törvény kötelezi.
Az Egyesült Államok hasznot húzott az európai gazdasági zavarokból is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az abból származó nyereség, hogy az európai piaci viharokat kerülni kívánó befektetők amerikai kincstári papírokat vásároltak, nagyjából ellensúlyozta az euróövezet zavarai által az amerikai gazdaságnak okozott károkat. A befektetők tehát sorban állnak az amerikai államadósságért, annak ellenére is, hogy alacsony hozama miatt szinte bizonyosan kisebb-nagyobb veszteségek érhetik őket. Úgy kalkulálnak ugyanis, hogy a - januárban például évi 2,9 százalékos - inflációtól elmaradó, egy évre legutóbb 0,14 százalékos, öt évre 0,88 százalékos kamatot ígérő amerikai államadósságon még így is kevesebb lehet a reális veszteség, mint a részvényeken, a vállalati kötvényeken vagy más országok adósságán.
A nagy keresletre tekintettel az amerikai kormány most már azt is mérlegeli, lehetővé tegye-e, hogy az állampapír-árveréseken negatív névleges kamat elfogadását is felajánlhassák a hitelező befektetők. Ez azt jelentené, hogy a befektetők a biztonságért cserébe nominálisan is a névértéknél kevesebbet kapnának vissza a kormánytól. A NYT szerint májusra várható a kormány döntése. Egyes közgazdászok szerint a kamat évekig a jelenlegi alacsony szinten marad, David Greenlaw, a Morgan Stanley elemzője például 2013 végéig nem lát esélyt különösebb változásra. John Ryding, az RDQ Economics elemzője viszont arra számít, hogy a tízéves államkötvény hozama a jelenlegi 2 százalékról már idén 3,75 százalékra emelkedik, mivel megszűnik a befektetők túlzott rettegése a kockázatvállalástól. (MTI)
