Magyarország a középmezőnyben áll a nem teljesítő hitelek terén a régióban
Bunna Gyula, a PwC igazgatója a jelentést ismertetve csütörtökön elmondta: a térség országainak többsége - Szlovénia, Szlovákia és Csehország kivételével - hasonló problémákkal néz szembe, és azok gyökerei is hasonlóak: a munkanélküliség az elmúlt 18-24 hónapban 1,5-3-szorosára emelkedett, a lokális devizák a vizsgált időszakban átlagosan 40 százalékkal gyengültek, a jelzáloghitelezés az ingatlan célú finanszírozástól a szabad felhasználású jelzáloghitelek felé, a helyi devizában való hitelezés az egyéb devizákban való finanszírozás felé mozdult el, a lazább hitelezési gyakorlat (például jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezet alapon történő hitelezés) következményeként gyengébb portfóliók alakultak ki.
Ahol jellemzően helyi devizában hiteleztek, a helyzet kevésbé romlott. Magyarországon a nem teljesítő (legalább 90 napos késedelemben lévő) hitelek aránya a 2.500 milliárd forint értékű lakossági jelzáloghitel-állományon belül tavaly decemberre 6,3 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 2,6-ról, az összes lakossági hitelen belül pedig a 2008. decemberi 3,1-ről 2010 márciusára 8,1 százalékra nőtt. A késedelmes lakossági jelzálogalapú hitelek száma a PSZÁF adatai szerint az év elején meghaladta a 90 ezret, a probléma - háztartásonként átlagosan 2,5 fővel számolva - mintegy 240 ezer embert érint. A fizetési zavar okai különbözőek: az esetek egy részében a forint árfolyamváltozása okozza, ekkor átmeneti zavarról van szó, más esetekben a munkanélküliség váltja ki, ami tartós problémát okoz.
A PwC szerint a nemzetközi tapasztalatok és a hazai helyzet elemzése egyaránt azt mutatja, hogy a makrogazdasági növekedés újbóli megindulása - különösen rövid távon - nem oldja meg a problémát, sőt arra is számítani kell, hogy még egy ideig gazdasági növekedés mellett is romolhatnak a hitelportfóliók. Ennek oka egyrészt az, hogy az idei év elejéig még növekvő munkanélküliség 6-9 hónapos késleltetéssel jelenik meg a hiteltörlesztési képesség romlásában, másrészt az árfolyam elmúlt hetekben tapasztalt hektikus mozgása sokakat érint kedvezőtlenül. Figyelembe véve, hogy az emberek a munkanélkülivé válás után még 6-8 hónapig a családi tartalékból fizetni tudják a törlesztő részleteket, a munkanélküliségi adatok alapján a nem teljesítő hitelek az év végéig még növekednek, és arányuk várhatóan 10 százalék alatt tetőzik, feltéve, hogy a mostani makrotrendek kitartanak - mondta az igazgató.
A nem teljesítő hitelek jelentette problémákat meg kell oldani, hogy az érintettek ne jelentsenek hosszú távon elhúzódó szociális problémát, aminek a kezelése többe kerülne, mint a mostani beavatkozás. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (korábban BAR lista) mintegy 850 ezer magánszemélyt tartanak nyilván, el lehet képzelni, hogyan befolyásolja a gazdasági konjunktúrát, ha az emberek egytizede a következő öt évben nem kaphat hitelt (az adatokat 5 évig tartják nyilván) - hívta fel a figyelmet. Az igazgató ismertette: számos, a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult nemzetközi példát találni. Ezek közös vonása, hogy mindenhol az állam vállalta a kezdeményező szerepet. A létrehozott intézmény - amely átvette a hitelek és a fedezetek kezelését a kereskedelmi bankoktól - nem volt profitérdekeltségű, hanem társadalmi, szociális problémákat kezelt, és közvetlenül ki tudott lépni a tőkepiacra, így képes volt feladatát túlnyomórészt nem költségvetési forrásokból finanszírozni.
Bármely megoldást is követtek, a résztvevő felek (az állam, a bankok, az ügyfelek, az önkormányzatok, az ingatlanalapok stb.) érdekei és a társadalmi érdekek egyensúlyban voltak, a szabályok pedig transzparensek és piackonformak - hangsúlyozta Bunna Gyula, hozzátéve: nem lemásolni kell az ismert modelleket, hanem következetesen, a hazai viszonyoknak megfelelően alkalmazni ezen elveket. Úgy vélekedett, pozitív jel, hogy a kormány foglalkozni szándékozik a problémával. Bunna Gyula szerint a nem teljesítő hitelek problémakörének megoldásához minél szélesebb körű szakmai együttműködésre van szükség. Olyan transzparens, és szakmai alapokon nyugvó módszerre lenne szükség, amely szociális szempontokat is figyelembe vesz, ésszerűen és tisztességesen osztja meg a veszteségeket az adósok, a hitelezők és az állam, vagyis az adófizetők között, és figyelemmel van az unió verseny- és egyéb szabályaira is - mondta.
