Megint egy külföldi kommentár a magyarországi választásokról
Bécsi keltezésű írásának bevezetőjében a konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Reinhard Olt beszámolt a választások második fordulójára való készülődésről, utalva arra, hogy a győztes Orbán Viktor pártja, a Fidesz listás partnerével, a KDNP-vel együtt már abszolút többséggel rendelkezik a jövőbeni parlamentben.
A tudósító emlékeztetett arra, hogy Lendvai Ildikó, a szocialisták ("még") elnöke a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék alatt maradó demokrata fórumot felszólította arra: javasolja támogatóinak, hogy szavazatukat feltétlenül az adott választási körzet szocialista jelöltjére adják le.
Ugyanezt kérte a szocialista párt listavezetője, Mesterházy Attila a parlamentbe először bejutott LMP-től, valamint a sikertelenül szerepelt kis párttól, a Civil Mozgalomtól. A szocialista vezetésnek ezek a vállalkozásai kevés eredményt hozhatnak - vélekedett Olt, utalva arra: az LMP elnöke, Schiffer András már bejelentette, hogy a párt nem vonja vissza jelöltjeit a második fordulóra. Sőt együttműködést ajánlott Orbán Viktornak arra az esetre, ha pártja mégsem érné el az összes közvélemény-kutató intézet által jósolt kétharmados többséget.
A tudósító szerint az ajánlat magában foglalja az alkotmánymódosító, valamint más fontos célkitűzések megvalósításában való együttműködést. Az LMP - fogalmazott Olt - csak magyar, nem pedig nyugat-európai értelemben számít zöld-alternatív pártnak. Szavazatait a több megpróbáltatás után "megsemmisült" MDF és az egykor még a szocialistákkal koalíciót alkotott SZDSZ "urbánus klientúrájából" szerezte.
A választóknak ez az elvándorlása különösen Budapesten és környékén mutatkozott meg. Magyarország határain kívül - sokkal inkább, mint az országon belül - nincs hiány azokból a figyelmeztetésekből, amelyek szerint a Fidesz lehetséges kétharmados többsége a "kiszámíthatatlannak" tartott pártvezér és jövőbeni kormányfő, Orbán Viktor kezében "veszélyt" jelenthet. Ez azonban egyfajta "rémkép" - hangoztatta Olt, utalva arra: ha a második forduló eredményeként Orbán megszerzi ezt a többséget, csak korlátozottan élhet vele.
Egy olyan nagy parlamenti frakcióban, mint a Fideszé ugyanis - nem csupán Magyarországon - sok az ellentétes érdek. Ráadásul Orbán listás partnere, Semjén Zsolt ragaszkodik a kereszténydemokrata KDNP parlamenti önállóságának 2006 óta fennálló folytatásához. Ebből fakadóan Schiffer együttműködési ajánlatát Orbán "könnyelműen" nem utasíthatja el - írta a konzervatív napilap tudósítója. Már az első forduló után megmutatkozott, hogy az eredmény 1990 óta a legkomolyabb fordulatot jelenti Magyarországon.
Mostantól egyetlen párt uralja a magyar parlamentet, ez pedig arra az időszakra emlékeztet, amely a Habsburg-monarchiával való, 1867-es kiegyezéssel kezdődött, és azzal végződött, hogy a Wehrmacht 1944-ben megszállta Magyarországot. Akkoriban egy állandóan változó centrumpárt uralta az Országgyűlést. Az immár ellenzéki szocialisták táborában Olt szerint már most utalnak jelek arra, hogy hatalmi harcokban marcangolják szét egymást ahelyett, hogy fokozatosan kihevernék vereségüket.
Gyurcsány Ferenc, a párt megbukott, ám öntudatos korábbi vezetője igyekszik majd kiszorítani az ugyancsak megbukott Mesterházyt vezető pozíciójából és visszatérni a párt élére. A szabadon választott parlamentben az Orbán-szövetség dominanciájához hasonlóra nem volt még példa. Két évtizedig erős megosztottság jellemezte a magyar társadalmat, amely nem ritkán még családtagokat ás barátokat is egymás ellen fordított.
A tudósító emlékeztetett arra, hogy 1990 és 1994 között a két pólust az MDF és az SZDSZ testesítette meg, és utalt a XX. évszázad első feléből származó, "népies-urbánus" vitára. Ez a kétpólusú rendszer a Fidesz megerősödésének következményeként maradhatott fenn - vélekedett a tudósító, hozzátéve, hogy Orbán a pártot egy baloldali liberális pártból néhány év alatt nemzeti-konzervatív párttá alakította át. Noha a "népies-urbánus" ellentét az elmúlt időszakban a háttérbe szorult, a baloldal és a jobboldal között mélyült az árok a "nemzet" fogalmának értelmezése miatt.
Orbán első, 1998 és 2002 közötti hivatali ideje alatt erősen nemzeti (nacionalista) hangokkal tűnt fel, ami választási veresége után abban a mondásban csúcsosodott ki, hogy "a haza nem lehet ellenzékben". A szocialisták Gyurcsány vezetésével történt 2006-os újraválasztása a baloldal számára a vég kezdetét jelentette - írta Olt. A tudósító felidézte az elhangzott "hazugságbeszédet", és utalt arra, hogy később is botrányok terhelték a pártot.
